Magyar égbolt alatt

A székely nép története

A számos történelmi művet publikáló szerző népszerű módon foglalja össze egy nép történetét. A homályos múlt és a még homályosabb jövő közé illeszti be mindazt, amit tudunk a székelyekről. Röviden, tömören ismerteti nemcsak a tényeket, de sok olyan „apróságot” is, amiből többet tudhatunk meg a székelység múltjáról, mint sok vaskos akadémiai kiadványból. Ne feledjük: a mai Magyarország lakóinak többsége a székelyeket valójában csak az anekdotákból, a ravasz és nyakatekert gondolkodású „góbékról” szóló vicces történetekből ismeri. Ezzel szemben a valóság ezer éven keresztül egészen más volt. E nép lányai és fiai kemény munkával tudtak életben maradni a maguk területén. Egy nép küzdelmeinek, örömeinek és bánatainak összefoglalója is ez a könyv – vallja a szerző. A székely nép története igen tanulságos olvasmány, és nem csak azoknak, akiket érdekel a székelyek élete. A könyv a magyar történelem iránt érdeklődők számára is sok meglepetést rejt.
16%
799 Ft671 Ft Kosárba

A Zrínyi család

A horvát eredetű család tagjai végig büszkén vállalták, hogy ők egyszerre horvátok és magyarok. Beszélték őseik nyelvét, sőt irodalomkedvelők lévén horvátul is írtak, olvastak. Ugyanakkor egyikük magyarul vetette pergamenre „Szigeti veszedelem” címmel a történetet arról az őséről, aki a magyar sereg élén a törökkel szembeszállva hősi halált halt. De volt olyan Zrinski-Zrínyi, aki összesküvést szőtt a bécsi császár ellen, azért kellett vérpadra állnia. Társai is részben horvátok, részben magyarok voltak. Végül ott volt Zrínyi Ilona, akinek élete nem cask kész regény, hanem egy sokrészes tévésorozat témája lehetne. Olyan sorozaté, amelyben rengeteg meglepő fordulat történik. Az asszony, aki egymaga volt hatalmas birtokok ura, aki világra hozta II. Rákóczi Ferencet, a jövendő fejedelmet és szabadságharcost, aki három évig védett egy várat az osztrák sereggel szemben, aki megözvegyülve a magyar szabadság másik bajnokával, Thökölyi Imrével lépett házasságra, akit aztán törökországi száműzetésébe is követett… Fordulatos élet, gyötrő események, kevés nagy diadal és sok kisebb bukás a Zrínyiek története, akik maguk voltak a történelem.
16%
799 Ft671 Ft Kosárba

Asszonyok a történelemben

Méltatlan a ma emberéhez, a mai magyar művelt emberekhez, hogy olyan keveset tudunk egykorvolt ismert lányainkról és asszonyainkról. Márpedig mint minden népnek, úgy a magyaroknak is voltak női hőseik. Való igaz, történelmünk – és a fejlett világ történelme régen, a kevésbé fejletteké pedig még ma is – azt mutatja, hogy a férfiak uralma alatt éltek/élnek a nők. Talán annál izgalmasabb, hogy ennek ellenére akadtak asszonyok, akik kitörtek a rájuk kényszerített másod-szerepből. Kilenc olyan asszony története van ezeken a lapokon, akik sokat vagy keveset, de valamit mindenképpen változtattak a magyar történelem menetén. Királynők, császárnék, nagyhírű nők, akár kemény harcosok is – mindnyájan beleszóltak az elmúlt századok eseményeibe. Asszonyok, akik hősöket szültek-neveltek, asszonyok, akik jót vagy rosszat tettek. Olyanok, akikről annakidején a fél világ beszélt és akik – legyenek eredetileg idegenek, vagy a magyar föld szülöttei – jelentős hatást gyakoroltak őseinkre. És még ránk is, akik a huszonegyedik században oly gyakran megfeledkezünk gyökereinkről. Márpedig ők is az elődeink között voltak, felejtenünk hát nem illik ezeket az asszonyokat.
16%
799 Ft671 Ft Kosárba

Erdély története

Erdély Magyarország része volt mindig, és mégsem az teljes mértékben. Ezt az országrészt szinte már a honfoglalástól kezdődően külön emlegették a hivatalos iratok is – ugyanakkor szerves részét képezte az országnak, és soha senkiben fel sem merült, hogy ne tartozna ide. Mégis voltak külön közigazgatási egységei, és ahogyan Horvátországot és Szlavóniát, úgy gyakorta Erdélyt is megemlítik név szerint. Más törvények vonatkoztak a területére és az ott lakó emberekre, akik több különböző nyelvet beszéltek, máshonnan jöttek, és bizony sokszor mást akartak. Igazán önálló részként a török hódítások korától számítható, amikor „történelmileg úgy alakult”, hogy az addig Európa egyik legnagyobb kiterjedésű állama három részre szakadt. Erdélyt a honfoglalás óta mindig egy, a király által kinevezett „erdélyi vajda” vezette, és a rendi fejlődés sem pontosan úgy alakult a feudális Erdélyben, mint a feudális Magyarországon. Az idők során az erdélyi városok és társadalmi csoportok sok olyan előjogot is kivívtak maguknak, amelyekkel a királyság többi részén élők nem rendelkeztek. Az 1400-as évek közepétől pedig a „három nemzet” (nagy vonalakban a magyarok, a székelyek és a szászok) uralma érvényesült és ritkán emlegették a negyediket, a románt.
16%
799 Ft671 Ft Kosárba

Lázadók és összeesküvők

Az emberek egy része nem tűr el zsarnokságokat, nem képes sokáig elviselni, hogy egy-egy diktátor uralkodjon fölötte. Az az akarat, amely egész emzeteket és/vagy országokat képes végveszélybe sodorni, nemegyszer arra ösztönöz egyeseket, hogy egy bizonyos ponton azt mondják: elég volt! Akkor a saját kezükbe veszik a sorsot, és ezzel mások – százezrek, sőt milliók – sorsát is. Akikről a következő lapokon szó lesz, mindahányan a magyar történelem ismert alakjai. Olyanok, akik valamilyen felsőbb hatalom ellen összeesküdtek, vagy akár fegyveresen fel is lázadtak. Nemegyszer tömegeket tudtak maguk mögé állítani, máskor meg éppen hogy csak néhányan voltak – és mégis igyekeztek célt érni a lázadásaikkal. Szembefordulásuknak olykor korszakos jelentősége volt, máskor meg csak epizódok voltak-lehettek a magyarok hosszú története folyamán. Akadtak köztük igazi hősök,
és akadtak elfuserált figurák, akik csak nevetségessé tették magukat és ügyüket – már ha egyáltalán volt ügyük... Voltak, akik kegyetlen idegen uralom ellen lázadtak, és olyanok is, akik csak a saját érdekükben szőtték az összeesküvést. Urak és nem urak, katonák és civilek, férfiak és nők (bár ez utóbbiak érthető okokból nagyon ritkán játszottak ott jelentős szerepet). Róluk szól hát az igaz krónika.
16%
799 Ft671 Ft Kosárba

Legendás magyar királyok

Öt magyar király, akik különböző okokból legendásnak számítanak már. De ne tévesszen meg minket a legenda – főképpen a hírnevessé felnőtt, ily módon „legendás” uralkodókról van szó e könyvben. Olyanokról, akikről századok, vagy akár ezer év múltán is tudja mindenki (vagy tudni véli), hogy ki volt az a király, mit tett és miért jó érzés emlékezni rá, emlegetni nagy tetteit. Még akkor is, ha közelről nézve nem is volt ám olyan fényes, olyan jóságos… A szerző alaposan elmélyedt a magyar történelem különböző korszakaiban és itt tárja az olvasók elé kutatásainak eredményét. Ahogyan máskor is: élvezetes stílusban, meglepő fordulatokkal, friss, huszonegyedik századi szemlélettel tekint vissza a véreskezű szent király, István életére. László, a sikerek királya, a maga idejében nagyhírű ember volt – de miért is...? És ott van IV. Béla, a tatárjárás idejének uralkodója, aki legendás vereségek után legendás honépítőként mutatkozott meg. Vajon csakugyan igazságos volt-e Mátyás király, akinek életéről eddig sehol sem olvasható, meglepő dolgok derülnek ki e lapokról? És a legendás királyok sorának végén ott áll Ferenc József, aki hatvannyolc évig ült a magyar trónon, és ezalatt számos okból vált legendás királlyá – de itt is érdemes megkaparni kissé a csillogó felszínt...
16%
799 Ft671 Ft Kosárba

Nekünk Mohács kell!

Ennek a könyvnek eredetileg az lett volna a címe: „Az út Mohácsra”. Mert főleg azzal foglalkozik, hogyan is történt a méltatlanul nagy vereség. Mit követtek el a Magyar Királyság urai – vagy mit nem tettek meg, amit pedig kellett volna – azért, hogy ne érje őseinket és azok hazáját ilyen váratlanul erős, és mint később kiderült: végzetes csapás? Akik el sem mentek a csatatérre, azok mire gondoltak ekkor, és akik ott voltak, de megfutottak, vajon miféle emberek voltak? Ki mit remélt a csatától? És kik voltak azok, akik ugyanazon
a csatatéren később kézcsókkal üdvözölték Nagy Szulejmán szultánt, elárulva a hazájukat – viszont saját maguknak oly sok előjogot nyerve? Vajon csak a törökök voltak okai az 1526-os nagy magyar tragédiának, vagy netán mások is okozták Mohácsot? Vajon csak és kizárólag külső körülmények miatt vesztettük el függetlenségünket nem csak a következő évtizedekre, de csaknem ötszáz évre? Vajon mi, magyarok, mennyivel járultunk hozzá ahhoz, ami aztán Mohácson történt – és amit máig nagy nemzeti tragédiaként emlegetünk?
16%
799 Ft671 Ft Kosárba