Szakkönyvek

KRESZ-alapok
KRESZ-szituációk
Közúti Jelzések
KRESZ-elsőbbségadás
Vizsgafeladványok
Vezetéselmélet
Műszaki ismeretek
KRESZ-gyakorlat

Barabási Albert-László kutatásainak köszönhetően a világ ma másképpen tekint a hálózatokra.
Az elmúlt évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonságának a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció bizonyult, ami hatékony eszköznek tűnik kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér vizsgálatához is.

Számítógépet szeretne vásárolni saját célra, esetleg gyermekének, de nem tudja, mit érdemes megvennie?
Melyek egy számítógép legfontosabb alkatrészei? Miben jobbak a drágább alkatrészek az olcsóbbaknál? Jobbak egyáltalán?

A modern számítógépes programozási nyelvek egyik klasszikusa a C nyelv. Aki ezt megtanulja, lényegében bármilyen más, manapság elterjedt programozási nyelvvel boldogulni fog.
A C nyelv legalább annyira szerethető, mint annakidején a Commodore BASIC volt, a C azonban napjainkban is igen kedvelt nyelv és a legújabb nyelvek is újra és újra merítenek a C elemeiből.

Több videokártya használatával drámai módon megnövelhetőek a grafikus renderelés lehetőségei.
Ez a könyv bemutatja, hogyan építhetünk magunknak mini renderelő farmot és hogyan programozhatunk egyszerre több CUDA videokártyát olcsón és egyszerűen.

Az androidos eszközök egyik legizgalmasabb lehetősége, hogy különféle szenzorokkal és nagyon komoly helymeghatározó képességgel rendelkeznek.

Mikor került az emberiség legközelebb a harmadik világháborúhoz? Mi történt a szovjet atombomba kifejlesztésétől az amerikai csillagháborús terv meghirdetéséig? Hogyan látták az 56-os magyar forradalmat a vasfüggöny túloldalán? Miként packázhatott a két szuperhatalommal De Gaulle Franciaországa, Castro Kubája, Tito Jugoszláviája vagy éppen egy sor harmadik világbeli diktátor? Mekkora szerepet játszottak a hidegháború lezárásában az olyan átütő hatású politikai őstehetségek, mint amilyen Margaret Thatcher, Lech Wałęsa, II. János Pál pápa vagy Ronald Reagan volt? És miért érdemelte meg mindenkinél jobban a Nobel-békedíjat az utolsó szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov?

Sokan, sokfélét gondolnak az ellátási láncokról, és különösen a logisztikáról. Annyit biztosan tudhatunk, hogy az elmúlt mintegy ötven évben a logisztika egy sokszereplős, gyakran bonyolult folyamatokat leképező iparággá nőtte ki magát. Jelen kötet több mint öt év logisztikai témájú tanulmányait fogja össze Vásárhelyi Árpád tollából a szállítmányozási szerződésektől kezdve, a multimodális megoldásokon keresztül, egészen a digitalizációig.

Az amerikai szerző tagadhatatlanul más szemüvegen át nézi Rákóczi kurucait és az osztrák központosító törekvésekkel szembeni egész nemesi ellenállást, mint ahogy mi itthon látjuk, és ezzel ráirányítja figyelmünket arra, hogy idővel a „magyar virtus” is szerepet játszott a Habsburg Birodalom megingatásában. Persze kerüli a szerecsenmosdatást, és nem rehabilitálja a bécsi udvar túlkapásait, de jobban kidomborítja a gondokat, amelyekkel az uralkodóháznak szembesülnie kellett. Mesél németekről, magyarokról, csehekről, olaszokról, valamint a megannyi más nemzetet és nemzetiséget egyetlen birodalomba kovácsoló monarchia belső nehézségeiről, továbbá a törökök, franciák, oroszok és poroszok jelentette külső kihívásokról egyaránt.

Hasznos a háború?

Háború nélkül nincs emberi kultúra?

A háború hozza el a békét és a gyarapodást?

Az emberi társadalmak sosem a meggyőzést használták céljaik elérésére, a békés együttélést, a gazdasági növekedést mindig véres erődemonstráció előzte meg – világít rá Ian Morris brit történész, aki maga is paradoxnak tartja a háború „jóságát”. Ugyanakkor egyre több kutatási anyag, régészeti statisztika szól amellett, hogy a háborúk által mind nagyobb és erősebb társadalmak békét és jólétet teremtettek, törvényekkel és karhatalommal, netán szociális-kulturális átrendeződés révén visszaszorították az erőszakos halálozások számát. Morris elképesztő mennyiségű kutatási anyagot mozgósít az antropológiától a hadászatig, hogy bemutassa a termékeny (békét, biztonságot, gazdagságot, jólétet hozó) és a visszájára fordult (célját el nem ért, regressziót, anarchiát, káoszt okozó) háborúk ciklikus váltakozását az emberi történelemben. A szerző interdiszciplináris vizsgálódása középpontjába helyezi az emberelőd küzdelmeitől a 21. századig megismert háborúkat, hogy végül előre vetítse, mi vár ránk a kibertársadalom korában. „A világtörténelem négy legveszélyesebb évtizede” következik – állítja a történész –, az azonban rajtunk múlik, hogy tudunk-e tanulni a többezeréves tapasztalatokból.