A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek. A mű középpontjában az egyik legbonyolultabb, még a hősöket is próbára tevő érzés, a szerelem és ennek lehetséges, nem ritkán elkerülhetetlen problémája - hűség, hűtlenség, féltékenység, vetélkedés - áll.