Átdolgozott, bővített, új kiadás

Mi történik, ha egy kisgyereket trauma ér? Hogyan hat a bántalmazás az agyra - képes-e meggyógyulni? Bruce D. Perry páciensei elképzelhetetlen rémségeket éltek át: népirtást, szüleik meggyilkolását, családi erőszakot, szekrényben és ketrecben, világtól elzárt szektában töltött éveket. A kiváló gyerekpszichiáter történetei azt példázzák, hogy a trauma miként hat a gyerekek agyára, hogyan befolyásolja személyiségük alakulását. Ismerteti, milyen kreatív módszerekkel képes enyhíteni a súlyosan traumatizált gyerekek fájdalmát, hogy egészséges felnőttekké válhassanak. A rendkívüli szaktudással és empátiával megírt, szívbe markoló könyv drámai erővel figyelmeztet arra, hogy csak akkor remélhetjük a gyógyulást, csak akkor tudunk segíteni a traumák leküzdésében, a továbblépésben, ha minél jobban megismerjük az agy működését.

A kötet huszonnégy tanulmánya válogatás Pócs Éva 1992 és 2014 között publikált munkáiból. A szerző első, 2002-es gyűjteményes kötetéhez hasonlóan ebben is olyan tanulmányokat adott közre, amelyek mondanivalóját egészen vagy részben ma is érvényesnek tartja.

A kötetben bemutatott kéziratos füzetekbe 1894 és 1933 között jegyzett le magyar és román imákat, ráolvasókat a magyarcsügési Gábor János (1870– 1957). A magyar fonetikai készlettel leírt román „deszkentálásokat” torokgyík, kígyómarás, sebláz, orbánc, „lóorbánc” gyógyítására, gonoszok távoltartására és rontások visszafordítására, a magyar ráolvasókat pedig tejelvétel és rontás ellen, továbbá ijedtség eltávolítására tartották alkalmasnak.

A könyvben tárgyalt néhány téma: munkahelyi termelékenység, hatékonyság, időgazdálkodás és biztonság.Léteznek egyszerű megoldások a kimerültségre vagy a „kiégésre”. A hatékonyságnak is megvan a maga bámulatos titka. Itt található a részletes leírása annak, hogyan lehet kijönni a munkatársakkal és a felettesekkel.Meglepő, hogy ezekkel a könnyen érthető fejezetekkel mennyi javulást érhet el az ember a napi munkája.

Csökkenő termelékenység, tömeges elbocsátások, a vezetőség és a dolgozók közötti súrlódások, a vezetők inkompetenciája, tisztességtelen üzleti ügyletek: ezek mind sújtják a munkahelyeket. Nem csoda, hogy a munkavégzés stressz és szorongás forrása milliók számára. Hogyan növelhetjük a munka hatékonyságát és termelékenységét, hogyan kezeljük a feldúltságot és a zűrzavart a munkahelyen, és hogyan győzzük le a kimerültséget: ezek a dolgok egyaránt érintik a dolgozókat és vezetőket is.

Michael Galuske könyve a szociális munka 20. századi történetét mutatja be a módszerek felől közelítve; a legtöbb német szociálismunkás-képzésben alaptankönyvként használják. Hiánypótló, hiszen a szociális munka szakirodalmában kevés olyan mű van, amely rendszerezve mutatja be a módszereket, azok elméleti beágyazottságát, így adva teljes képet a szociális munka – főleg a 20. század második felében történt – fejlődéséről.

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy ha jobban meg lennének szervezve a dolgok, akkor az embereknek jobb életük lenne. Mindannyiunknak vannak tapasztalatai a bürokratikus aktatologatással, a személytelen hivatalokkal vagy a nemtörődöm kereskedelmi vállalkozásokkal.

Gondoljon csak bele: iskolai tanulmányai során megtanította önt bárki valaha is arra, hogy hogyan tanuljon valamit? Manapság az emberek úgy végzik el az iskolát, hogy nem tudnak eléggé írni-olvasni ahhoz, hogy betöltsenek egy állást, vagy elboldoguljanak az életben. Ez hatalmas probléma. Nem arról van szó, hogy nem lehet megtanulni a tárgyakat, hanem arról, hogy nem tanítják meg azt, hogy hogyan kell tanulni.

L. Ron Hubbard azt írta: „Az ember annyira élő, amennyire képes kommunikálni.” És a kommunikáció az élet olyan része, amelyet nagyon is behatóan tanulmányozott, és több százezer szót írt e létfontosságú tárgyról. A kommunikációs képességek alapvető fontosságúak minden olyan területen, ahol emberek érintkeznek egymással. Sőt, végső soron a kommunikáció az a tevékenység, amelyben minden ember részt vesz.

A public relations (PR) eszközt kínál az elgondolásaink kommunikálására és elfogadtatásukra – ez életbevágóan szükséges jártasság, ha valaki új elgondolásokkal foglalkozik. Így tudunk támogatást szerezni a terveinkhez és törekvéseinkhez. Mivel a köztudatban olyan kép él, hogy a public relations annak a módja, hogy hírverést csapjunk valaminek, a témának korábban komoly korlátai voltak. Olyan terület volt ez, amelyből hiányoztak olyan kulcselemek, amelyek nagyon is szükségesek a sikeréhez.

könyv amellett érvel, hogy a morális felelősség nem lehet összeegyeztethető a természeti törvények determinisztikusságával, mivel a morális felelősség feltétele egy olyan erős kontroll, ami csak akkor teljesülhet, ha a cselekvők olyan szubsztanciák, melyek választásai nem előzetesen determináltak.

„Az országos magyar iparművészeti múzeum igazgatósága módot adott  arra, hogy bemutassak egy pár népies motívumot, amelyek Gömör vármegyének egy aránylag elég szúk köréről valók és amelyek csak egy kis csoportjában a falvaknak divatosak. Ennek az építésmódnak, mely annyira egyöntetű, hogy joggal lehet stílusnak nevezni, székhelye ott van, ahol a Sajó és a Rima egybefolyik. A középpontja nagyjában Rimacsécs községe.

A kézdiszentléleki Kozma Ferenc a XIX - XX századi erdélyi művelődéstörténet egyik jeles alakja. Pedagógus, művelődésszervező, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Gyakorlati pedagógiai munkásságával és közéleti, publicisztikai tevékenységével egyaránt Székelyföld és Erdély tanügyének és közművelődésének előmozdítója volt.

Csűry Bálint (1886-1941) nyelvész, egyetemi tanár az erdélyi tudományos élet kiemelkedő alakja. Munkásságának döntő többsége a magyar nyelvtudományhoz, azon belül is a dialektológiához kapcsolódik. E területen végzett feldolgozó tevékenységének nagyobb része földrajzilag két területhez kapcsolódik.

A Magyarországon is megjelenő globalizációkritikus mozgalom új lendülettel, addig nem ismert értelmezési keretekkel és tiltakozási formákkal gazdagította a hazai alternatív-zöld mozgalmiságot az ezredfordulótól kezdve. A fősodrú hazai nyilvánosságban a pejoratív „antiglobalizációs” jelzővel illetett nemzetközi tüntetések bemutatása többnyire a kirakatokat nem kímélő radikálisabb kemény mag vonulásaira korlátozódott

A Freud és a felkelő nap országa az első magyar nyelvű könyv a pszichoanalízis és a japán kultúra rendkívüli találkozásáról. Multikulturalista nézőpontja segítségével [...] lehetővé teszi, hogy saját kultúránk megkérdőjelezhetetlennek vélt axiómáit megfelelően kezeljük, és reflektálhassunk rájuk. Ahogyan a szerzők írják, „A Kelet éles fénybe állíthatja az individuális Nyugat megtévesztően magától értetődőnek tűnő alapfeltevéseit az egyén szabadságával kapcsolatban, és vice versa: a Nyugat rámutathat azokra a lehetőségekre, amelyeket a keleti társadalmak biztonságot adó, ám olykor fojtogató mátrixai zárnak el az individuumok elől.”

Miben hasonlít a kutya az ősemberhez? Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben? Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban? Merre tart az evolúció?

Lehet e tárgyakkal felidézni egy kort? A szerző azt vallja,hogy igen. Hiszen a hiánygazdaságban mindent úgy szereztünk, miként egy vadász a zsákmányát, s büszkék voltunk rá, mint egy trófeára. Ez a könyv rádióinak, tévéinek, magnóinak, videóinak, autóinak, lakásainak, bútorainak, lemezeinek, óráinak a története. És 400 ezer orosz órájának, mert ennyi időt töltött a szocializmusban.

„Hogyan jut el a gyermek »a hangok nemzetközi ősegyvelegéből« a nemzeti nyelvig, az artikulációs bázis kialakulásától a szóig és a mondatig, a mondattól a mondatfűzésig. … lehetőség kínálkozott …a születő kétnyelvűség tanulmányozására, valamint arra, »hogyan tanuljuk gyermekként az alig megfogant anyanyelv társául az idegen nyelvet, s hogyan tanulunk egyáltalán nyelvet, kisgyermekként s később, tudatos nyelvtanulási folyamatban«.” – írta Szilágyi István Kolozsváron az első kiadásról.

A szerző a Szegedi Egyetem Néprajz Tanszékének nyugalmazott vezetője, a tanyavilág legszakavatottabb ismerője. Egész életműve az alföldi tanyavilág megismerése és bemutatása volt!

„Nem élt magányban a tanyák népe. Kis közösségeket formáltak; a szomszédolás például gyakori találkozási alkalmat jelentett, de tartottak csutrinak nevezett házi bált is...

Az utóbbi évek társadalomtudományos vitáiban egyre nagyobb figyelmet kapott a térbeliség problémája, olyannyira, hogy néhányan már egyfajta térbeli fordulat kialakulásáról beszélnek. A kötet a szociológiai térelméletek értelmező rekonstruálására vállalkozik. A klasszikus és kortárs megközelítések is hasonló kérdésekkel szembesülnek: Miként zajlik a társadalmi viszonyok térbeli leképződése? Hogyan hatnak vissza az emberileg létrehozott térbeli formák a társadalmi világra?

• Hányan élnek mélyszegénységben a földön?
• Miért növekszik a világ népessége?
• Ugyanannyian halnak meg természeti katasztfrófák következtében, mint száz évvel ezelőtt?

Ki gondolná, hogy ezekre a kérdésekre még egy csimpánz is jobb válaszokat ad, mint a megkérdezett tanárok, újságírók, Nobel-díjasok vagy befektetési bankárok?

Mi a közös egy XI. századi bencés szerzetesben és a XXI. század egyik jellegzetes elektronikai termékében? Hogyan kerülhettek egymás mellé e kötet címében? Úgy, hogy a szerzetes találmánya – a hangjegyek újfajta lejegyzése – és az „öt inches képernyő” is a tanulást segíti, segítheti. De ez csak két témája volt a PPKE BTK Nevelés- és Oktatástörténeti Kutatócsoportja által szervezett oktatás- és neveléstörténeti konferenciának, melyet első ízben 2017. február 22-én rendeztek meg Piliscsabán.