Márai Sándor könyvek

Márai emigrációs vándorlásainak első állomása Németország. 1919 és 1923 között Lipcsében, Frankfurtban és Berlinben folytatja tanulmányait és művészi útkeresését, fontos szellemi találkozások hatása alatt. A német nyelv és kultúra ismerős közegében mégis idegenként tekint magára, és kívülállóként figyeli a „téboly rémuralmát” élő ország zűrzavaros mélységeit és magasságait. A Berlinben töltött években talál rá publicisztikai műfajaira, és nem mellékesen itt találnak egymásra Matzner Lolával – nászútra azonban a számukra otthonos Bécsbe mennek. Ezekhez a városokhoz való viszonyának műveiben található lenyomataiból válogattunk részleteket, gazdag képanyaggal illusztrálva.

"Márai Sándor 1933 és 1989 között írott naplójegyzeteiből válogattam: egy polgár vallomásai itthon és az emigrációban. Márai szabad és független szellem, művelt, ironikus, szarkasztikus humorú. Tanulságos és szenvedélyes vallomás a hazáról, Európáról, a huszadik századról, a magyar nyelvről." (Bálint András)

„Nem elég szeretni valakit. Bátran kell szeretni. Úgy kell szeretni, hogy tolvaj vagy szándék, vagy törvény, isteni vagy világi törvény ne tehessen e szerelem ellen semmit.”

A Helikon Zsebkönyvek 59. köteteként Márai Sándor egyik legnépszerűbb regényét adjuk közre.

A könyv, amit eddig csak csonka változatban ismert a magyar olvasóközönség. A könyv, amiről azt hittük, hogy ismerjük minden részletét. A könyv, ami kora botrányműve volt. És hiányos 1935 óta. Az író talán legjelentősebb alkotása több mint hét évtized után jelenik meg teljes és csonkítatlan kiadásban! A kötetben egyaránt olvasható az eredeti szöveg, valamint az 1940-es cenzúrázott és kihúzott változat is, ezzel végre teljességében lát napvilágot. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi és lelki fejlődését, férfivá érését.