Szűrő

Takács Tibor könyvek

Terror 1918-1919

Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók

Takács Tibor

Müller Rolf

Az első világháború harcait lezáró fegyverszüneti egyezmények nyomán a frontokon mindenütt elhallgattak a fegyverek, ám a hátország civil lakossága csak az ezt követő hetekben-hónapokban tapasztalta meg igazán az erőszakot. Szűk egy év leforgása alatt a magyarok tanúi lehettek új rendszerek születésének és bukásának, forradalomnak, ellenforradalomnak, diktatúrának és megszállásnak, és az egymást viharos gyorsasággal követő eseményeket – jellegükből adódóan – mindenütt erőszakos cselekmények kísérték.
24%
3490 Ft2652 Ft Kosárba

Büntetőterület

Futball és hatalom a szocialista korszakban

Takács Tibor

Focit sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit?
24%
3490 Ft2652 Ft Kosárba

1956: Erőszak és emlékezet

A 20. század mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott az erőszak tapasztalása. A történeti kutatásokban is mind nagyobb figyelmet kap a jelenség különböző típusainak, a direkt és a nyílt, illetve a rejtett, valamint a strukturális erőszaknak a vizsgálata. E témakört boncolgatja a hazai tudományosság nemrég alakult műhelye, az Erőszaktörténeti Munkacsoport, amely az 1945 utáni magyar történelem „erőszakközpontú” kutatását, ennek összehangolását és a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát tűzte ki céljául.

A munkacsoport 2016. október 6-án a Jaffa Kiadóval és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetével karöltve szervezte meg az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó konferenciáját. Az eseményen számos hazai jelenkor-történeti műhely kutatói folytattak tudományos eszmecserét.

E tanulmánykötet a konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza. Gyáni Gábor elméleti felvezetését követően az írások az erőszaknak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, illetve az annak leverését követően megjelenő formáit járják körül. Tulipán Éva az atrocitások szerepét vizsgálja a kádári „ellenforradalmi” narratívában, Takács Tibor pedig az október 26-i nyíregyházi tüntetés elbeszéléseivel foglalkozik. Müller Rolf a harcok tépázta Budapest képi világát elemzi, míg Vörös Géza tanulmánya az újpesti forradalmárokról Mindszenty József kiszabadításához is adalékként szolgál. A határon túlra tekint Stefano Bottoni a Székelyföldön lefolytatott hatalmi vegzálásokat bemutató tanulmányával, míg Bank Barbara közleménye a forradalom után újranyitott internálótáborokról, valamint Krahulcsán Zsolt írása, mely a Nagy Imre-ügy vizsgálóit mutatja be a hazai megtorlás működésének megértéséhez segítheti hozzá az olvasót.

24%
3490 Ft2652 Ft Kosárba

Egymás szemében - Pártatlanul a párkapcsolatokról

Takács Tibor

Napjainkban szinte mindegyikünk életében kulcskérdés a párkapcsolat. Ha nincs, azért, ha van, akkor meg azért. Közben folyamatosan szembesülünk a párkapcsolatok tartósságának nehézségével is, hogy milyen hamar és könnyen bomlanak fel ezek a kapcsolatok sokszor anélkül, hogy tudnánk az okát.
24%
2480 Ft1885 Ft Kosárba

A párttitkár halála

Egy 1956-os gyilkosság története

Takács Tibor

1956. december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós.
Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor
mi van? – vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? – teszi fel a
kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy
kommunista vezető?
24%
3490 Ft2652 Ft Kosárba

A fejlődés iskolája

Asztrológiai kézikönyv - 2. kiadás

Takács Tibor

"Takács Tibor munkája egy összefoglaló munka az asztrológiáról. Még azokra az asztrológiai területekre is kitér, amelyekre az utóbbi évek hazai könyvkiadásában az asztrológiai tárgyú könyvek nem tértek ki, egy-két kivételtől eltekintve. Gondolok itt az orvosi asztrológiára, a születési idő pontosítására és az úgynevezett prognosztikai asztrológiára. Ezek az utóbbi témák akkora kaliberűek, hogy mindegyikről több önálló könyvet lehetne írni. 
Takács Tibor ezeket a témákat érinti, s ezzel könyve átfogóbbá válik. Minden embernek, aki az asztrológia iránt érdeklődik, megadhatja azt a kezdő lökést, amely alapját szolgálhatja egy komolyabb asztrológiai tudás megszerzésének, illetve tájékoztatja azokat a laikus, ám mégis érdeklődő olvasókat, akik nem mennek el egy kézlegyintéssel, ha asztrológiáról esik szó." (Kalo Jenő asztrológus)
24%
2800 Ft2128 Ft Kosárba

Sorsunk a nevünkben

1300 női utónév elemzése, 1400 férfi utónév elemzése

Takács Tibor

"Nomen est omen." Ki ne ismerné ezt a szállóigét, de ki veszi ezt ma igazán komolyan? A régi rómaiak még tudták azt, amit a mai kor embere már elfelejtett, vagy nem is akar tudni. A nevünk nemcsak arra szolgál, hogy jelöljön s megkülönböztessen másoktól, hanem arra is, hogy elmondja,...
24%
3600 Ft2736 Ft Készletfigyelés

Szoros emberfogás

Futball és állambiztonság a Kádár-korszakban

Takács Tibor

Milyen állambiztonsági kockázatokat rejtett magában egy futball-világbajnokság? Vajon miért volt olyan fontos a titkosszolgálat számára Puskás, hogy még a hatvanas évek végén is érkeztek róla jelentések? Valóban kiváltságos klubként kezelte a rendszer Kádár kedvenc csapatát, a Vasast? A politikai rendőrség szempontjából miért voltak kiemelten veszélyesek a Ferencváros mérkőzései? És vajon mi igaz abból, hogy a magyar válogatott nem nyerhetett a Szovjetúnió ellen? És egyáltalán: miért érdekelte mindez az állambiztonságot?

TAKÁCS TIBOR könyvéből kiderül, hogy a sport, így a futball egyre fokozódó állambiztonsági ellenőrzését mindenekelőtt a kiszélesedő nemzetközi kapcsolatok indokolták, de egyes sportvezetőket, játékosokat és szurkolókat is folyamatosan megfigyelés alatt tartottak. Ezzel együtt a kádári politikai rendőrség olykor maga sem tudta pontosan, mi dolga a labdarúgás körül - ilyenkor aztán működésbe lépett az állambiztonsági paranoia, amely egy egyszerű szurkolói megnyilvánulásban is ,,ellenséges tevékenységet" szimatolt.

A történész arra vállalkozik, hogy bemutassa: milyen tevékenységet végzett a Kádár-korszak állambiztonsága a legnagyobb tömegeket vonzó tömegsport, a labdarúgás körül. Futball és állambiztonság kapcsolatáról különböző, néha párhuzamosan futó, olykor egymást metsző történeteken keresztül ad átfogó képet, miközben felvázolja az 1956 utáni állami sportirányítási rendszer és a politikai rendőrség működésének főbb vonásait és jellemzőit is.
24%
3150 Ft2394 Ft Kosárba