Hangoskönyv

Szabó Magda az Alvók futása című kötetéből válogatott történeteit hallgatva úgy érezzük magunkat, mintha egy zegzugos labirintusban bolyonganánk, ahol minden fordulónál más-más alakokkal találkozunk.
Szelíd öregekkel, elrontott vagy szeretetre sóvárgó gyerekekkel, és nem utolsó sorban az ő  problémáik iránt többnyire érzéketlen közbülső nemzedék képviselőivel. A szerző a tőle már megszokott érzékenységgel fordul hősei felé, és villantja fel életük drámáját egy-egy sorsfordító pillanatképben.-

"Márai Sándor 1933 és 1989 között írott naplójegyzeteiből válogattam: egy polgár vallomásai itthon és az emigrációban. Márai szabad és független szellem, művelt, ironikus, szarkasztikus humorú. Tanulságos és szenvedélyes vallomás a hazáról, Európáról, a huszadik századról, a magyar nyelvről." (Bálint András)

Karinthy Ferenc karcolatait illetve Baracklekvár és Marci című novelláit hallgatva a Karinthyak világa elevenedik meg előttünk, Frigyes, Ferenc, Marci és „kapcsolt részeik” élete. Nem mindennapi történetek nem hétköznapi emberek jóvoltából.
„Ars poeticája az életöröm volt. Dumák, viccek, nők, pia, kaja, sport. Jó író volt, pontos, gondos, míves, szórakoztató, olvasmányos.” (Karinthy Márton)963

Pont jókor jössz, mert ez a nap legjobb része. - Melyik az a rész? - Az, amikor te meg én mi leszünk.

"Valamiért másodszor történik nagy találkozás a Micimackóval. (Érdekes, hogy sem gyerekkoromban, sem később, amit még mondjuk fiatal éveknek lehet nevezni, nem sikerült összefutni Róbert Gidáékkal.)"

A kiadvány leírása:

A keménytábla-borítós kiadványban a hangoskönyvet tartalmazó CD átlátszó tálcán helyezkedik el.

A kötet 24 oldalán részlet olvasható Matuscsák Tamás Rejtő Jenő elveszett naplója című életregényéből. A mű úgy mutatja be Rejtő életének és korának eseményeit, mintha az író egyes szám első személyben vezetné naplóját kamaszkorától haláláig.

A századvég-századelő vidéki világa megrekedt a feudalizmusban. A kiszolgáltatottság, a nyomorúság, a barbárság, az egyszerű parasztemberek, zsellérek, juhászok, cselédek életének naturalisztikus ábrázolásában nincs Móricznál hitelesebb szerző. Írói hitvallása:

"Az író nem a levegőből dolgozik, hanem a valóságból. Az író már a maga kísérleti belső kutatásait tárja fel, agya szakadatlanul egy külön önző munkát végez: fotografál, boncol, elemez, csoportosít, feldolgozza kész anyaggá a lénye bűvkörébe került létet." Válogatott novellái ebből a "kutatásból" nyújtanak ízelítőt Hegedűs D. Géza tolmácsolásában.