Szűrő

Szabó Dezső könyvek

Az örök karácsony

Szabó Dezső

A karácsony a legszemélyesebb keresztény ünnep: mást üzen annak, aki szerettei gyűrűjében él, és mást a magányosnak.
Szabó Dezső még gimnazista korában elköltözött a szülői házból, majd az érettségit követően Kolozsvárról is. Önkéntes száműzetése haláláig tartott, mert felismerte: Ahhoz, hogy én lássak igazi látással: megfogamzón és megmaradón: egyedül kell lennem. Sajnos magánya túl tökéletesre sikerült, sosem talált társra az életben.
Érthető, hogy számára a karácsony csendes szenvedés, az egyedüllét szomorúsága volt. De azért karácsonyfát mindig állított magának. Mivel igazi karácsonyokról csak gyermekkori emlékei lehettek, idevágó írásaiban az önéletrajzi eredetű motívumok gyakorta megjelennek. Novelláiban a karácsony valamiféle amplifikáló erővel bír: mindenkiből kihozza, felnagyítja, megerősíti a benne rejtőzködő szépet és jót.
Szabó Dezső karácsonyi elbeszélései egyként igazolják: a végzetes magánnyal való fájdalmas szembenézés és a nagy morális összefoglalások kiváltói voltak életében a karácsony esték.
24%
2490 Ft1892 Ft Kosárba

A hazára talált próféta

Szabó Dezső

Minden korok minden prófétájának a dolga roppant egyszerű, hiszen elrendelt életet él: azt mondja, amit mondania kell, amiért küldetett. Az üzenetet az egyetlen valóságos és üdvözítő igazságot , amit felismert, csak hirdetni áll módjában, megváltoztatni nem.
24%
2890 Ft2196 Ft Kosárba

Tollam eke és kard volt... - Szabó Dezső füveskönyve

Szabó Dezső

„Sietni kell szeretni, mert a halál siet.”

„Esténként, magára maradva szobájában, mint egy varrólány, apró mozdulatokból, elhangzott szavak meleg hajlásából építette fel szerelme aznapi szobrát.”

„A mai életpiacon nem az győz, aki tiszta, hős és széles ölelésű emberi szellem. Hanem: aki az élet gyakorlati kis piszkosságait jobban érti.”

„Olyanok beszéltek most hangos merészséggel a „hatalom” átvételéről, akik azelőtt reszketve és némán vették át a szigorú őrtől a börtönkosztot.”

„A magyar halálnak ezer év óta germán arca van.”

„Nem azt kívánom, hogy a magyar tűzhelynél hátrány legyen az, hogy valaki más vérű. Azt kérem: ne legyen előny az, hogy valaki nem magyar.”

24%
1990 Ft1512 Ft Kosárba

Karácsony Kolozsvárt

Szabó Dezső

A Karácsony Kolozsvárt súlyos, örökérvényű morális és emberi szentenciákat tartalmazó írás, egyben iskolapéldája Szabó Dezső úgynevezett regényköltészetének: prózaisága mellett csupa líra ez a mű, költészet, itt-ott szinte vers.
Mindemellett önéletrajzi ihletésű alkotás is, akárcsak a többi, amit a Mester előtte és utána írt. Főszereplője, Szűcs Barnabás természetesen Szabó Dezső maga, a történet pedig az ő megélt életének eseményeiből, emlékeiből szövődött. Mint a nagy magányosok mind, Szabó Dezső is rettegett a karácsonytól: olyan félve figyelte közeledtét és várta elvonulását, ahogyan a viharra tekint az országúti vándor. A karácsony a keresztény emberek nagy tükre, amely kétségbevonhatatlanul mutat rá, kihez tartozol: vannak-e tieid vagy nincsenek, magányos vagy-e, netán hiányzol valahol valakinek. Hogy a szentestén hol vagy és kivel, az mindent elárul rólad. A Csalán utcai albérlet lakója a valódi is és a regénybeli is végtelenül magányos ember volt, és éppen ezért mert csak a nagyon magányosak képesek erre kozmikusan tág és mindenkire kiterjedő részvétet érzett a többi szenvedő iránt. 
Szűcs Barnabás egy árva kislány megmentésén fáradozik. Hogy ebbéli igyekezetét a sok-sok viszontagság után siker koronázza-e, az a történet végi karácsonyesten derül ki, mikor is a főhős a jelképpé nemesült karácsonyfa díszítését szemlélve kijelenti: Fel kell díszíteni minden ágat, legyen igazi karácsony.
24%
2400 Ft1824 Ft Kosárba

Éjszaka Erdélyben

Szabó Dezső

Szabó Dezsőről leginkább a vaskos, korszakot átfogó regények, a mindenre kiterjedő, alapos társadalmi elemzések jutnak eszünkbe, pedig az író a miniatúrának is nagymestere volt. Ennek bizonyítéka a kiadó vállalkozása: több kötetben közzétenni novelláinak káprázatos világát.

Az első kötet elbeszéléseinek tematikailag a gyökerek, azaz Erdély a közös nevezője, hiszen „egész életem, egész művészetem Erdély meglényegülése”. Ám a kötet egyúttal keresztmetszetét adja szerzője teljes írói és emberi világának is, hiszen a novellák alapvetően azon négy megkerülhetetlen tragédia szülöttei, melyek Szabó Dezsőt kínzóan foglalkoztatták.

Az I. világháború: akkoriban a következetesen háborúellenes Szabó Dezső a front közeli Ungváron tanárkodott. A sebesülteket, halottakat hazaszállító katonai vonatok, a gimnázium épületében rögtönzött hadikórház rettenete élete végéig elkísérte. E témakörben alapvetően egyvalamit boncolgat: lehetséges-e hűségesnek maradni az emberséghez? Trianon bekövetkezése: noha sorsszerűnek és a magyar politikai mulasztások miatt elkerülhetetlennek találja, mégis azt keresi, hogy a magyar, akin átlépett a határ, maradhat-e hűséges a nemzethez? A szenvedés egyetemessége: a korszak szörnyű társadalmi viharaiban a másik embert „szenvedésében társának” tekinti, és mindennél jobban érdekli e másikhoz való hűség fontossága. Öregedés: az agglegényként élő, gyermektelen író egyre kínzóbban ütközik bele az elkerülhetetlen vég, a rá váró nyitott sír víziójába, mely azzal szembesíti, hogy hűséges tudott-e maradni eredeti, kolozsvári önmagához mozgalmas élete elmúlt évtizedeiben?

A kötet valamennyi elbeszéléséből tehát Szabó Dezső legközpontibb etikai problémája bontakozik ki: a hűség.
24%
2890 Ft2196 Ft Kosárba

Miért?

Szabó Dezső

E kötetben Szabó Dezső hatalmas írói örökségének hat gyöngyszemét kapja kézbe az olvasó. A kisregények teljes keresztmetszetét adják az életmű ideológiai egységének és esztétikai sokszínűségének.

Az Ócskay László kettős idősíkja árulás és hűség viszonyát, valódi és álhazafiság mibenlétét járja körül. A megrázó erejű Patkó István halála azon művek egyike, ahol a transzcendens elem nyomatékosan jelenik meg, és a magyar nyomorúságot egyetemes emberi nyomorúsággá tágítja.

A Miért? hosszabb regénynek készült, az író ugyanis sohasem mondott le Az elsodort falu további folytatásáról. Figyelemre méltó társadalmi elemzés, kulcsregény, jól felismerhető benne gróf Károlyi Mihály és Jászi Oszkár alakja.

A Feltámadás Makucskán a magyar irodalom legkáprázatosabb politikai pamfletje. Egy baranyai faluban húsvétvasárnapján beteljesül az írás: feltámadnak, majd hazasétálnak a temető halottjai, és folytatni akarják életüket. Egészen a Parlamentig hullámot verő, beláthatatlan társadalmi és jogi kalamajka keletkezik. A kormány és az egyház mindent elkövet, hogy a feltámadottakat visszaterelje a temetőbe, még „feltámadás-elhárítási kormányfőtanácsost” is kineveznek. A Bölcsők Makucskánban ismét világcsoda történik: egy misztikus, agresszíven terjeszkedő fa nő ki néhány nap alatt, és mindent elpusztít. Csakhogy a nemzet Istentől kapott sajátsága, hogy a csapások növelik az életakaratot, így a vereség megacélosítja a falut.

A megfojtott kakas az író utolsó – méltatlanul mellőzött – nagy alkotása. A történet a keresztényi könyörületességre épül, és a terjedő társadalmi erőszak ellen emel szót. Szabó Dezső mindezt egy olyan korban merte közzétenni, amikor idehaza küszöbön állt a nyilas hatalomátvétel, keleten Sztálin, nyugaton pedig Hitler regnált Európában.


24%
2999 Ft2279 Ft Kosárba

Segítség!

Szabó Dezső

A magyar sorskérdésekkel szinte megszállottan foglalkozó Szabó Dezső Az elsodort falu után e művében vetett számot ismét azzal a problémával, amely egész későbbi írói munkásságának is a gerincét képezte: a magyar értékek, tehetségek, a magyar sorsok megállíthatatlan pusztulásával. Ilyen értelemben a kötet a Megered az eső gondolatkörének kiterjesztése is, ezúttal nem egy család tagjainak élettörténetét követi, hanem három, távolról induló, később összeszövődő, majd tragikusan bevégződő életpályában láttatja a magyar géniusz sorsszerű pusztulását.

A könyvnek két főszereplője van: az egyik Boór Bálint, a sümegi származású nemes, egy nagy múltú nemzetség utolsó sarja, zseniális szobrász és kiváló politikus, a magyar szellemi értékek megtestesítője; a másik az Erdélyből Pestre szakadt fiatal költőzseni, Baczó Mózes, a nemzeti irodalom nagy ígérete. Már a könyv első megjelenésekor nyilvánvaló volt, s maga az író sem igen tagadta, hogy mindkét figurában önmagát mintázta meg: Boór Bálint a meglett korú, Baczó Mózes a fiatal Szabó Dezső. Kettejük között él a fiatal tanárnő, Katica, aki előbb Baczó menyasszonya, utóbb Boór Bálint szerelmese. A további szereplőket tekintve a mű kulcsregénynek tekinthető: a két háború között mindenki tudta, hogy melyik szereplőnek ki felel meg a közéletben.

A Segítség!, noha a magyar irodalom legjelentősebb regényeinek egyike, soha nem volt tananyag és nem lett kötelező olvasmány. A vele szemben folytatott ellenpropaganda  megelőzte a megjelenését, és máig tart. Talán mert radikális társadalmi analízis, mélymerülés a magyar sors- és fajproblémák ijesztő és sötét óceánjába, panorámáját adva a két háború közötti magyar társadalom szellemi, emberi, morális és politikai milyenségének, minden fejezetével egy-egy korbácsütést mérve az akkori magyar valóság megannyi visszásságára. Mint irodalmi alkotás ugyanakkor briliáns, tükrözi az író sajátos, barokkosan gazdag expresszionizmusát, sodró nyelvi lendületét, epikai áradását. Figurái életteliek, eredetiek, egyszerre tipikusak és rendkívül egyéniek, s a pamflet jellegű, fel-feltörő humor szinte kompenzáló feltétele a regény folyamatos befogadásának.

A mű a magyar megmaradás fontos dokumentuma lehetne, ha elnyerné végre megérdemelt helyét a közgondolkodásban. Tucatszám idézhetők belőle döbbenetes erejű mondatok, ám álljon itt csak egy, képet adva arról, hogy milyen is volt az a bizonyos – folyamatosan félremagyarázott – Szabó Dezső-i fajvédelem:

„Nem azt kívánom, hogy a magyar tűzhelynél hátrány legyen az, hogy valaki más vérű. Azt kérem: ne legyen előny az, hogy valaki nem magyar.”

24%
3200 Ft2432 Ft Kosárba

Megered az eső

Szabó Dezső

Szabó Dezső főműve, Az elsodort falu megírása után rögtön elkezdte írni a folytatást. A Megered az eső az 1918/19. évi magyarországi forradalmakat – pontosabban e forradalmak  elsikkasztását – ábrázolta.

A regény hősei a tabáni Hadnagy utcai házacska lakói, a lecsúszott Kovács család tagjai tulajdonképpen az író saját családjának jellemző alakjai. Ezek az egy gyökerű, időnként egy tűzhely körül összegyűlő, mégis megannyi életpályát megtestesítő sorsok, illetve a hozzájuk közel állók figurái alkotják azt a panoptikumot, amelyben Szabó Dezső az 1918 őszi és az 1919 tavaszi forradalmakat a maguk teljességében és eltorzult mivoltában jeleníti meg.

A mű bemutatja, hogy a világháborúból vesztesen kikerülő, fenekestül fölfordult ország, s kivált a főváros népe miként éli meg a „feje fölött történő” forradalmat, pontosabban a forradalom kisajátítását. Az író hihetetlen beleérző képességgel éli át és láttatja az elgyötört és elbutított, megvadított és pillanatokra mégis ki-kijózanodó tömeget; az elkeseredést kihasználó, hataloméhes új elit formálódását. Vagyis azt mutatja meg, hogy az eltűnő régi uralkodó osztály után nem egy nemzeti megújulással jelentkező, hivatására érdemes politikusréteg formálódik, hanem a nemzeti forradalom elmaradása okán ennek épp egy groteszk karikatúrája jön létre.

A regényt ugyanaz a nyelvi gazdagság, kifejezőerő és utánozhatatlan stílus jellemzi, amely az író korábbi műveiben is lenyűgözte olvasóit.
24%
2600 Ft1976 Ft Kosárba

Az elsodort falu

Szabó Dezső

Nem is olyan régen, még a tiltott könyvek listáján szerepelt a 20. századi magyar nagyepikának e jelentős alkotása, amely a két világháború közötti hazai és kisebbségi magyar szellemi élet talán legnagyobb hatású alakítója volt a szépirodalmi művek közül.

Szabó Dezső nagylélegzetű regénye voltaképp egy trilógia. Az első rész a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait, és azokat a kiegyezés utáni történelmi és társadalmi  tényezőket mutatja be, amelyek a magyarságot szinte végzetszerűen sodorták a világháborúba, a második a nemzet elvérzésének infernális tablója, míg az utolsó rész a jövő útjának keresése, a „nemzeti forradalomé” és a föltámadás reménységéé.

A cselekmény is három helyszínen folyik: a Háromszék megyei székely falucskában, a galíciai fronton, valamint közvetlen hátországában, Ungvárott és a lármás, nyüzsgő Budapesten. Az író innen lát legmesszebbre: ebből a pozícióból rajzolja meg a századfordulót megelőző és követő évtizedek freskóját, és innen fordítja vissza tekintetét a legalsó szintre: a magyar falu felé.

A regény ennek három stációját eleveníti meg: a patriarchális és otthonos faluvilágot, az ősi múlt és harmónia idilljét, a kiegyezést követő idők anyagi és erkölcsi romboló hatását, s a mindezzel dacoló és a szunnyadozásból lassan föléledő, s hivatása betöltésére induló őserőt.

Az eposzi áradású műből kisugárzik Szabó Dezső prófétikus látása és váteszi hangja, mellyel a magyar élet legmélyéig képes hatolni, s amellyel annak legteljesebb panorámáját ábrázolja.

24%
3200 Ft2432 Ft Kosárba