Benkő László könyvek

IV. (Kun) László király, miután részben győzedelmeskedett belpolitikai ellenfelei felett, hozzálátott az ország és a trón stabilizálásához. Anyját, Erzsébe...

A XVI. század második felében járunk. Az ország három részre szakadt. Délről a török nyomul a Felvidék felé, Erdély szultán adófizetője. A Habsburg-házból való királyoknak csak ütközőzóna a magyarok földje, amely az Oszmán Birodalom támadásaitól védi őket, de némely magyar főurak legalább annyi gondot okoznak nekik, mint a törökök.

Mátyás folytatja Frigyes császár elleni háborúját. Nem tett le korábbi elgondolásáról, hogy ügyes politikával és katonai sikerekkel megszerezze a Német-római Birodalom császári trónját. Ennek érdekében egyre többet költ a háborúra, de kétségtelen sikerei ellenére növekszik a politikáját ellenzők száma.

A Mátyás király-tetralógia második kötetében megismerkedhetünk Mátyás trónra lépésének körülményeivel, valamint uralkodása első 15 évének legfontosabb eseményeivel.

Az ifjú Mátyás, alighogy elfoglalja a trónt, rögtön világossá teszi, hogy sem régenst, sem kormányzót nem tűr maga felett, és egyedül akarja irányítani királyságát.

Az első honvédő háború...

Ahogy az Árpád nagyfejedelem vezette törzsi szövetség a Kárpát-medencét birtokba vette, rögtön gondoskodni kellett annak védelméről, elsősorban a velük nyugati irányból határos keresztény frankok ellenséges magatartása miatt...

1047-ben járunk, I. András király a trónjáról letaszított Orseolo Péter után átvette az ország vezetését. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a züllés és bomlás állapotába került államot stabilizálja, a belső rendet megszilárdítsa, és a törvényességet visszaállítsa.

I. István király negyedik esztendeje halott, s a trónon Orseolo Péter, az unokaöccse követi. Őt azonban a vele elégedetlen magyar főurak elűzik, és helyébe Aba Sámuelt, az addigi palotaispánt állítják. Az első olyan alkalom ez a magyar történelemben, amikor az uralkodót a főurak választják királyukká.

Kr. u. 1008-ban járunk, István megtette az első lépéseket a hatalom megszilárdítása érdekében. A főszereplő család életének viszontagságain keresztül megismerhetjük a korszellemet, a katonai és diplomáciai törekvéseket, célokat. Jó úton halad vajon a királyság, vagy a külső és belső ellenség mindent tönkretehet István eddigi törekvéseiből, eredményeiből? Erre ad választ a trilógia befejező kötete.

Géza nagyfejedelem betegsége miatt néhány éve Sarolta nagyasszony irányítja az erősen széttagolt nagyfejedelemség ügyeit. A tűzzel-vassal keresztény hitre kényszerített lakosság egy része nyíltan konfrontál a hatalommal. Békesség sehol nincs, és a magyarok földje a belháború küszöbén áll.

IV. Béla magyar király és Batu mongol kán seregei összecsapni készülnek.

A történet főhőse, Berény immáron kettős szerepben található a harcokban. Vajon valóban oly mértékben tartott Batu az összecsapástól, hogy csaknem elhalasztotta azt?

Elena grófnő a második világháború éveiben az olasz és a német titkosszolgálat engedelmes eszközeként a férjétől kapott villában a náci főkolomposok által összerabolt gyémántokat rejtegeti, de közben ugyanott zsidó gyermekeket is bujtat az Észak-Olaszországot elözönlő németek elől.

IV. (Kun) László király a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja, aki már élete első évtizedében szörnyű eseményeket élt át. Apja a nagyapjával hadakozott, s az országban, mely fortyogó katlanhoz hasonlított, hol itt, hol ott lobbantak fel tűzfészkek. Anyja kun volt, abból a népből származott, amelyet egyszerre átkoztak és áldottak a magyar urak és uralkodók. László kun nyelven kezdett beszélni, kun nők dajkálták, és kunok között cseperedett fel.

Benkő László Mátyás királyról szóló trilógiája nem kevesebbre vállalkozik, mint a 15. század második felének autentikus és részrehajlás nélküli bemutatására. A szerző olvasmányos, regényes formában, de a történettudomány által feltárt adatokra építve ábrázolja a kor szinte összes magyarországi vonatkozású politikai szereplőjének tetteit, a korabeli politikát meghatározó egyéb tényezőket és mozgatórugókat. Az intrika, a rosszindulat, a vagyon utáni hajsza ugyancsak fontos szerepet játszik a műben.

A nagy sikert aratott első Zrínyi-kötet, - A gránitlelkű - után a kultusztrilógia II. részében - most - a legendás család következő tagját, a "lángelméjű" Zrínyi Miklóst, a szigetvári hős dédunokáját,aki egyszerre volt költő és hadvezér, politikus és hadtudós, a nemzeteken átívelő arisztokrácia vezető egyéniségét mutatja be!Az európai történelem kereke a XVII. századba fordult.

Európa - Az 1520-as években jár... Végvári vitézek, portyák, török és magyar kémek, kesze-kusza váratlan események szabdalta világ... Az Oszmán Birodalom II. Szulejmán szultán hatalma alatt gőzerővel terjeszkedik Európa felé, miközben V. Károly német-római császár láthatóan nem képes mit...

A nagy múltú Zrínyi-család két ikonikus alakjáról készült történelmi életregény-ciklus harmadik, befejező kötetéből az Olvasó megtudhatja, ki is volt az igazi Zrínyi Ilona!
II. Rákóczi Ferenc édesanyja, a sosem halványuló állócsillag..
A XVII. század második felében járunk...
Az Oszmán Birodalom és a Habsburg császár között dúl a háború, Magyarország "szabad" része már csak alig egy holdsarló...
Zrínyi Ilonát dinasztikus, politikai célzatú házasság sodorja a varázslatos tengermellékről Munkács várába, a nagy múltú fejedelmi családhoz, I. Rákóczi Ferenchez.
Miként éli meg a sokoldalúan művelt Ilona sorsának eme gyökeres megváltozását? Hogyan viseli el nehéz természetű anyósát, Báthory Zsófiát, s azt, hogy a Zrínyi és Frangepán családok jövőjét kettébe töri egy elkapkodott felkelés, ami csaknem ifjú férje életébe kerül? Vajon miféle úton próbálja meg Báthory Zsófia fiát a hóhérpallostól megmenteni, és mennyi szerep jut e tragikus történetben Ilonának? Születés és halál, öröm és tragédia váltakozik életében. 
Csaknem hat évet tölt özvegységben I. Rákóczi Ferenc váratlan halála után, és egymaga intézi a gigászi Rákóczi-birtok ügyeit. Miről is szólnak a krónikák? Hogy egyszerre volt szerető feleség, anya, politikus, aki ugyanúgy értett az ágyúkhoz, mint a víváshoz, vagy a solymászathoz? Hogy kivételes asszonyként ismerték, és Európa-szerte csodálták tudását, felkészültségét, modorát és szépségét? S hogy özvegyként megismerkedett egy megnyerő fiatalemberrel, akit Thököly Imrének, a "kuruc királynak" hívtak, és aki tizennégy évvel volt nála fiatalabb? Valóban szerelmi házasság volt-e az övék, és miféle buktatókat kellett leküzdeniük benne? Befolyásolhatta-e a sokat hibázó Thököly Imrét?
Az Olvasó úgy érezheti magát, mintha maga is ott élne Munkács sziklára épült várában, napról napra nyomon követheti az eseményeket, miközben dörögnek az ágyúk, és ostromra készülődnek a császári seregek... 
Ott állhat az Olvasó a fejedelemasszony és gyermekei mellett a bástyán, és az ő szemével láthatja az eseményeket, majd elkísérheti Ilonát a megalázó bécsi internálására, s ott lehet vele a törökországi években...
Zrínyi Ilona hiteles dokumentumokra épült, negyven év magyar történelmet felölelő teljes életregénye megmutatja Önnek, milyen volt Európa legbátrabb asszonya nőként, anyaként, fejedelemasszonyként és hitvestársként!

Árpád népe - sok harc és viszontagság után - megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak.

Hogyan tovább?

Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt.

Néhány év telik el a 907-es győztes háború után, amit a mai Pozsony térségében, a Duna két oldalán vívott meg a magyar törzsszövetség a frank Gyermek Lajos király és bajor szövetségese ellenében. A vesztes bármennyire is igyekszik elhallgatni a gyászos véget, s azt, hogy százezres hadukat az alig harmincötezer fős magyar könnyűlovasság megsemmisítette, a magyarok váratlan haditettének híre futótűzként terjed a Frank Birodalomtól Bizáncig.

Folytatódik Táltosfia családjának és barátainak története. A történelem órájának mutatója a 930-as években poroszkál, abban a korban, amelyet némileg tévesen! a történészek egyszerűen csak a kalandozások koraként említenek.A magyar törzsszövetség szállásterülete most már biztos határokkal kerített és óvott, de a mélyben valami készülőben van. A Nyugat megismerte a magyarok harci erejét és stratégiáját, s igyekszik felkészülni ellene. Míg egyik oldalról arra kérik a magyar törzsszövetséget, hogy némely nyugat-európai kiskirály oldalán jó pénzért és zsákmányért beavatkozzék, a másik oldal fegyverkezni kezd ellene.