Társadalomtudomány

A könyv azt vizsgálja, hogy kik voltak és mit akartak a magyar rendszerváltás legaktívabb résztvevői, és milyen szerepet játszott a demokratikus átalakulásban az ellenzéki értelmiség. Miért épp az értelmiségiek kerültek közel a politika formálásának lehetőségéhez a hanyatló Kádár-korszak idején? Vajon ugyanazok az aktivisták voltak-e folyamatosan kulcsszerepben, vagy periódusonként váltották egymást?

A ​hinduizmus és a hindu társadalom megismerésének egyik kulcsfontosságú művét tartja kezében az olvasó. A Manu törvénykönyve a hindu hagyomány értelmében Manunak, az emberiség ősatyjának a műve, akinek az Első Létező, a Magától Született hiánytalanul kinyilatkoztatta az emberiségre vonatkozó törvényeket. A mű tekintélyét jól mutatja, hogy számtalan kommentár készült hozzá az évszázadok során, s a jogi tradíció is egészen a 20. századig mértékadó forrásként tekintett rá.

A női mentalitáskutatás és életmódelemzés aktualizált problematikája, hogy az emancipálódott nők miért találják nehezen önálló hangjukat, és a patriarchátus alakította rendszerbe simulva hogyan próbálnak helytállni. A Női beszély című kötetben összefoglaló olvasható egy történeti kutatássorozat következő állomásáról, amelynek visszatérő kérdésfeltevése, hogy a több évezredes lemaradásban lévő nők miképpen élnek a publicitás adta lehetőségekkel, valamint hogy megnyilvánulásaikban hasonló hatásfokot érnek-e el, mint a gyakorlottabb férfitársak.

Smid Róbert Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei című könyve úttörő vállalkozás Magyarországon, méghozzá kettős értelemben. A Sigmund Freud szellemi hagyatékát új alapokra helyező francia pszichoanalitikus, Jacques Lacan számos tudományterületre, köztük a médiaelméletre is nagy hatást kifejtő életművéről ez az első magyar nyelvű monográfia, amely egyben a technológiai alapú médiumarcheológia itthon eleddig nem igazán ismert területére, ennek útvesztőibe is elkalauzolja az olvasót.

Az illiberális jobb- és baloldalon divattá vált a liberális - intézményi oldaláról: alkotmányos - demokrácia bukásáról beszélni. De mi az, ami megbukott volna? Netán maga a liberális eszme? Az emberek - minden ember - egyenlő erkölcsi státusának elve? Vagy az emberi jogok és az egyenlő emberi méltóság gondolata? A tézis, mely szerint minden ember élete számít, méghozzá egyenlően számít? Az ember ember fölötti uralmának elutasítása?
Vagy magukkal az intézményekkel van a baj? Minden intézményrendszer tele van működési hibákkal, melyek akár az egész berendezkedés válságáig halmozódhatnak. De feltűnt-e a horizonton egy illiberális berendezkedés, mely többet és jobban valósít meg a követésre méltó ideálokból, mint a liberális demokrácia? Illiberális alternatívái biztosan nem ilyenek. Alapos reformokra szorul, azonban méltó a megújításra.

Ha számba vesszük, mi mindent öveztek titkok, tabuk és tiltások az utóbbi évszázadokban, akkor a nők szexuális öröme biztosan ezek közé tartozik. Pedig az ókorban még merőben másképp vélekedtek erről a témáról. Ovidius írta le az Átváltozásokban Teiresziásztörténetét: a későbbi jóst az istenek hét évre nővé változtatták, s így megtapasztalhatta mindkét nem szexuális élvezetét. Amikor Zeusz megkérdezte, hogy a nők vagy a férfiak örömérzete a nagyobb, egyértelműen a nők mellett tette le a voksát.

Miért teljesítenek kimagaslóan a kínai diákok a PISA-felméréseken?
Mit érdemes átvenniük Kínától a nyugati iskolarendszereknek?
Megőrizhető-e a kritikus gondolkodás és a kreativitás tekintélyelvű tanítási módszerek mellett?

G. K. Chesterton (1874-1936) múlt század elején írott könyvében arra figyelmeztet, hogy a civilizációnk súlyos válságok és egy lélek nélküli világ kialakulása felé sodródik, mivel mind a kapitalizmus, mind a szocialista utópia zsákutca. Mi a helyzet ma? A globális gazdaságban totális a káosz, országok billegnek eladósodva az államcsőd szakadékának szélén, sokan mégis kitartóan hisznek a rendszerben, amely idevezetett. Chesterton könyve időszerű, talán még aktuálisabb, mint az első megjelenés idején, közel száz évvel ezelőtt.

"A költészetről magáról és annak műfajairól kívánunk beszélni: arról, hogy melyik milyen hatással rendelkezik, s miképpen kell alakítani a tárgyul szolgáló elbeszéléseket, hogy művészileg értékes legyen a költemény, továbbá, hogy hány részből és milyenekből álljon, s ugyanígy minden egyébről is, ami csak vizsgálódásunk körébe tartozik - kezdve természetszerűleg az alapelemeken."
A kötet G. W. F. Hegel "Arisztotelész" tanulmányát is tartalmazza."

"A szerelem tudományos pszichológiája még ma is megíratlan" - állapította meg Ferenczi Sándor. Kötetünk azokból a korai írásaiból közöl válogatást, amelyek a hiány pótlásának igényével születtek, illetve olyan lelki jelenségekről szólnak, mint a neurózisok, a homoszexualitás stb. Ferenczi gondolatai is tanulságosak - bár következtetéseinek egy része ma már csupán történetileg érdekes -, írásainak szövege rendkívül izgalmas: orvosi tapasztalatait mint szépíró osztja meg az olvasóval."

Max Weber politikai szerepvállalása, amelyben egy progresszív nemzeti liberális álláspont érvényesült, külön is ösztönözte, hogy megvizsgálja, mi a különbség a társadalomtudomány és a politikai gyakorlat között, és mi az értékítéletek helye az előbbiben. Szerinte minden dolog felérhető ésszel, társulva a gyakorlati ügyesség attitűdjével, amely a világot emberi irányítás alá igyekszik vonni. A modernizáció története olyan komplex és egymásssal kölcsönös viszonyban álló változások sorozata, amelyek a társadalmi élet minden területén a "tradicionálistól" a "racionális" felé tartanak.

A Két Hullarablóban estefelé már fülledt a levegő. A szuterénban üzemelő sörcsarnok ablakait régóta nem lehet kinyitni, mert berozsdásodtak a kallantyúk, ami télen általában még hagyján, de ilyenkor nyár elején az sem menti meg a benn lévőket a légszomjtól, ha állandóan nyitva tartják a lépcső fölötti bejárati ajtót. Az egyetlen lestrapált ventilátor jóformán alig fúj be némi enyhet.

A bürokráciáról és a hivatalnokokról mindenkinek van személyes tapasztalata. A hivatali érintkezés élménye sokszor rendkívül intenzív, mert bennünket, illetve hozzánk közel állókat érint. Ezen túlmenően a média is rendszeresen beszámol visszaélésekről, sikkasztásokról, elhibázott beruházásokról, áthelyezésekről, korrupcióról vagy szükséges reformról, illetve az ezzel szemben kifejtett ellenállásról.

Az egykori állambiztonsági iratokba való betekintés kérdésköre az elmúlt másfél évtizedben heves viták tárgyát képezte, de e témakör tudományos alapú, a jogszabályi háttérre is figyelemmel levő feldolgozása hiányzott. Ezt az űrt Trócsányi Sára könyve hivatott betölteni, aki a hazai jogszabályok és joggyakorlat mellett, a külföldi szabályozási modelleket is tanulmányozva, markáns véleményt fogalmaz meg a magyar jogalkotással kapcsolatban.

A legátfogóbb és leglátványosabb útmutató a pszichológiához
Miként tudjuk átstrukturálni az agyunkat, hogy hatékonyabban tanulhassunk? Mely feszültségcsökkentő technikákat használhatjuk tárgyalási helyzetben? Milyen pszichés trükkökkel vesznek rá a hirdetők a vásárlásra?
Hogyan alkalmazható a pszichológia a mindennapokban, a munkahelytől a sportpályáig? Ismerjük meg az emberi tudat működését, a mentális zavarokat, és hogy ezeken hányféle terápiával és kezeléssel lehet segíteni.
Világos, könnyen érthető ábrák és elképesztő adatok. Minden, amit a gondolkodásunkról, az érzelmeinkről és a viselkedésünkről tudni kell.

Speidl Bianka az University of Exeter-ben doktorált modern iszlám tanulmányok témakörében. Tanult Tunéziában, Szíriában, Libanonban és Olaszországban. 2014-2019 között az MTA-SZTE vallási kultúrakutató csoportban dolgozott, 2017-től a PPKE arab tanszékének adjunktusa. Kutatási területei: a modern síita eszmetörténet, a muszlim közösségek integrációja, az európai iszlám, a vallásközi párbeszéd, a Közel-Kelet és Észak-Afrika politikai fejleményei, az erőszak legitimációja az iszlámban.

Yoram Hazony (1964‒) izraeli tudós, a Herzl Intézet igazgatója. Több könyv szerzője, e művé 2019-ben elnyerte az Év Konzervatív Könyve díjat az Egyesült Államokban.

A könyv megmutatja, hogy a látnoki eszmékből igenis létrehozható egy valóban működőképes társadalom. 
A civilizáció összes mérföldkövéről - a rabszolgaság eltörlésétől a demokrácia kezdetéig - elmondható, hogy a többség szemében sokáig csupán utópisztikus fantáziának tűntek. Az új utópiák, mint például a garantált alapjövedelem és a 15 órás munkahét, akár már a mi életünk során is valóra válhatnak.

Az új információs és kommunikációs technológiák azért vetnek fel új pedagógiai kérdéseket, mert teljesen új tanulási kömyezetet teremtenek. A minőségileg biztosított, megváltozott tanulási kömyezet minőségi javulást, gyorsabb és hatékonyabb tanulást eredményezhet. A hagyományos és a modem oktatási elemek optimális kombinációja révén jelentősen átalakulhat a tanulás időszerkezete.