Vallás, mitológia

A 13. században élt muszlim misztikus mester (Mevlána) beszélgetéseit tartalmazó kötet a Koránon alapuló szúfi gondolkodás- és életmód, az Isten felé vezető spirituális út gyakorlati oldalába avatja be az olvasót.

"Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet..." - kezdődik a Szentírás, amelyet örményül "Asztvacasuncsnak", azaz "Isten lélegzetének" hívnak.
Arménia a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet a 4. század elején.

Ez a könyv a Biblia történetét tekinti át a népi hagyományokig és mítoszokig visszanyúló eredetétől a jelenbeli értelmezésekig. Bemutatja a Biblia keletkez...

Az iszlám és Európa, az iszlám és a Nyugat feszültséggel és számos konfliktussal terhelt viszonya új kihívások elé néz. 2015-2016-ban alig néhány hónap leforgása alatt hatalmas migrációs hullám érte el Európát, s a menekültek és bevándorlók számottevő része az iszlám civilizáció országaiból érkezett. Mindeközben megszaporodtak az "Európa szívében" radikális iszlamisták (dzsihádisták) által végrehajtott terrortámadások, melyek százak életét követelték. Egyesek egyenesen "háborúról", vagy legalábbis Európa, az európai kultúra fenyegetettségéről beszéltek.

Az Álmodjunk együtt egyedi, kivételes mű, amelynek üzenetét Ferenc pápa ebben a formában akarta eljuttatni minden egyes olvasójához. Ferenc pápát éppúgy...

"Ami alant van olyan, mint ami fent van, és ami fent van, olyan, mint ami alant van, az Egy csodájának kiteljesedésére."

A Háromszor Legnagyobb Hermészről úgy tartja a hagyomány, hogy az isteni bölcsesség birtokosa, aki égi eredetű tudását csak a beavatottak előtt fedte fel. Ez a tudás nemcsak Istenről, az istenek és az ember teremtéséről, a világ égi szférákból álló felépítéséről, de a halhatatlan Lélek kozmikus alászállásáról és az ember földön betöltött küldetéséről, sorsáról is szól. Hermész bölcsessége révén az olvasó közelebb kerülhet ahhoz a világképhez és gondolkozásmódhoz, amely több mint másfél évezreden keresztül meghatározta a nyugati világ tradicionális létszemléletét.

"Életemnek csaknem a felét, harminchét esztendőt jezsuita szerzetes misszionáriusként töltöttem Japánban. A jezsuiták által alapított Sophia Egyetem teológiai karán tanítottam dogmatikus teológiát. Ez volt hivatalos főfoglalkozásom, de természetesen egyebet is csináltam: bejártam Japánt, és tartottam előadásokat keresztény témákról, részt vettem tudományos kongresszusokon, szolgáltam a lelkipásztorkodásban.

Vannak hősök – és vannak a görög héroszok

Stephen Fry a görög mitológia kezdeteit elbeszélő Mítosz című könyve után a Héroszok történeteivel folytatja a mesélést. Az isteni származású hősök csodálatos kalandjai és halhatatlan hőstettei Fry könnyed, egyúttal lebilincselő stílusában hol humoros gellert kapnak, hol romantikusan szomorúak.

Pilpul. Vitatkozás. A talmudikus fejtegetésnek az a módszere, amely arra törekszik, hogy merész elmetornán a Szentírás vagy a Talmud valamely szavából megl...

Tíz évvel ezelőtt jelent meg a Bevezetés a vallás lélektanába című munkám, melyet 1930-ban A vallásbölcselet főkérdései követett. Mind a kettő föltételezte...

Tíz évvel ezelőtt jelent meg a Bevezetés a vallás lélektanába című munkám, melyet 1930-ban A vallásbölcselet főkérdései követett. Mind a kettő föltételezte...

"A papságon belüli homoszexualitás nagyon komoly kérdés, ami aggodalommal tölt el."
Ferenc pápa

Papi cölibátus, az óvszerhasználattal szembeni egyházi tilalom, a szexuális visszaélések rendszeres eltussolása, XVI. Benedek pápa lemondása, a klérus nőgyűlölete, a papi hivatások számának drasztikus visszaesése, a Ferenc pápa elleni áskálódások - Frédéric Martel szerint ezeket a jelenségeket egyetlen titok köti össze, mely sokáig kimondhatatlan volt. A neve: Szodoma. A bibliai Szodoma városát a hagyomány szerint Isten azért pusztította el, mert lakosai homoszexuális gyakorlatot folytattak. Csakhogy korunkban éppenséggel a Vatikánon belül található a világ egyik legnagyobb homoszexuális közössége.

Egyedülálló műfajú kötet: naptárkönyv. Határidőnapló a 2021-es évre, melyet hónapról hónapra és hétről hétre Müller Péter bölcs, felemelő, olykor megrendítő gondolatai, tanácsai kísérnek. Különleges lézertechnikával készült, exkluzív borítóval.

A Biblia legfontosabb történeteit olvashatják el ebben a könyvben a gyerekek, méghozzá könnyen érthető, világos nyelvezetben. A világ teremtésétől kezdve J...

Az európai valláskutatási hagyományokhoz képest jelentősen mélyebb, feltáróbb kutatást adunk most közre. A Századvég Alapítvány Társadalomtudományi Kutatóc...

Kétségtelen, a Biblia sokszínű világában lapról lapra szembesül az olvasó azzal, hogy „számos alkalommal és sokféle módon szólt Isten az atyákhoz". Ugyanakkor a Szentírás szövegei közt barangolva előbb-utóbb az is világossá válik számára, hogy szerzőik számos alkalommal és sokféle módon hallgatnak: sok mindenről nem beszélnek, több mindent csend takar.

„Áldott legyen az Isten, aki oly csodálatosan tudja életünkben váltogatni az örömök és könnyek sorát, hogy ezáltal a lelkünket ismeretlen utakon a tökélete...

Mi volt a magyarok ősvallása?
Alapjában nem lehetett más, mint azon húnszittya népeké, melyek a történet kezdetétől fogva ugyanazon téreken mozogtak, honnan, hagyományaink és a legrégibb történeti nyomok szerint, őseink e földre jöttek. A vallások története tanúsítja, hogy azonegy éghajlat alatt, hasonló természeti benyomások közepett, egyforma életmód mellett, a műveltség ugyanazon fokán egyképpen alakul a népek vallásos szemlélete." - írja Csengery Antal.
Jelen kiadás az 1857-ben megjelent eredeti mű reprintje.

Második, javított kiadás.

A lelkészi hivatás nagyban különbözik más hivatásoktól – a lelkésznek hivatásos hívőként az élete a hivatása, a többiek elé éli és tanítja is, hogy mit jelent Krisztust követni a világban.
A lelkészkép korunkban folyamatosan alakul a protestáns egyházakon belül is.

A Biblia Isten igéje, mégsem a mennyből szállt alá: emberek bizonyságtételét tartalmazza, a nekik adott kijelentéseket összegzi, ugyanakkor a mai emberek számára is van üzenete. Megértéséhez szükséges látnunk azt a konkrét történeti helyzetet, amelyben hitünk ősei a számunkra is meghatározó kijelentést kapták, s ugyanígy fontos tulajdon helyünket is megértenünk a történelemben, hogy az adott üzenetet újra megélt valósággá tudjuk alakítani.

Karthauzi Guigó (†1188) írása arra keresi a választ, hogy a Szentírás szavai hogyan vezetik az imádkozó embert az Isten felé vezető úton, miként lesz az emberi szavak olvasásából az Igével, Jézus Krisztussal való találkozás. A lectio (olvasás), meditatio (elmélkedés), oratio (imádság) és contemplatio (szemlélődés) négy lépcsőfokán keresztül vezeti és tanítja az olvasót arra, hogy a pusztán emberi szavak valóságán túl keresse, vágyja a találkozást a láthatatlan, végtelen Istennel. Írása ma is könnyen alkalmazható, követhető módszert kínál a lectio divina gyakorlásához.

Ötvenhét térképével és számos fotójával a Világvallások atlasza hasznos segítője mindazoknak, akik a világ legfőbb vallásait tanulmányozzák.
A tömör, velős kísérőszöveg segít az olvasónak értelmezni a térképen látottakat. Az atlasz áttekinti a világvallások eredetét, történelmi fejlődését és jelenlegi helyzetét, valamint hívőik eloszlását a földön.

Szabados Ádám könyve két nagy kérdésre keresi a választ: beszélhetünk-e történetileg igazolható normatív hagyományról az egyetemes egyház életében, és ha igen, hogyan lehet körülhatárolni ezt a hagyományt. A szerző szerint mindkét kérdésre az apostoli tekintély adja meg a választ.

"A hermeneutika olyan szó, amit a legtöbb ember nem fog megismerni, és nem is szükséges, hogy megismerjen. A hermeneutikai tapasztalás mindazonáltal mindenkit érint" - mondja H.-G. Gadamer egy késői interjúban, ily módon juttatva kifejezésre, hogy a hermeneutikai tapasztalatba való bevontságunk, a megértés?értelmezés?alkalmazás hermeneutikai folyamataiban való részvételünk emberi létünk természetes velejárója, függetlenül attól, hogy tudatosítjuk-e vagy sem.

Albert Schweizer gondolatai mai is érvényesek. Ki volt a történelmi Jézus, honnan származott, melyik nép szülötte volt? Ezekhez a kérdésekhez hozzátehetjük a következőket.

Miért nem tudunk semmit a galileai népről, ahonnan Jézus származott? Kik voltak? Mi volt az igazi nevük? Hiszen a galileai csak egy ragadványnév, azt jelenti „idegenek". Azaz a Júdeában élő zsidók számára egy külön tartományban élő, nem zsidó származású, nem zsidó vallású és nem zsidó identitású emberek, azaz számukra idegenek.