Wass Albert könyvek

Wass Albert emigrációban töltött évtizedeinek summázata e különleges kötet, mely három évtized közéleti eseményeit rögzíti. Az amerikai kitaszítottságban-lét különleges feladatot rótt Wass Albertre, aki lármafaként emelt szót az erdélyi kisebbségi helyzet tarthatatlansága ellen, mindazon igazságtalanságokért, amelyek az erdélyi magyarokat érték az újkori Romániában. Abban az Amerikában, ahol senki sem tud semmit Európa történelméről, ahol nem értik az európai gondolkodást-mentalitást, ahol a politika csak marketing, melyben a látványos-hangzatos ígérgetések semmit sem érnek a valóságban, Wilsontól kezdve Kissingerig.

Kétszeresen is irodalmi szenzáció a kötetben kiadatlan Wass Albert-írások publikálása: egyrészt a két világháború közötti időszak lenyomata, szám szerint mintegy félszáz darab, másrészről pedig a jelen kötet az életműsorozat új kiadásának nyitódarabja, hiszen a revideált, az első közlésekkel és gépiratokkal összevetett, valamint újrafordított kötetek kiadása hiánypótló (de el nem késett) vállalkozás a hányatott sorsú kiadások zavaros évtizedei után.
Wass Albert számtalan lapban publikált a Nimródtól a kolozsvári Ellenzéken át az Erdélyi Gazdáig, korai versei a Vadász Újságban, az aradi Vasárnapban vagy éppenséggel a Debreceni Újságban jelentek meg a húszas évek derekától.

A szerző valamikor Voltam címmel elkezdte önéletrajzi regényének megírását, ezt feljegyzései igazolják. Sajnos, a kézirat sehol nem található, létezett viszont egy külön dosszié, amelybe az ezzel kapcsolatos, különböző időkben és helyeken született írások kerültek. Ezek az önéletrajzi jellegű írásai, amelyek többnyire az emigráció éveiben születtek, átfogó képet adnak Wass Albert nem éppen könnyű életéről.

Az 1947-ben írt Erdők könyvei tizenkét meséjével Wass Albert másodszor kopogtat be gyermekeink világába mesekönyvvel. Első meséskötete Tavak könyve címmel jelent meg, még 1943-ban, a budapesti Révai kiadónál.

Táncos Csuda Mózsi kalandjai Erdély visszacsatolásakor kezdődnek, a katonaságnál folytatódnak s a háborús megpróbáltatások után "a hegylakó népek ősi türelmével" várt és a tavaszi megújulást remélő hétköznapokkal zárulnak; "Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek".

Egy különös történet az emberiség létének kezdetéről és egy eszmefuttatás az ember és az őt körülvevő világ viszonyáról.

A kibővített, gyűjteményes kötet hű tükre Wass Albert lírai életművének: a tehetségét felvillantó korai verseskötetek után a debreceni tanulóévek újonnan előkerült versciklusa mutatja fel az érlelődő lírikus szülőföldért és emberiségért aggódó költészetének értékeit, majd az emigrációban kiadott nagyhatású versesköteteit a föllelt publikációk és a posztumusz kéziratok egészítik ki.

Wass Albert történetei játszódhatnak az 1945 utáni Brassóban, a kicsi székely falu temetőjében, a lőporfüstös és megszállt szülőföld bármely területén avagy a képzeletbeli Mennyei birodalom Isten előtti seregszemléjének mítikus idejében, ezek az írások a legvégsőbb humánum megszólaltatói.

" ... Ami ezelőtt a tied volt, az most a másé. Ami ezelőtt jó volt, az most rossz. Ami ezelőtt okosság volt, az ma lopás, s ami ezelőtt lopás volt, az most törvény. S mindezt együtt úgy nevezik, hogy szociálizmus. Érted már? - Nem én - vallotta be a gyerek. Mózsi sóhajtott. - Majd ha megnősz, okosabb leszel. De reméljük, hogy addigra már nyoma se lesz annak a csillagnak." (Részlet a regényből)

Táncos Csuda Mózsi kalandjai Erdély visszacsatolásakor kezdődnek, a katonaságnál folytatódnak s a háborús megpróbáltatások után - a hegylakó népek ősi türelmével - várt és a tavaszi megújulást remélő hétköznapokkal zárulnak;

Az angol illetve német nyelven, az emigrációban írt rövid prózai írások gyűjteménye, amelyeket angolból Gálfalvi Ágnes, németből Horváth Ádám ültetett át magyarra.

Black Hammock, ez a floridai bozótok mélyén rejtőző kis helység, furcsa múltra tekinthet vissza. Születését egy kincses ládának köszönheti, amelyet megátalkodott kalózok raboltak el Sir William D. Marwick, az angol királyi flotta virginiai parancsnokának házából.

Kényszerű emigrációjának éveiben Wass Albert figyelmét elsősorban a nemzet sorsát érintő kérdések kötötték le, soha meg nem feledkezve szülőföldjéről, Erdélyről, a gondokról, amellyel lakói az évszázadok során szembesültek, s főleg azokról, amelyeket a kommunizmus és a velük ellenséges román nacionalizmus körülményei között megélni kénytelenek.

E kötetben Hulló csillagok cikluscím alatt találhatók a szerző életében nyomtatásban különböző folyóiratokban megjelent – Vadász Újság, Ifjú Erdély, Ellenzék, Pásztortűz, Vasárnap, Keleti Újság, majd később Hungária, Magyarok vasárnapja –, de kötetbe nem foglalt versek, Bujdosók dala cikluscím alatt pedig a hagyatékban megőrzött, a 2002-es első kiadásig sehol nem közölt költemények, verstöredékek.

Mint minden ifjú, akit a belső késztetés írásra hangol, Wass Albert is versírással kezdte. Első verse 15 éves korában jelent meg a Vadász Újságban, húsz évesen már két kötettel büszkélkedhetett: Virágtemetés (1927) és Fenyő a hegytetőn (1928).

Emigrációjának éveiben Wass Albert élete legvégéig rendszeresen közlő munkatársa volt az amerikai magyar sajtónak.

Emigrációjának éveiben Wass Albert élete legvégéig rendszeresen közlő munkatársa volt az amerikai magyar sajtónak.

A kötet első sorban azokat az emigrációban írt, hagyatékban maradt és megőrzött elbeszéléseket, novellákat, karcolatokat, emlékezéseket gyűjti egybe, amelyeken nincs jelzés azt illetően, hogy mikor keletkeztek. Ugyanitt kerülnek először kötetbe azok az írások is, amelyek még Erdélyben 1944 előtt születtek, de nem szerepelnek a Hűség bilincsében című kétkötetes, 1928-1944 közötti írásokat tartalmazó kiadványban.

Emigrációjának éveiben Wass Albert élete legvégéig rendszeresen közlő munkatársa volt az amerikai magyar sajtónak.

A szerző minden valószínűség szerint – az olvasóhoz írott előszóból következtetve – anyagi kényszerűségből indította el a Hanky-füzetek kiadását. Három elbeszélés jutott el annak idején az olvasókhoz, (kizárólag a megrendelőkhöz), „Írta és rajzolta Wass Albert” jegyzéssel, egy-egy külön füzetben.

A kötet három, eredetileg angol nyelven írt, hasonló tematikájú és szerkezetű elbeszélést tartalmaz. Az írások egyike az 1956-os magyarországi forradalom eseményeivel kapcsolatos, az emigrációban élő magyar író és a világpolitika hozzáállásának szemszögéből közelítve meg a témát.

Jelen kötetünkben Wass Albertnek a múlt század ötvenes éveiben – amerikai emigrációja kezdeti szakaszában – keletkezett publicisztikai írásaiból nyújtunk válogatást.

A kötet az emigrációban született prózai írásoknak azokat a darabjait tartalmazza, amelyek esetében megállapítható volt az első közlés időpontja és helye, s amelyek többnyire korabeli nyugati magyar nyelvű folyóiratokban, évkönyvekben jelentek meg.