Szűrő

Reposzt - Klasszikusok fiataloknak

Arany János versei Kemény Zsófi válogatásában

Arany János

Kemény Zsófi

Klasszikus költő és szlemmer? Hogy kerül a csizma az asztalra?

Olvasni jó, verset olvasni még jobb. Mondják, mégis kevés fiatal olvas verseket. Az iskolában letudják a kötelező penzumot, aztán soha többé semmi mást.


Arany poros, Petőfi túlzó és idealista, József Attila meg egy lúzer lenne?

Ha valakik, akkor a szlemmerek képesek megmutatni a fiataloknak, hogy mennyire érdekesek ma is a száz-százötven évvel ezelőtt írt versek. Kemény Zsófi versválogatása és a versek kommentjei arról győznek meg: Arany János menő, és nem érdemes félresöpörni.

"Kemény Zsófi Arany-válogatásáról jutott eszembe ez a történet. A helyzet, persze fordított: a befutott, mi több, százötven éve halott, mi több, a legnagyobbak között számon tartott Arany Jánossal beszélget egy fiatal, pályakezdő költő. De bizony, a kommunikáció lényege éppen ez: minden irányban lehet beszélgetni, mindenki hozzászólhat a másik verséhez, öreg a fiatalhoz, fiatal az öreghez, a tizenkilencedik századi üzenhet a huszonegyedik századinak, s a huszonegyedik századi üzenhet a tizenkilencedik századba.

Olvassuk Kemény Zsófi felől Arany Jánost. Általában nem gondolunk rá, hogy mindig valahonnan nézzük a szövegeket: a költő felől, a korszak felől, a tankönyv nézőpontja felől, a múltba helyezve, egy másik költő felől nézve. Vagy önmagunk nézőpontja felől, személyes tapasztalataink, élményeink, elvárásaink, félelmeink felől. Olvassunk a mi korunk felől Arany Jánost." - Fenyő D. György


12%
1999 Ft1759 Ft Kosárba

József Attila versei Gábor Tamás Indiana válogatásában

József Attila

Gábor Tamás Indiana

Egy gyűjtemény mindig arról is szól, amiből/akitől gyűjtenek, és arról is, aki gyűjt. Aki kiválogatja egy festő összes képe közül azokat, amelyek egy kiállítás terében elférnek és a falra kerülnek, az nemcsak a festőről vall, hanem – a képek kiválogatásában, és azon keresztül a képekben – önmagáról is.
József Attila huszonnyolc-huszonkilenc éves korában készített a korábbi költészetéből egy válogatott kötetet és ahhoz nagyon szigorúan átválogatta mindazt, amit korábban írt. Indiana válogatása vitatkozik ezzel: egészen másokat emel ki, főleg a 16-20 éves József Attilát szereti, azt a középiskolás, majd egyetemista-fiatal értelmiségi költőt, aki keresi önmagát, a saját hangját, a saját mondanivalóját, aki meg akarja alkotni a saját költészetét. Aki még nincs kész, hanem forrongásban van, akiben az indulat már erős, de a formát még keresi.
Könnyebb lenne vele azonosulni? Jobb slammer lett volna fiatalon, és jobb költő lett belőle felnőttként? Ereje a szabálytalansága? Szépségek a mutálásban? Bizonyára sokaknak lesz ez a József Attila váratlan, újdonság, felfedezés. Ha már úgyis olyan közvetlen a viszonyunk hozzá, hogy sokan csak Attilaként beszélnek róla. Indiana számára is vagy József Attila, vagyis a költő, vagy JA, vagyis írásának tárgya, vagy Attila, vagyis közeli jóbarátja, ismerőse, mondjuk a bátyja. Kerüljünk ilyen közel mi is a versekhez! - Fenyő D. György

Ha valakik, akkor a szlemmerek képesek megmutatni a fiataloknak, hogy mennyire érdekesek ma is a száz-százötven évvel ezelőtt írt versek. Gábor Tamás Indiana versválogatása és a versek kommentjei arról győznek meg: József Attila menő, és nem érdemes félresöpörni.

Olvass te is József Attilát!

12%
1499 Ft1319 Ft Kosárba