Szépirodalom

AZ ELSŐ REGÉNY A FASIZMUSRÓL ÉS BENITO MUSSOLINIRŐL - EGY ÉVSZÁZAD FIA, AMELY MEGMUTATTA, KI VAGYUNK.

"A regény, amelyre Olaszország már évtizedek óta vár. Mestermű." Roberto Saviano

"1942. július 15-e, szerda

Emlékezz erre a napra. Soha ne feledd. El kell mesélned a következő nemzedékeknek. Ma nyolc óra óta bezártak minket a gettóba. Most itt lakom. Elszigeteltek a világtól, és a világot tőlem."

Egy fiatal lány, Renia arról ábrándozik, hogy majd költő lesz. De zsidó, Lengyelországban él és most 1939-et írnak. Amikor Oroszország és Németország betörnek a hazájába, Renia világa összeomlik. Az anyjától elszakadva, sietve kell menekülnie Przemyslből az éjszakai bombázások elől. Látja, hogy vész nyomuk más zsidó családoknak, végül tanúja lesz a gettó létrehozásának.

Néha messzire kell utaznod, hogy megtaláld azt, ami ott van előtted

Nana úton van, de nem biztos benne, hová tart. A lényeg az, hogy imádott gazdája, Szatoru mellett terpeszkedhet az ezüstszínű furgon anyósülésén. Szatoru nagyon szeretne találkozni három régi, ifjúkori barátjával, Nana azonban nem tudja, miért, a férfi pedig nem akarja elmondani.

Egy fiatal nő, aki megváltoztatta a történelem menetét. 

A francia paloták világából hirtelen az angol királyi udvarba csöppent Anna azonnal az érdeklődés középpontjába kerül, és gyorsan felveszi az udvar szerelmi játékainak a fonalát.

De ahol a király parancsol, ott semmi sem játék.

Anna szelleme felér a koronával, és nem kevesebb, mint maga a korona az, amire Anna vágyik. Bármi áron.

Az elsőkönyves írónő csodálatos regényében egy páratlanul szerethető özvegyember a magányból kitörve és önmagát legyőzve a szerelem és az önmegismerés kalandjába vág bele, és ezzel gyökeresen megváltoztatja az életét.
A hatvanéves Arthur Pepper napjai egyhangúan telnek. Hajszálpontosan reggel fél nyolckor kel, ahogy addig is, míg Miriam, a felesége élt. Ugyanazt a szürke nadrágot és mustárszínű kötött mellényt veszi fel, meglocsolja Fredericát, a páfrányát, és kimegy a kertbe.

- Szerinted mi az élet értelme? - kérdezte Frigyes a meztelen lányt, aki a szőnyegén feküdt és a bőrbetegségek atlaszát lapozgatta.

A lány, akit Bernadettnek hívtak és szalmaszőke volt, épp egy a trópusi országokban élő homokbolha okozta bőrbetegség miatt fintorgott, amikor az agya feldolgozta a kérdést.

Lélekmelengető történetek az ezerarcú szeretetről

Ki ne szeretne a rohanó, kapkodó világunkban olykor megpihenni néhány pillanatra, hogy egy csésze forró tea társaságában elmerüljön egy könyv lapjai között? Ez a kötet több tucatnyi, érzelmekkel teli novellát köt csokorba: melegséget, mosolyt vagy éppen könnyeket fakasztó írásokat, olyan érzelemkovácsoló történeteket, amelyeket a valós élet ihletett. Születésnapok, szentesték, szerelmek vagy éppen végső búcsúk...

"A BOLDOGSÁGÉRT KÖNNYEKKEL KELL FIZETNI."
ÉDITH PIAF

Párizs, 1944. Miután véget ér Franciaország német megszállása, Édith Piafot kollaborációval vádolják a francia hatóságok, és az énekesnő attól tart, hogy fellépési tilalommal fogják sújtani.

Umberto Eco legújabb - halála után összeállított - esszékötetében tizenkét írás olvasható, melyet az ún. Milanesiana fesztiválok alkalmából írt, s ezeken a Milánóban évente megtartott fesztiválokon olvasta fel őket 2001 és 2015 között. A Milanesianák 2008-tól kezdve mindig egy-egy téma köré szerveződtek, ilyenek például a szépség, a rútság, a tűz, az abszolútum, a láthatatlan, az összeesküvés - nem egyet ezek közül maga Eco sugallt a szervezőknek.

"Albert Camus előadásról előadásra az ember iránti elkötelezettségét hirdeti, s azt kutatja, miként nyerhetik vissza hangjukat, arcukat és méltóságukat azok, akiket a fél évszázados zsivajgó harag, a szavakkal való visszaélés és a túlburjánzó eszmék mindettől megfosztottak, s önmaguk farkasává tettek." 
A magyarul most először megjelenő kötet Camus harmincöt, 1936 és 1958 között elhangzott nyilvános beszédét gyűjti egybe. Az irodalmi Nobel-díjas író számára az individuummal való foglalkozás az az eszköz, amelynek segítségével szembeszállhat a világ nyomorúságával és szenvedésével, ez az eszme hatja át minden előadását. Camus szavára az egész világ figyelt, akár az értelmiség helyzetéről, akár kulturális örökségről, akár háborúról vagy forradalomról beszélt. A magyar kiadást különösen fontossá teszi, hogy az Üzenet a száműzött magyar íróknak alcímet viselő kötet jó pár írása az '56-os forradalommal foglalkozik.

365 szívet melengető idézet a leghűségesebb társról, a kutyáról - az év minden napjára. Az idézeteket kedves fotók teszik még teljesebbé. Ez az öröknaptár különleges és egyedi ajándék lehet minden kutyabarát számára.

365 szívet melengető idézet a legkedveltebb és legtitokzatosabb házi kedvencről, a macskáról - az év minden napjára. Az idézeteket kedves fotók teszik még teljesebbé. Ez az öröknaptár különleges és egyedi ajándék lehet minden macskabarát számára.

A regény egy német ápolónő igaz történetén alapul, akit öt gyermekével és férjével hurcoltak Auschwitz Birkenauba. Helene Hanemann árja németnek számított, így rá nem vonatkoztak a faji törvények, férje azonban cigány származású volt – egyébként hegedűművész –, így ő és a gyerekek is a náci faji törvények hatálya alá tartoztak. Amikor a Gestapó tisztjei megjelentek a lakásukon, hogy elvigyék a családot, Helenére nem terjedt ki a deportálási parancs. Maradhatott volna, de ő családjával tartva, önfeláldozó módon osztozott sorsukban.

Életünk mekkora része az, amit igazán életnek nevezhetünk? Meg tudjuk-e jósolni a jövőt, s elkerülhetjük-e a tragédiát, mely látszólag elkerülhetetlen? Hogyan szabadulhatunk meg kínzó gondolatainktól? Mekkora áldozatot vállaljunk szerelmünkért?

A világhírű argentin pszichoterapeuta, Jorge Bucay nem ad egyértelmű választ ezekre és a hasonló kérdésekre, hanem csak történeteket mesél... Meséket, melyek megtanítanak gondolkodni.

Azt vallja , hogy minden útmutatást konkrét helyzethez kell kötni. Az általános szép szavak nem sokat segítenek, s ha ömlesztve az emberre zúdítják a sok bölcs tanítást, nem ér annyit, mint az, ha életünk valamely problémájával egy megragadó képben, mesében szembesülünk.

1938. november 10-én, a Kristályéjszaka másnapján Otto Silbermann dühödt üvöltözésre riad a lakásában: "Kinyitni, zsidó!" 
Silbermann kénytelen a hátsó ajtón át elmenekülni. A mindaddig köztiszteletnek örvendő zsidó kereskedő ettől kezdve üldözöttként él, megfosztva otthonától, vagyonától, méltóságától. Egyfolytában úton van, vonatokon keres menedéket, s a legkülönfélébb emberekkel hozza össze a sors: a nemzetiszocialista rezsim kollaboránsaitól a megfélemlített gyanakvókon át a bátrakig, akik megpróbálnak segíteni neki. 

New York Állam északi részén 1 tó partján 2 épület néz farkasszemet. Az egyik a Tarkington Egyetem, ahol Amerika leggazdagabb családjainak értelmi fogyatékos gyermekei is diplomát szerezhetnek. 
Odaát pedig az Athena börtön. Itt őrzik a sokszoros gyilkosokat. A fegyencek váratlanul kitörnek, átvágnak a befagyott tavon, és megszállják az egyetemet. Túszokat is ejtenek. 

Egy napon a kormány rendeletet hoz: a nőknek ezentúl napi száz szó engedélyezett. Dr. Jean McClellan ezt nem fogadja el -itt nem történhet meg. Amerikában nem. Ővele nem. Pedig ez csak a kezdet.
Hamarosan a nőknek nem lehet többé állásuk. A lányokat nem tanítják írni, olvasni. A nőneműeknek nincs többé hangjuk. Korábban az átlagember napi tizenhatezer szót mondott ki naponta, de most a nők csak százzal rendelkeznek, hogy hallassák a hangjukat.

Mari az ünnepelt színésznő sikereinek csúcsán egyik pillanatról a másikra eltűnik a világ szeme elől. Még vőlegénye, az indiai származású színházrendező sem tudja, hol lehet. Tíz évvel később egy véletlen folytán, vagy talán a sors szeszélye révén a levegőben találkoznak. Együtt utaznak egy Indiába tartó repülőgépen. Sorsuk újra összefonódik, de már minden megváltozott...

A személyes tapasztalatok alapján íródott történet elkalauzolja az olvasót egy indiai ashram mindennapjaiba, bepillantást enged egy autentikus jógamester, egy guru életébe, tanításaiba, csodatételeibe és részesei lehetünk az ősi mester-tanítvány életekre összefonódó kapcsolatának. 

Bennie sikeres producer, akinek számos zenekar köszönheti berobbanását a köztudatba, ám a 21. századi ipari popzene szintetikus világa új kihívások elé állítja. Egykori jobbkeze, Sasha terápiára jár, hogy legyőzze kleptomániáját, és mindent megtesz, hogy kicsapongó évei után beilleszkedjen a "normálisok" közé. Scotty, Bennie egykori garázszenekarának gitárosa öregkorára végre révbe ér: rajongók ezrei bálványozzák... A könyv legkülönbözőbb szereplői felbukkannak egymás életében, majd eltűnnek, hogy újra, akár évtizedek múltán, visszatérjenek. Mindannyian a nagy amerikai álmot kergetik, ám az idő múlásával elkerülhetetlenül felnőnek, s eközben csak egyetlen dolog örök és állandó: a zene iránti végtelen szenvedélyük. Sorsuk, vágyaik és döntéseik meghökkentően fonódnak össze a mesteri szöveglabirintussá szőtt elbeszélésekben, végigvezetve az olvasót a nyolcvanas évek amerikai punkbandáitól a kilencvenes évek zeneiparán át a nem is olyan távoli jövőig, ahol a rajongás a legnagyobb árucikk. 

Berta Isla és Tomás Nevinson Madridban találkoznak az 1960-as évek végén. Fiatalok, szerelmesek, és elhatározzák, együtt élik le az életüket. A félig spanyol, félig brit Tomásnak kivételes tehetsége van az idegen nyelvekhez, sőt az akcentusok, nyelvjárások és egyéni be-szédmódok utánzásához is. Mikor a fiú Oxfordba kerül, ezt a különleges képességét ismerik fel, és beszervezik az MI6-hez, a brit titkosszolgálathoz. 
Amikor tanulmányait befejezve Tomás visszatér Madridba, hogy végre összeházasodja-nak Bertával, tudja, a korábban közösen tervezett jövőjük immár örökre odaveszett. Két gye-rekük születik, de az életüket szinte egymástól elszigetelten élik a férfi rejtélyes küldetései miatt. A Falkland-szigeteki háború kitörésekor Tomás Londonba indul, de nem tér haza. Fe-lesége rendületlenül hisz abban, hogy visszakapja a férjét, pedig a titkosszolgálat - informá-ciók híján - halottnak nyilvánítja. Eközben Tomás álnéven éldegél egy angol kisvárosban, s arra vár, hogy visszatérhesen régi életéhez...

,Abban a nevezetes ezerkilencszáz és huszadik évben, vagyis egy esztendőre rá, hogy a románok kézhez vettek minket, székelyeket, az én életemben még külön is igen nagy fordulat állott bé. Akkor is Ábelnek hívtak engem; s ott laktunk Csíkcsicsóban, abban a nagy káposztatermelő faluban, a felcsíki járásban, éppen az Olt vize mellett. Apám, akit Gergelynek neveztek, még élt abban az időben, s közbirtokossági erdőpásztor volt. Ott is lakott fenn az erdőn, egyedül egy kalibában; s csak akkor jövögetett haza a házhoz, amikor az elesége elfogyott. Ilyenkor édesanyám ismét feltarisnyálta, s azzal visszament az erdei szállásra, hogy legalább egy hétig megint ne lássuk. Gyermek a háznál rajtam kívül nem volt, s én ezt nem is bántam, mert engemet is csak bajosan tudtak iskolába járatni s ruházni, olyan nagy szegénységben éltünk."