KÚTVÖLGYI MIHÁLY könyvek

A búza, a liszt és a kenyér szentháromsága végigvonul Európa történelmén, de rögtön hozzátehetjük, hogy nemcsak Európa históriáján, hanem az egész emberiségén is. A kenyér az emberiség egyik legszakrálisabb kifejezése - a bor mellett.

A búzából, tönkölybúzából, árpából, rozsból, hajdinából, zabból, rizsből, kölesből, kukoricából könnyen elkészíthető ételek változatosak, olcsók, laktatók, tápanyagokban gazdagok.

Jó fél évszázada – gyerekkoromban – Üllőn a Berkes utcában még csépeltek a gazdáknál. Pajtásaimmal ott lábatlankodtunk a gépeknél, a kezünkkel szeleltük a magokat és úgy ettük. Édesanyám mindig mondta nekem,  jól nézd meg, kisfiam, mert minden búzaszemen ott van Jézus arcképe.

A kecske húsa kiváló minőségű, magas fehérje és alacsony zsírtartalom jellemzi.  A sok gyógynövényt lelegelő állatok húsa sajátosan ízletes, ezért erőteljes és pikáns fűszerezést is igényel. Apafi Mihály erdélyi fejedelem felesége, Bornemissza Anna 1680 körül készült szakácskönyve már több mint harminc étekcsemegét ír le, amiket kecskefiúból (a kecskegida elnevezése a régi erdélyi nyelvben) készítettek a fejedelmi udvarban. Az igazi csemege e mellett még a kecsketej és a belőle változatos módon készült sajtok. Könyvünkben az étekfőzők visszanyúlnak a régmúlt hagyományaihoz, de bepillantást nyerhetünk az újfajta főzési technikákba is.

A magyar mangalica őseivel – a bakonyival és szalontaival együtt – évszázadokon át a magyarság egyedüli zsír- és fehérjeforrásaként szolgált: a 150 éves török uralom alatt a pusztákon, mocsarakban bujdosó magyarok élete függött az edzett, gyökereken, sáson, erdei makkon megélő sertésektől, ezekre a török vallása miatt nem tartott igényt. A mangalica e hagyományok örököse: nem csak jóízű, de koleszterintartalmában, zsírsav összetételében is jobb, mint a ma elterjedt sertésfajták.