Jókai Mór könyvek

Azok, akik kíváncsiak arra a korra, arra a haladó nemesi generációra, amely az 1820-as évektől küzdelmét vívta Magyarország polgári átalakulásáért, európaiasodásáért, szellemi és anyagi felemelkedéséért, olvassák el Jókai Mór: Egy magyar nábob című regényét.

A regény a magyar reformkor atmoszféráját kívánja érzékeltetni, szereplőinek sorsa azonban nem fűződik szorosan a társadalmi törekvéshez. A könyv megírásának célja a szerző utószava szerint: Kárpáthy Zoltán növekedése, magára találása közben végigkövetni a gyermekkori nevelés eredményeit .

Az arany ember Jókai legnépszerűbb alkotásai közé tartozik.

A szó- és névmagyarázatokat Osztovits Szabolcs készítette.

Jókai Mór "A Janicsárok végnapjai" c. regénye német nyelven.

A kötetben található elbeszélések
-A gyémántos miniszter
-A nagyenyedi két fűzfa
-Az utolsó cigányország
-Melyiket a kilenc közül?

A nagyenyedi két fűzfa, A tengerszem tündére, A szerencsétlen szélkakas, Melyiket a kilenc közül?

Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai...

A francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel,..

1869-ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Élményanyagul saját, eltörölhetetlen és egyre fényesedő emlékein kívül - ilyen akár a közelről látott bécsi forradalom, akár a Boksa Gergő alakjához hasznosított Rózsa Sándor - felhasznált leírt és elmesélt élményeket is,...

A könyv arról a korról, nemesi generációról szól, amely az 1820-as évektől vívta harcát Magyarország polgári átalakulásáért, szellemi és anyagi felvilágosodásáért.

Az aranyember mindmáig Jókai legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Szerzőjének is kedvence, becézettje, mégis mintha magányosan állana testvérei között.

A sorozat újabb kötete Jókai Mór: Az Arany Ember című kötelező olvasmányának minél teljesebb körű feldolgozásához nyújt segítséget feladataival.

Az örök gyermeknyelven beszélő mesemondó-óriás, Jókai Mór három klasszikus Mátyás király-meséjéhez a nagyon tehetséges fiatal erdélyi grafikus, Keszeg Ágnes készített elbűvölően gazdag és izgalmas, egész oldalas színes rajzokat. A klasszikus meseszövés szabályait követő, ma is érvényes és a felfedezés izgalmával megsejthető tanulságokat felvonultató Mátyás-történetek hőse közös, de a mozgalmas, a történetek továbbgondolására ösztönző illusztrációk és a mesteri meseszöveg külön-külön világba kalauzolja a gyerekeket.

A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában. A kőszívű ember fiai műfajánál...

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek. A mű középpontjában az egyik legbonyolultabb, még a hősöket is próbára tevő érzés, a szerelem és ennek lehetséges, nem ritkán elkerülhetetlen problémája - hűség, hűtlenség, féltékenység, vetélkedés - áll.

„Nyolc milliós embertömegből sosem ragyogott ki még fej olyan ragyogással, mint a Jókai feje és kevesebb hálát az ő nagy kiválóságáért még nem tapasztalt ember (…) Élt és munkált Jókai. Ennek a munkálásnak értéke kiszámíthatatlan. Mindenesetre fölér a háromszáz éves török–magyar verekedéssel. Az emberek egyébként is kezdenek tisztán látni. Ma már hallik a becsületes hang, hogy a nagy poéta több a nagy tudósnál s a katona-nagyság, a társadalmi nagyság a poéta-nagyság mellett semmi. Alig több, mint a bujálkodó nagyság vagy betörő kiválóság. Jókai a legnagyobb s legkülönb magyar.”

Ady Endre Jókai Mórról

A kőszívű ember fiai (1869) a regények regénye: a műfaj minden szenvedélyes lehetősége, Jókai írásművészetének minden szépsége benne kavarog.

Mesés valóság, valóságos mese. Ha majd sok nap olvasás után e Jókai Mór elmesélte történet végére ér, akkor sem fogja tudni pontosan, mit tart kezében az olvasó. Regénynek nem regény. Életrajznak nem életrajz. Útleírásnak nem útleírás. Tudományos munkának nem tudományos munka.

Ki ne hallott volna a mai felnőttek közül az Igazságos Mátyás királyról! Mindenki tud legalább egy vidám történetet mesélni róla, ha a gyereke megkérdezi a nagy királyról. Mélyebben él az ő alakja az emlékezetünkben, mint bármely más történelmi személyiségé. Ezt a hagyományt igyekszünk ápolni mi is ezzel a kötettel. Szabó István Attila illusztrációi segítik a gyerekeket abban, hogy még színesebbek, élénkebbek legyenek a történetek. A könyv utolsó oldalán egy rövid, tényszerű összefoglalót is közlünk Hunyadi (l.) Mátyás király életéről, hogy az igazsághoz mi is hűek maradjunk. Jó szórakozást kívánunk mindenkinek!