Szűrő

Nyírő József könyvek

Uz Bence

Nyírő József

Ez a könyv még azok számára is legenda, akik nem olvasták. Szimbóluma valaminek, ami maga is szimbólum. Uz Bence igen különleges lény, aki megtestesíti és képviseli mindazt, amit az ember a székely talpraesettségről, furfangról, mentalitásról és attitűdről gondol.
16%
2600 Ft2184 Ft Kosárba

Karácsony a havason

Nyírő József

A Nyirő József karácsonyi elbeszéléseiből feltáruló székely világban az Ünnep egyszerű, tiszta, sallangoktól mentes és páratlanul gazdag a maga nyerseségében is. Aminthogy az emberek is ilyesfélék. Végtelenül egyszerűek az örömeik, ám megingathatatlan a ragaszkodásuk a Karácsonyhoz, néha még pokolra is mennek, hogy a kitartás végül mégis ünnepet teremtsen. Akkor is, ha éppen rászabadul a havasra a pusztító hóvihar, tajtékos, tomboló, fehér lovaival, és akkor is, ha látszólag a lelküket kell eladniuk érte.

Hálásak lehetünk a székely apostolnak a mai fül számára kedves, soha nem hallott ősi szavakért, s mindazért, ami a székelység szívének a legmélyéről fakad szentestekor már évszázadok óta, az összetartozást erősítő szokásokért, a soha, sehol le nem írt, a megmaradást szolgáló, maguk szabta törvényekért.

Olvassuk nyitott szívvel az írásokat, amelyekkel bennünket ajándékoz meg a szerző, hogy ne feledjük: volt idő, amikor Karácsonykor a sokkal kevesebb több volt, ahogy manapság a több mérhetetlenül kevesebb.
16%
2700 Ft2268 Ft Kosárba

Életet tanultunk

Nyírő József

Nyirő József ismeretlen vagy alig ismert, életében kötetbe nem került, leginkább folyóiratok hasábjain megjelent elbeszéléseinek foglalata ez a könyv. A novella Nyirő számára több mint irodalmi műfaj: alkotói módszer, hisz regényeinek szerkezetét is ezekből építette fel. A kötet valamennyi ízes, fordulatos, székely tájnyelven alkotott prózai írása önéletrajzi ihletésű.

Nyirő József 1889. július 28-án a történelmi Magyarországon, Erdélyben, Székelyzsomborban látta meg a napvilágot. Legkorábbi elbeszélései a női Mária Kongregációk folyóiratában, a győri Nagyasszonyunk 1909-1910-es évfolyamában jelentek meg. Beöltözéskor című első elbeszélését is a győri könyvtárosok segítségével sikerült  kötetbe illeszteni.

A gyulafehérvári papneveldébe való beiratkozástól az egyházi rendből való kiválásig, a nősüléstől az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumig, a kisebbségi lét  megtapasztalásáig, az erdélyi irodalmi élet sűrűjébe való bekerüléstől a hontalan bujdosók  emigrációs létéig követik nyomon az írások Nyirő József életútját, a halálos ágyán tollba mondott utolsó imáig.  A túlvilág küszöbén elmormolt végső fohászában az író nem magáért aggódik, hanem feleségéért, családjáért, magyar nemzetéért: írása végső vallomás a szülőföld szeretetéről, magyarságáról.

A kötet minden egyes írása arról tanúskodik, hogy Nyirő József a Trianon utáni erdélyi irodalom legkiválóbb szerzőinek egyike, a nemzeti emigráció köztiszteletben álló nagy alakja volt, de elsősorban hű magyar és emberséges ember.

Úgy illő, hogy neve fennmaradjon, amíg magyarok élnek e földön.
16%
2700 Ft2268 Ft Kosárba

Íme, az emberek!

Nyírő József

„Íme, az ember!” – mondja Pilátus János evangéliumában, felkínálván a megkínzott Jézust az embereknek, hogy azok megtartsák a földi életnek, és ekkor még bízik a szerencsés fordulatban.

„Íme, az emberek!” – mutat rá Nyirő kortársaira, s gesztusában nyomasztóan több a reménytelenség, a lemondás és a keserűség, mint  Pilátuséban. Ő már nem bízik a szerencsés fordulatban. Talán mert jobb emberismerő.

A negyvenes évek világháború sújtotta Európájában ez egyébként több mint természetes. Ezzel napjaink olvasója is tisztában van. Azzal viszont már kevésbé, hogy a háború befejezése sokak számára nem a Gonosz fölötti győzelem örömmámoros, zászlólengetős, pezsgőpukkantós, kalapot-sapkát levegőbe dobálós, katonaölelgetős ünnepnapjait hozta el, hanem a pokoljárás egy újabb nyitányát. Mert a fegyverek ugyan már nem dörögnek, de a háború nyomán kialakult katonai-politikai helyzetben továbbra is sok millió hazáján kívül rekedt vagy rekesztett embernek kell üres kézzel szembenéznie a létbizonytalanság, gyökértelenség, reményvesztettség és jövőtlenség lélekölő támadásával, sőt a halállal is: vagy a foglyokkal való embertelen bánásmód, vagy a hazatoloncolás következtében.

Nyirő regénye egy maroknyi magyar menekült háború utáni kálváriájának állít emléket.

16%
3200 Ft2688 Ft Készletfigyelés

Székely tragédia

Nyírő József

Nyirő József kevésbé ismert, életében kötetbe nem került, leginkább folyóiratok hasábjain megjelent novelláinak foglalata ez a könyv.

Az ízes erdélyi szó ötvösének igazi műfaja a novella. A kötetből népének tragikus életérzése sugárzik, az író rövidprózákba, feszes-tömör, néhol allegorikus-szimbolikus megoldású, balladás hangvételű írásokba sűrítette a székelység életérzését, drámai – olykor tragikomikus – helyzetét, amelybe Erdély magyarsága került, és amelynek lesújtó hatásán sem a nép, sem az író nem tudott felülemelkedni. Ám a „székely apostol” művei mégsem gyűlöletre, hanem szeretetre tanítanak, az írásokból a székelyek csalódások és megpróbáltatások ellenére is töretlen és törhetetlen hite tárul elénk.

Az íróra annyira jellemző tragikus események itt is jelen vannak, de sokszor napfényes jelenetek szomszédságában. Üdítően hat a meg-megjelenő góbés furfang, s még Uz Bence alakja is felbukkan, azokban a novellákban, amelyeket az író nem dolgozott bele a regénybe.

Nyirő írói eszköztárának egész gazdagsága felvonul: remek jelenetező képessége és dramaturgiai hajlama, az ízes székely nyelvjárás és a népi misztika ismerete, finom lélektani megfigyeléseinek árnyaltsága, nyelvi jellemábrázoló tehetsége, természetfestő ereje, melyek kifogyhatatlan mesélőkedvvel párosulnak. Mindez egy olyan író tollából, aki szenvedélyesen szerette szülőföldjét és az „ő népét”, azt a közösséget, amelyből vétetett, és akikre rendkívül büszke is volt.

16%
2700 Ft2268 Ft Kosárba

Hűség és áldozat - Nyirő József füveskönyve

Nyírő József

„Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek”. Az ízes erdélyi szó ötvöse szenvedélyesen szerette szülőföldjét és az „ő népét”, azt a közösséget, amelyből vétetett, és akikre rendkívül büszke is volt. Kiderül ez a „székely apostol” műveiből, s a műveinek esszenciáját tartalmazó gondolatgyűjteményből is.
16%
1990 Ft1672 Ft Kosárba

Madéfalvi veszedelem

Nyírő József

„A katonák feszült figyelemmel várnak. Semmi parancs! Az alezredes mozdulatlanul ül a lován, és rezzenés nélkül nézi a hóba süppedt falut. Szándékosan húzza az időt, míg a katonák felocsúdnak, halántékuk lüktetése megszűnik, és a csattogó hidegben elhal szívükben az irgalom. Ehhez idő kell. Fehérek lesznek a jégtől, zúzmarától, a fokozódó hideg sanyargatja őket, de bensőleg még nem készültek el. Hajnali négy óra lehetett, mikor felmordult a vadállat bennük, és egyikük rekedten elbődült:

- Mi az Istent várunk!”

Nos, éppen Őt nem, az biztos. Mert Isten azon az 1764. január 7-i hajnalon elfordította tekintetét a Madéfalván gyanútlanul alvó székelyekről, és engedte, hogy az ördögi terv kiagyalói a pokol kénköves iszonyatát zúdítsák a falu lakóira. De hát kik ezek a katonák és miféle csata az, amelyben az egyik fél állig fegyverben, a másik meg a vánkosán alszik?... Kiderül Nyirő József e kitűnő történelmi regényéből, amelyben a sokat próbált székelység talán legnagyobb tragédiájának állít emléket. Annak a tragédiának és annak a kornak, amely végzetesen befolyásolta a százötven évvel későbbi, nagy trianoni számvetést is…
16%
3200 Ft2688 Ft Kosárba

Júlia szép leány

Nyírő József

Legyen magyar, legyen erdélyi, legyen egyetemes!” – így fogalmazta meg elvárásait az erdélyi magyar íróközösség felé a múlt század harmincas éveiben az erdélyi magyar színjátszás feltámasztására létrejött kolozsvári Thália Rt. Valljuk meg: nagy kihívás ez egy drámaíró számára! A tehetségekben nem szűkölködő helikoni írónemzedék azonban fényesen kiállta a próbát: Tamási Áron, Hunyady Sándor, Bánffy Miklós, Kós Károly és más, jeles erdélyi szerzők művei sorra sikert arattak mind az erdélyi, mind az anyaországi színpadokon.

E sorba illeszkednek Nyirő József ekkortájt született színművei. Életében bemutatott mindhárom drámája – Júlia szép leány, Jézusfaragó ember és Az új haza – zajos sikert ért el, utóbbi kettő a Nemzeti Színház színpadán is. Nyirő drámái az életmű szerves részét képezik, hiszen ugyanannak a hagyománynak a „kivirágzásai”, amely remek prózai műveinek is fundamentumát képezik. E fundamentumot pedig a székely népélet, a székely mentalitás, a hagyományok és mítoszok alkotják. Drámaíróként azonban – s bizonyára nem véletlenül – szenvedésekkel teli emigrációs éveiben jutott a csúcsra A Megfeszített és A Próféta megírásával. Ezek bemutatása mindmáig a magyar színházi szakma törlesztésre váró adóssága…

Bár színművek leginkább a színpadon „élnek”, bátran ajánljuk e kötetet olvasásra is, hiszen Nyirő Józsefből a drámáiban is minduntalan előjön a vérbeli elbeszélő, így olvasmányként ugyanúgy teljes értékű élvezetet nyújtanak.

16%
3500 Ft2940 Ft Készletfigyelés

Az elszántak

Nyírő József

Nehéz idők nehéz sorsú embereiről szól ez az először 1943-ban megjelent kötet. Már debütálásakor világossá vált, hogy Nyirő legfőbb írói erénye a tragikum sajátosan nyirői – módszereiben tömör, lényegre törő, hatásában katartikus – ábrázolása. E megállapítást Az elszántak teljes mértékben alátámasztja.

Az ember c. novellában a halott kislányát a koporsóban ruházat híján papírral lefedő anya – hogy az „ősi szokásoknak” eleget tegyen – másik hat gyerekének darabokra tépi egyetlen, titkon őrzött, leánykori selyemkendőjét, s színes zászlócskák gyanánt a kezükbe nyomja a temetés idejére. „Majd a temetés után újra elszedi tőlük, és megőrzi. Hátha majd valamelyiknek kelleni fog” – veti papírra Nyirő e már-már minimalista, töménységében felülmúlhatatlan sorokat.

Ilyen és ehhez hasonló nyomorúságos sorsokról ad hírt a szerző újabb elbeszéléskötetében. A maga nemében szinte mindegyik novella egy-egy sötét felkiáltójel az emberi létezés amúgy is szürkébe hajló boltozatán. Éppen ezért üdítően hat az időnként azért meg-megjelenő székely furfang, mint a végképp bealkonyulás hatékony ellenszere.

„Az egykori hősökből elszántak lettek” – állapítja meg az egyik korabeli kritikus. De mire? – merülhet fel jogosan a kérdés. A mindenkori túlélésre – üzenik a kötet darabjai.

És hát ki is érthetne ehhez jobban, mint a székelyek?

16%
2600 Ft2184 Ft Készletfigyelés

A zöld csillag

Nyírő József

Azt már mindannyian tudjuk, hogy a sárga és a vörös csillaggal fémjelzett korszakok igencsak vészterhes időket hoztak az emberiségre. Hogy a zöld csillag e tekintetben különbözik-e társaitól, s ha igen, miben, az Nyirő Józsefnek az emigrációban és a nyugati emigránsokról írt, fordulatos regényéből derül majd ki a kedves Olvasó számára…

A regény cselekménye azokban az irodalmilag kevéssé feldolgozott időkben (a múlt század negyvenes éveinek a végén) játszódik, amikor – bár a második világháború viharai már néhány éve elcsitultak – a szövetségesek által a legyőzött Németország területén felállított fogoly- és menekülttáborokban még mindig emberek milliói várják – egyre fogyatkozó reménnyel – sorsuk jobbra fordulását. Első pillantásra talán furcsának tűnik, hogy egy ilyen közegbe vezérfonálként egy szerelmi történetet helyez a szerző. De hamar ráébredhetünk, hogy akkor és ott az általános, de terméketlen kesergéssel szemben az egyetlen jövőbe mutató érzés a szerelem. A szerelem, amely mindig magában hordozza egy új világ premisszáját és perspektíváját.

Nem függetlenül a szerző szándékaitól, a két fiatalnak a családalapításért folytatott küzdelme túlmutat önmagán, s a kátyúba jutott emberi sorson való felülemelkedés szimbólumává nemesedik, így a történet igazi tétje már nem csupán a házasság, hanem a válaszkeresés arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a magyarság számára a lehető legmostohább külső körülmények és a belülről jövő összeesküvések dacára az önerőből való újjászületés, a túlélés, a jövő biztosítása.

Olyan kérdések ezek, amelyekről napjainkban sem kell letörölnünk a port…
16%
2700 Ft2268 Ft Készletfigyelés

Havasok könyve

Nyírő József

„A halál szép, egyetlen valóságos cél, amiért ember, állat él” – hangzik el a Havasok könyvében. Könnyen belátható – nem széplelkeknek való világ ez. Sőt, embernek is alig. Nyirő József novelláiban a halál a havasi életnek olyan folytonosan jelenlévő valósága, mely alól a havasi élőlények egyike sem vonhatja ki magát. Medvék, farkasok, hiúzok, madarak  élik a székely havason egyhangúnak nehezen mondható ösztönéletüket, egymásnak és a zord időjárás szeszélyeinek kiszolgáltatva, mégis harmóniában. Ha ez nem így van, annak csak egy oka lehet: az, hogy megjelent közöttük az ember: „Ember van az erdőben. Tudja minden, mert megfertőzött mindent.”

De nincs mit tenni, együtt kell élni (vagy halni) vele. S furamód, az állattörténetek is akkor a legszebbek, ha hőseik emberi tulajdonságokkal bírnak, emberi eszményekért harcolnak és ember módjára buknak el. Az eltiport kölykeiért élete árán is bosszút álló anyafarkas, vagy beteg bocsáért az erdőtűzbe rohanó anyamedve az önfeláldozásra is képes szülői szeretet megrázó példái. A haldokló farkasnak az elmúlás küszöbén megfogalmazott dilemmája pedig – „Mindössze ennyi az élet. Ezért bizony nem érdemes élni. Mégis szép volt!...” – emberibb már nem is lehetne…

A székely havas izgalmas, drámai pillanatokban bővelkedő mindennapjait megörökítő kötet világirodalmi mércével mérve sem marad el Jack London vagy Kipling hasonló művei mögött. Megfigyeléseinek pontossága, fantáziájának eredetisége, gondolatainak férfiassága és kiemelkedő elbeszélő tehetsége – íme, azok az erények, amelyek Nyirő e művében is jól kimutathatók.

16%
2700 Ft2268 Ft Kosárba

Halhatatlan élet

Nyírő József

Miről is szól Nyirő József újólag megjelent regénye? Az első fele arról, hogy a házasulandó korba ért Bojzás Küs Dani egyszer csak – apja biztatására – felfedezi magában a férfiút, és elhatározza, hogy megnősül. Ez első pillantásra nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak, második pillantásra pedig kiderül, hogy nem is az. Hát belevág. Az udvarlásnak minden időkben zegzugosak az útjai (erről csalfa szeretők és bohém cimborák gondoskodnak), de kevesen rekednek benne. Így hát főhősünk is oltár elé jut, ami azt jelenti számára, hogy egy gonddal kevesebb, de százzal több… Folyik önfeledten a móka, kacagás, lakodalmi dínom-dánom olyan iramban, hogy a kedves Olvasó bele is szédül, s végül rossz érzései támadnak… Mintha sejtené, hogy ennek meglesz még a böjtje. Meglett. Erről szól a regény második fele. Meg arról a nyomasztó kérdésről, hogy a mi derék Bojzás Küs Danink, aki derekasan helyt állt a nősülés „frontján”, képes lesz-e ugyanerre, ha az ellenfél az idegen államhatalom, és végső soron maga a történelem?... Reményre ad okot, hogy nemcsak ő maga jelenti ki: „Most már semmi olyan nem történhetik ezen a világon, ami erről a földről elpusztíthasson.”, hanem a szerző is, hogy: „A falu s a székelység megmarad.” Igaz, ugyancsak erre hunyorítana Ábel a maga hamiskás és hamisítatlanul székely, kétértelmű mosolyával: „Ha csak lehet…”
16%
2700 Ft2268 Ft Kosárba