A Bibliától a Világló részletekig (1962-2017)

Hogyan működik a Nádas-mondat, és milyen változásokon esik át az írói pálya egymást követő szakaszaiban? Milyen összefüggések biztosítják a korai elbeszélések, az egymástól is olyannyira különböző nagyregények, a sok szempontból talányos, előzmény nélküli színpadi művek, a kései önéletrajz és az esszék alkotta írói életmű egységét?

Ádám és Éva története – amely alig másfél oldalnyi helyet foglal el a Bibliában – az emberiség egyik legnagyobb hatású meséje. Tanárok ismételgették vég nélkül a hosszú évszázadok alatt, intézmények jutalmazták a benne hívőket, és büntették a kétkedőket, művészek ábrázolták színesebbnél színesebben, filozófusok, teológusok, papok és látnokok, költők, nyelvészek és természettudósok próbálták megfejteni a titkát.

Ebben a könyvben 1981 decemberében megnyílik egy régi-új színház, a Katona József Színház, amelyről akkor még nem tudni, hogy a 80-as évek legfontosabb kulturális helyszíne lesz – a Katona.

Ebben a könyvben Kádár János végigsétál Budapest belvárosában, s közben felidéződik, hogy milyen volt ez a város a 80-as évek elején. Miközben a Katonába átkerült előadások, a Budapest Orfeum és a Frontátvonulás őszinte tükröt tartanak a kornak és a történelemnek, a szocialista ünnepeken elhangzó beszédek rendületlenül gyűjtik csokorba a kor összes virulens hazugságát.

A 70-es évek végének Magyarországa mozdulatlan világnak tűnt. Ki így, ki úgy alkalmazkodott a rendszerhez, amely az emberi élet mértékeivel mérve öröknek tűnt. Ma már azonban élesen rajzolódnak ki azok a repedések, amelyek végül is a szocializmus összeomlásához vezettek. A könyv – amely A Katona és kora. A kezdetek ikerkötete – ezeket a rajzolatokat követi.

A magyar színházban különleges helyet foglal el Csehov. Darabjai közül mindmáig a Három nővér a legnépszerűbb, amelyből legendás előadások sora született. A kötet ezekből az előadásokból idéz fel jónéhányat. Horvai István 1972-es vígszínházi rendezése mellett feleleveníti Ascher Tamás legendássá vált előadását, amelyet a budapesti Katona József Színházban készített 1985-ben. Részletesen foglalkozik a 90-es években, illetve az ezredforduló után született Három nővérekkel.