kultúrtörténet

A Rizsporos hétköznapok első részében a 18-19. századi dámák budoárjait és szalonjait jártuk be, divat- és sminktitkaik után kutatva. Ebben a kötetben egyfelől annak a kérdésnek járunk utána, hogy a modern kor találmányai és vívmányai előtt miféle megoldásokat és praktikákat ötlöttek ki a történelmi idők asszonyai a mindennapjaik kisebb-nagyobb problémáira.

Nagy Rózsa 1912-ben megjelent művelődéstörténeti értekezésében bemutatja a XVIII. század végén és a XIX. század elején szokásos magyar viseletet. Milyen hatások formálták az akkori férfi és női öltözködést, azok kiegészítőit, a ruházat anyagát és a viselkedési előírásokat.

A második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. A folyamat egyik csúcspontját az 1920-as évek jelentették, amikor a női sziluett teljesen átalakult, és megszületett a mai értelemben vett modern női test. A fűzőviselés évszázados divatja után egyszerre csak láthatóvá vált a láb, sőt a comb is, divatba jött a rövid bubifrizura és a fogyókúra.

Sumonyi Zoltán szerencsére nemcsak nemzedékének egyik, többek közt József Attila-díjjal elismert költője, hanem rádiós újságíróként is dolgozott a 70-es év...

Munkám Magyarországon az első kísérlet arra, hogy polgárcsaládok is családtörténeti feldolgozásban részesülnek. Hiszen a polgárcsaládok légiója nyert nemcs...

A Kr. u. 5-6. században élt Hórapollón: Az egyiptomi írás magyarázata c. műve az egyiptomi képírásról szóló egyetlen fennmaradt teljes ókori értekezés, amely évszázadokon át közvetítette az ókori szent bölcselet jelképeit az érdeklődő európaiak számára. A mű először jelenik meg magyar nyelven.

Legtöbbünknek a piac nem csupán a napi bevásárlások színhelye, hanem meghatározó élmény. Helyszín, ahol több generáció emlékezetébe éghetnek ugyanazok az ízek, illatok, napi rituálévá magasztosult szokások és nem utolsósorban az emberek, akiktől nap mint nap vásárolunk. Nem mindegy hát, milyen keretet biztosít mindezeknek maga a piacépület.

LENYŰGÖZŐ UTAZÁS A MODERN JAPÁNBAN.

Japán a világ egyik legkülönlegesebb kultúrája, ahol tökéletes egyensúlyt képez múlt, jelen és jövő.

Ez a hiánypótló kötet lebilincselő áttekintést nyújt a felkelő nap országáról, miközben sorra veszi annak ezerféle szépségét és örömét, az építészettől a harcművészetig, az ősi kézművességtől a sintó szentélyekig, az ikebanától a kavaii-ig és tovább.

A demokrácia korszakában az örökletes monarchia egy anakronizmus, régmúlt korok maradványa. Ám éppen Angliában, a parlamentáris kormányzás szülőhazájában tartja magát a királyság – pedig számtalanszor megjósolták a bukását: már 1792-ben, a francia forradalom kitörése és az Amerikai Egyesült Államok megalapítása előestéjén jövendölte a filozófus Thomas Paine, az USA Angliában született egyik alapító atyja, hogy a monarchiának meg vannak számlálva a napjai, már csak hét éve van hátra.

A történelem tanulmányozása nemcsak a hazafias érzés fejlesztése szempontjából fontos nemzeti érdek, hanem az általános kulturális nívóra is nagy befolyással van, mert a művelődés emlékeinek megbecsülésére, tényezőinek felkarolására vezet.

Few mere mortals have ever embarked on such bold and heart-stirring adventures, overcome myriad monstrous perils, or outwitted scheming vengeful gods, quite as stylishly and triumphantly as Greek heroes.

A bolognai egyetem régi székhelyének, az Archiginnasiónak a falain minden évben megfestették a megválasztott diákönkormányzat képviselőinek címereit. Az épületben ma is látható mintegy ötezer címer között a Magyar Királyságból, a hozzá tartozó Horvátországból, valamint Erdélyből érkezett diákok címerei is fennmaradtak – épségben vagy töredékesen – az 1575 és 1684 közötti időszakból.

Ady Endre halálának centenáriumi évét követően e gazdagon illusztrált díszalbum az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő páratlan, a maga egészében forrásértékkel bíró dokumentumkincset kíván a nagyközönség számára megmutatni. A kötet egy új aspektusból – Ady valós, fizikai utazásai, úton levései felől - közelít az életműhöz. Továbbá megmutatja Ady belső kiútkereséseit, kételyeit, félelmeit is.

A magyarok korai történelméhez talán a bolgároké a leginkább hasonló. A sztyeppei lovasnomád honfoglalók és az új hazában talált népek találkozása révén hatalmas dél- és kelet-európai birodalom jött lére a kora középkorban. Az összefonódó kulturális, nyelvi és etnikai folyamatok vezettek el a vérzivataros török hódoltság fél évezredéig, majd a várva-várt függetlenség kivívásáig. Mindkét nép nyelvi és etnikai eredete újra és újra fellángoló vitákat kavar.

Ungvári Tamás igaz történetei a kultúra, az irodalom, a művészet, a történelem híres vagy elfeledett szereplői köré szövődnek, és a szerelem, a kitartás, a bátorság, no meg a túlélés emberi oldalát próbálják felfejteni. Hősei még legnagyobb magasztosságukban is esendők, épp ezért oly lélekkel telien élők.

Filep Tamás Gusztáv (1961) művelődéstörténész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Fő kutatási területe az utódállamok magyar kisebbségeinek két világháború közötti története. A korszak magyar filozófusai közül összeállításában jelent meg Joó Tibor, Bartók György és gróf Révay József egy-egy könyve. Társszerkesztője A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998 című négykötetes kiadványnak.

Gondolta volna, hogy a 18. században a hölgyek legyezőjükkel küldtek titkos üzenetet hódolóiknak? Vagy hogy az első melltartók az 1800-as évek elején végső soron a francia forradalomnak köszönhetően jelentek meg? Hogy kétszáz évvel ezelőtt a fogkefék vaddisznósörtéből készültek, és hogy a bugyi mint ruhadarab majd ezer évig nem is létezett?

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy hazánk sorsát évszázadokon át kizárólag szerencsétlen fordulatok alakították. Gyakran hivatkozunk kedvezőtlen nemzetközi erőviszonyokra, kegyetlen hódítókra, megbízhatatlan szövetségesekre.

Hogyan képzelték az ősi egyiptomiak az Alvilágot? Miért nem tántorította el semmi a fortélyos Mauit? Mi a költészet mézsöre, és mi lett azokkal, akik ittak belőle? Hogyan született Ganésa? Mi történt a majomkirállyal? Hogyan bosszulta meg Oresztész Agamemnónt?
A mítoszok többek meséknél. Olyan történetek, amelyekben a különböző kultúrák az élet mindannyiunkat foglalkoztató nagy kérdéseire adnak csodálatos, tanulságokkal teli magyarázatokat.
A mitológia nagykönyve képekkel illusztrálva meséli el az egyes népek misztikus karaktereinek színes történeteit, amelyek generációkon keresztül különös erőt jelentettek a közösségeknek, és szórakoztatóan enged bepillantást a társadalmi fejlődés rejtelmeibe.

A térkép több, mint a föld rajza: ablakot nyit a világ nagy civilizációinak műveltségére, hiedelmeire, történelmére. Ez a gyönyörűen illusztrált album több mint hatvan - a maga korában rendkívül nagy hatású - térkép bemutatásával, az apró részletek feltárásával rávilágít arra, hogy a kartográfusok nemcsak ábrázolják, hanem formálják is a maguk világát.

Gólem - az anyagból gyúrt csodálatos lény számos alakban jelent meg az európai és a közel-keleti történelemben: hol szörnyetegként, hol emberbarát óriásként aszerint, miként ítélték meg teremtőjét, az istenfélő vagy gonosz rabbit. A Gólem-történet jellegében apokrif, kánonon kívüli legenda, melynek magvában ott rejlik számos teremtéstörténet.

Ha számba vesszük, mi mindent öveztek titkok, tabuk és tiltások az utóbbi évszázadokban, akkor a nők szexuális öröme biztosan ezek közé tartozik. Pedig az ókorban még merőben másképp vélekedtek erről a témáról. Ovidius írta le az Átváltozásokban Teiresziásztörténetét: a későbbi jóst az istenek hét évre nővé változtatták, s így megtapasztalhatta mindkét nem szexuális élvezetét. Amikor Zeusz megkérdezte, hogy a nők vagy a férfiak örömérzete a nagyobb, egyértelműen a nők mellett tette le a voksát.