Szakkönyvek

KRESZ-alapok
KRESZ-szituációk
Közúti Jelzések
KRESZ-elsőbbségadás
Vizsgafeladványok
Vezetéselmélet
Műszaki ismeretek
KRESZ-gyakorlat

Barabási Albert-László kutatásainak köszönhetően a világ ma másképpen tekint a hálózatokra.
Az elmúlt évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonságának a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció bizonyult, ami hatékony eszköznek tűnik kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér vizsgálatához is.

Számítógépet szeretne vásárolni saját célra, esetleg gyermekének, de nem tudja, mit érdemes megvennie?
Melyek egy számítógép legfontosabb alkatrészei? Miben jobbak a drágább alkatrészek az olcsóbbaknál? Jobbak egyáltalán?

A modern számítógépes programozási nyelvek egyik klasszikusa a C nyelv. Aki ezt megtanulja, lényegében bármilyen más, manapság elterjedt programozási nyelvvel boldogulni fog.
A C nyelv legalább annyira szerethető, mint annakidején a Commodore BASIC volt, a C azonban napjainkban is igen kedvelt nyelv és a legújabb nyelvek is újra és újra merítenek a C elemeiből.

Több videokártya használatával drámai módon megnövelhetőek a grafikus renderelés lehetőségei.
Ez a könyv bemutatja, hogyan építhetünk magunknak mini renderelő farmot és hogyan programozhatunk egyszerre több CUDA videokártyát olcsón és egyszerűen.

Mikor került az emberiség legközelebb a harmadik világháborúhoz? Mi történt a szovjet atombomba kifejlesztésétől az amerikai csillagháborús terv meghirdetéséig? Hogyan látták az 56-os magyar forradalmat a vasfüggöny túloldalán? Miként packázhatott a két szuperhatalommal De Gaulle Franciaországa, Castro Kubája, Tito Jugoszláviája vagy éppen egy sor harmadik világbeli diktátor? Mekkora szerepet játszottak a hidegháború lezárásában az olyan átütő hatású politikai őstehetségek, mint amilyen Margaret Thatcher, Lech Wałęsa, II. János Pál pápa vagy Ronald Reagan volt? És miért érdemelte meg mindenkinél jobban a Nobel-békedíjat az utolsó szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov?

Sokan, sokfélét gondolnak az ellátási láncokról, és különösen a logisztikáról. Annyit biztosan tudhatunk, hogy az elmúlt mintegy ötven évben a logisztika egy sokszereplős, gyakran bonyolult folyamatokat leképező iparággá nőtte ki magát. Jelen kötet több mint öt év logisztikai témájú tanulmányait fogja össze Vásárhelyi Árpád tollából a szállítmányozási szerződésektől kezdve, a multimodális megoldásokon keresztül, egészen a digitalizációig.

Az amerikai szerző tagadhatatlanul más szemüvegen át nézi Rákóczi kurucait és az osztrák központosító törekvésekkel szembeni egész nemesi ellenállást, mint ahogy mi itthon látjuk, és ezzel ráirányítja figyelmünket arra, hogy idővel a „magyar virtus” is szerepet játszott a Habsburg Birodalom megingatásában. Persze kerüli a szerecsenmosdatást, és nem rehabilitálja a bécsi udvar túlkapásait, de jobban kidomborítja a gondokat, amelyekkel az uralkodóháznak szembesülnie kellett. Mesél németekről, magyarokról, csehekről, olaszokról, valamint a megannyi más nemzetet és nemzetiséget egyetlen birodalomba kovácsoló monarchia belső nehézségeiről, továbbá a törökök, franciák, oroszok és poroszok jelentette külső kihívásokról egyaránt.

A HTML5 nagyon jó minőségű dinamikus grafikus megjelenítést tesz lehetővé a Canvas objektumán keresztül, melynek segítségével jelentősen növelhető egy weboldal vizuális kifejezőereje, de használatával akár önálló webes játékprogramok, grafikus alkalmazások elkészítése is lehetségessé válik.

Hasznos a háború?

Háború nélkül nincs emberi kultúra?

A háború hozza el a békét és a gyarapodást?

Az emberi társadalmak sosem a meggyőzést használták céljaik elérésére, a békés együttélést, a gazdasági növekedést mindig véres erődemonstráció előzte meg – világít rá Ian Morris brit történész, aki maga is paradoxnak tartja a háború „jóságát”. Ugyanakkor egyre több kutatási anyag, régészeti statisztika szól amellett, hogy a háborúk által mind nagyobb és erősebb társadalmak békét és jólétet teremtettek, törvényekkel és karhatalommal, netán szociális-kulturális átrendeződés révén visszaszorították az erőszakos halálozások számát. Morris elképesztő mennyiségű kutatási anyagot mozgósít az antropológiától a hadászatig, hogy bemutassa a termékeny (békét, biztonságot, gazdagságot, jólétet hozó) és a visszájára fordult (célját el nem ért, regressziót, anarchiát, káoszt okozó) háborúk ciklikus váltakozását az emberi történelemben. A szerző interdiszciplináris vizsgálódása középpontjába helyezi az emberelőd küzdelmeitől a 21. századig megismert háborúkat, hogy végül előre vetítse, mi vár ránk a kibertársadalom korában. „A világtörténelem négy legveszélyesebb évtizede” következik – állítja a történész –, az azonban rajtunk múlik, hogy tudunk-e tanulni a többezeréves tapasztalatokból.