- Szerinted mi az élet értelme? - kérdezte Frigyes a meztelen lányt, aki a szőnyegén feküdt és a bőrbetegségek atlaszát lapozgatta.

A lány, akit Bernadettnek hívtak és szalmaszőke volt, épp egy a trópusi országokban élő homokbolha okozta bőrbetegség miatt fintorgott, amikor az agya feldolgozta a kérdést.

Poppy nem gondolta, hogy férje gyermeket szeretne -főleg a legjobb barátnőjétől.

Amikor Poppy hazaér, s a férjét meg a legjobb barátnőjét meghitt csevegés közben találja, azt hiszi, a születésnapi meglepetés buliját tervezik.

Vajmi keveset tud. Igazából azért várják, mert a viszonyukról akarnak beszélni vele. És arról, hogy a közös gyermeküket várják.

Egy napon a kormány rendeletet hoz: a nőknek ezentúl napi száz szó engedélyezett. Dr. Jean McClellan ezt nem fogadja el -itt nem történhet meg. Amerikában nem. Ővele nem. Pedig ez csak a kezdet.
Hamarosan a nőknek nem lehet többé állásuk. A lányokat nem tanítják írni, olvasni. A nőneműeknek nincs többé hangjuk. Korábban az átlagember napi tizenhatezer szót mondott ki naponta, de most a nők csak százzal rendelkeznek, hogy hallassák a hangjukat.

Az elsőkönyves írónő csodálatos regényében egy páratlanul szerethető özvegyember a magányból kitörve és önmagát legyőzve a szerelem és az önmegismerés kalandjába vág bele, és ezzel gyökeresen megváltoztatja az életét.
A hatvanéves Arthur Pepper napjai egyhangúan telnek. Hajszálpontosan reggel fél nyolckor kel, ahogy addig is, míg Miriam, a felesége élt. Ugyanazt a szürke nadrágot és mustárszínű kötött mellényt veszi fel, meglocsolja Fredericát, a páfrányát, és kimegy a kertbe.

Azt hittük a világvégénél nincs rosszabb.

A robbanás pillanatában mind lehunytuk a szemünk, és senki sem gondolta hogy másfél perc múlva néhányan még élni fogunk. Így, vagy úgy...

Aragóniai Katalin, VIII. Henrik legendás első felesége.
Spanyol hercegnő. Szerénynek, engedelmesnek és vallásosnak nevelték. Angol királynénak szánták.
Hat hét távolságra a hazájától a szeszélyes tengeren,és minden más: a nyelv, az étel, az időjárás. Katalin számára egyikben sincs öröm. Tizenhat évesen egyedül találja magát, csupa idegen között.

A második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van c. boldogságbestseller szerzőjének legújabb regénye!

Ember embernek farkasa... vagy éppen oroszlánja... és az oroszlánok nem finomkodnak. Biztosak
az erejükben, és anélkül, hogy tudatában lennének egoizmusuknak és mindent erőből megoldó
természetüknek, uralkodnak mások felett.

Hogy Az Úr hangja a sci-fi irodalom egyik klasszikusa, azzal nem sokat mondanánk. A nagy klasszikusok közül is kiemelkedő gondolati gazdagságú regény, amely az egyik legnagyobb kérdést, az idegen civilizációkkal való kapcsolatteremtés lehetőségét… vagy lehetetlenségét vizsgálja. Azt, hogy vajon egyedül vagyunk-e a néma univerzumban, s ha mégsem, akkor mit tennénk… na nem az UFÓ-kkal, hanem egy rejtélyes, de mindenképpen értelmes üzenettel, amely egyszer csak elérkezik hozzánk a világűr mélyéről.

Philip Roth 2006-os regénye egy életút lezárultával veszi kezdetét – nyitánya egy kis zsidó temetőben játszódik, ahol az elhunyt főszereplőt búcsúztatja a szerény létszámú, megrendült vagy éppenséggel közömbös rokonok alkotta gyásznép. Innen, a halál perspektívájából elevenedik meg a mindvégig névtelen férfi múltja: az ékszerész apa műhelyéhez kapcsolódó boldog gyermekévek, az újabb és újabb szerelmi kalandokra cserélt házasságok kudarcai, az egymást követő műtétek kálváriája, valamint a mind mélyebb magány uralta időskor mindennapos kihívásai.

Philip Roth 1991-es műve a szerzőtől már ismerős témákat – úgy mint az öregség jelentette fájdalmas próbatételeket, a halállal való elkerülhetetlen szembenézést, a megannyi szakítópróbának kitett családi kötelékek újraértékelését – járja körül, teszi ezt azonban minden korábbinál hangsúlyosabb önéletrajzi vonatkozások mentén.

A Booker-shortlistjére is felkerült negyedik elbeszélés, az Ami kell, és a Végül ismét a családi kastélyban játszódik, ahol Patricknek szembe kell néznie a gyermeknevelés nehézségeivel, felesége hűtlenségével, miközben anyja eutanáziát fontolgat, és elveszítik családi otthonukat.

Macskajáték: évtizedek óta új s új bemutatókon szerethető színdarab. Makk Károly és Tóth János klasszikus szépségű filmje. A nagyközönség kedvencei – mögöttük azonban a ritkábban emlegetett „eredeti” mű, a magyar próza egyik kiemelkedő alkotása áll. Vele párban, Örkény István életműsorozatának újabb kötetében egy másik kisregény is olvasható, a Glória.

1973-ban látott napvilágot Alekszandr Szolzsenyicin A Gulag-szigetvilág című nagyszabású regénye, minek következtében a szerzőt a szovjet vezetés rövid úton megfosztotta állompolgárságától és kiutasította az országból. Már a megtorlás eme gesztusa is érezteti mindazokat a „veszélyeket”, amelyeket ez a terjedelmében és mondandójában egyaránt súlyos mű magában hordoz.

Radványi Endre az 1848–49-es szabadságharcot még gyermekfejjel éli meg, és a rá következő, sivár években apa nélkül, az „elveszett nemzedék” tagjaként tengődik a világban. Mikor végre megállapodna Balaton-felvidéki birtokán, és a szerelmet is megtalálná, egy váratlan tragédia hatására újra elveszít mindent, és a hazáját is kénytelen elhagyni.

Az 1974-ben született német irodalomtörténész könyve dokumentumokra épülő, különleges családregény, Thomas Mann családjának élet- és kortörténete az 1920-as évek elejétől egészen a huszonegyedik század kezdetéig. Thomas Mann 1905-ben vette feleségül a dúsgazdag müncheni famíliából származó Katia Pringsheimet, és 1919-ig hat gyermeke - három fia és három lánya - született tőle.

1951 áprilisában Jack Kerouac három hét alatt, a spontán alkotás lázában írta meg az Úton eredeti változatát egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre: annak a történetét, ahogy Neal Cassadyvel többször is beutazták Amerikát – ahogy száguldoztak a „jajongó kontinensen” át, s közben mindent meg akartak tapasztalni, ami csak kifacsarható az életből.

1944-ben döbbenetes gyilkosság rázta meg a baráti társaságot, amelyből aztán a beatnemzedék legnagyobb írói kinőttek. A történet és a véres végkifejlet – a bonyolult kapcsolat, mely egy szép, tehetséges, szexuális identitását még csak kereső fiú és középkorú, őrülten szerelmes mentora, gyámja és zaklatója között kialakult – nemcsak az újságok számára volt szenzáció, hanem írók egész sorát igézte meg.

"Hogyan lesz az ember strici?" Ezzel a provokatív kérdéssel kezdődik Szobotka Tibor 1937-ben írt regénye. És a főhős, Gontran Alfréd rögtön meg is adja a választ: "Strici nem abból lesz, aki szereti a nőket, hanem abból, akit szeretnek a nők."Gontran Alfrédot, azaz "művésznevén" Fredet, valóban szeretik a nők, és ő gátlástalanul ki is használja ezt: belőlük él. Ahogy ruháit dobja le egy-egy intim együttlétkor, úgy vetkőzi le minden szégyenérzetét, erkölcsi megfontolását, lelkifurdalását.

Alamak! A Kőgazdag ázsiaiak története folytatódik a Kőgazdag barátnő történetében. Néhány év eltelt ugyan, de az események mozgatórugói ugyanazok: pénz, hírnév, pletyka. És persze a hagyományok. Úgy tűnik, a szerelmesek, Nick és Rachel végre révbe érnek és legyőzik a családi ármánykodást, de Eleanor még korántsem fogyott ki az ötletekből, hogyan távolíthatná el az amerikai lányt imádott fia mellől.

Zarah és családjának története ott folytatódik, ahol az első kötetben abbamaradt: Carla, az asszony nemrég megtalált unokája épp egy titkos küldetésre indul Dél-Amerikába a hódolójával, Yaakovval, hogy felkutassák a másik elveszett unokát, és kiderítsék, hogyan keveredhetett egy országhatárokon átívelő, szövevényes bűntény kellős közepébe.

1945-ben Nathaniel tizennégy éves, amikor szülei a háború végén nővérével, Rachellel együtt hátrahagyják Londonban, és Szingapúrba utaznak. A testvérpárt szüleik egy Molylepke nevű, titokzatos figura gondjaira bízzák. Pártfogójuk alighanem egy gonosztevő lehet – találgatja Rachel és Nathaniel, miközben lassanként megismerik azt a szokatlan kompániát, akik hosszú hónapokon át istápolják és meghökkentő formákban tanítgatják őket.

Kojnok Ferenc álma, hogy pilóta lehessen, megvalósíthatatlannak tűnik. Véget ér az első világháború és a trianoni békeszerződés megszüntette a magyar légierőt, ezáltal a pilótaképzést is. Ráadásul Ferenc édesanyja hallani sem akar arról, hogy a fia valaha is egyenruhát öltsön magára.

Bohuniczky Szefi műve a Jelenkor folyóiratban jelent meg 1962-ben, vagyis 56 éve! Az 1894-ben született írónő a Nyugat munkatársa volt, és bár elég nagy életművet hozott létre 1969-ben bekövetkezett haláláig, művéből mégis a kortársakról írottak bizonyultak maradandónak!

"Szerelmes vagyok. Hatvankét éve. Ez a történelmi korokon áthúzódó személyes élményem szülte ezt a könyvet. Nem a tartós párkapcsolatról, hanem a szerelemről írtam. Az öröklángról, amelyről tudom, hogy nem lesz parázs soha. Láng marad mindig. Azt is tudom már, hogy öregkorunkban lobog a legszebben és legizzóbban. A búcsú gyönyörűbb, mint a találkozás. 
Életem összegezése ez a mű."