Hogy hogyan telik egy egyéves napja a reggeli kócos első ásítástól az esti szemleragasztó utolsó ásításig?
Megtudhatjuk Ambrózy Zsófi versikekötetéből. A 9 verset tartalmazó lapozó játszi könnyedséggel vezet végig egy kicsi napján. Ebben a korban természetes, hogy a bögre füle finomabb, mint az étel, hogy a délelőtti séta során megfigyelhetjük: nálunk is vannak kisebbek és nagyobbak. Ezzel Oszkár, az uszkárunk sincs másképp. Például ha nézzük az / Éva csivavát, / Oszkár kutyánk hasa alatt / Ő simán kilát. Orvososdit játszunk plüsspumánkkal, és nem a világ vége, ha elveszik a járókában a rágókánkat. Sára barátunknál gumiállatokból egy menhely nyílik. Este a boltba betérve pedig így verselünk: Lovacskám kantáros, / Jó ez a pénztáros, / Tudja a kódokat, / Álmosan bólogat. Mire este apa hazaér, „Borzasztóan hiányoztál, Apa!”/ Ezt mondaná az egyéves baba, de mivel beszélni még nem tud, Annyiból áll üdvözlő mondata: / ApaApaApaApaApa! Álomba ringatásnál pedig anya eldúdolja, hogy mennyi minden történt velünk aznap.
Ambrózy Zsófi fiatalos, modern verseihez Megyeri Annamária teremt csodálatos atmoszférájú képi hátteret.
Tartalomjegyzék:
Oszkár, az uszkár
Plüsspumagyógyítás
Járóka-rágóka
Sára, a barátunk
Bevásárlós népdal
Apa hazajött
Altatgatós