Változó nemiség és Kémiai evolúció (Changing Gender & Chemical Evolution)

A szerelem hormonjaitól a mesterséges homoszexualitásig, meddőségig és daganatokig

A világunkban zajló, sokak által vitatott, és számtalan módon értelmezett változások hátterét kutatja az orvos-közgazdász szerző. A legkülönfélébb vegyi anyagok mérgezik az embereket, oly módon és olyankor, ahogy és amikor nem is gondolnánk. A könyv tudományos alapon, de közérthető nyelven mutatja be a szerelem, a világban előforduló nemi problémák, meddőség és modernizációs betegségek hátterét és lehetséges kémiai okait.

A könyv bátran ajánlható mindazoknak, akiknek fontos a saját egészsége, gyermekeinek, unokáinak jövője, a környezet védelme. Azoknak is, akik csupán a szerelem kémiájára és a nemiség, a nemi fejlődés genetikai, hormonális és biokémiai hátterére kíváncsiak. A könyvben mindemellett a környezetszennyező anyagok egy kevésbé ismert, de annál fontosabb köre, emberi szervezetbe jutásuk módjai és negatív hatásaik tárulnak föl az olvasás során. A történet főszereplői az ezerarcú endokrin diszruptorok. Számuk több mint ezer, egyetlen emberi szervezetből pedig akár száz is kimutatható. Közös jellemzőjük az endokrin rendszert megzavaró, a főként szteroid és pajzsmirigy hormonokat utánzó hatás, melyhez már rendkívül kis mennyiségük elegendő. Nagyobb részük az ember által létrehozott mesterséges vegyület. Többségük zsíroldékony, átjut a magzatba, az anyatejjel kiválasztódik, lenyelve, belélegezve és bőrön keresztül is felszívódik. Egy részük tartós környezetszennyező. Több a zsírszövetben raktározódik, az álaltokban és főként a csúcsragadozókban, így az emberben feldúsul, és az életkorral felhalmozódik.

Döntő jelentőségűek a nőiességet fokozó ?ösztrogén" és férfiasság ellen ható ?antiandrogén" anyagok. Számos daganat és modernizációs betegség kialakulásánál játszanak szerepet, mégis a legérdekesebb talán a nemi fejlődésre és nemi identitásra kifejtett hatásuk.

A legtöbben talán a biszfenol A-ról hallhattak. A BPA-t az 1930-as években női ösztrogénpótló gyógyszernek fejlesztették, később a műanyagok egyik kedvelt vegyülete lett. Míg a fogamzásgátló tablettákban leggyakrabban használt etinilösztradiolból a világon 4-8 tonnát fogyasztanak el évente a hölgyek együtt, addig a BPA-ból milliószor többet gyárt az emberiség! Ott van mindenhol, az otthonainkban, épületeinkben, járművekben, de még a levegőben, a vízben és a talajban is. BPA-t tartalmaznak a konzervek belső bevonatai, a fehér fogtömések egy része, a polikarbonát és PVC-műanyagok, a hőpapíros blokkok, a PVC alapú infúziós és egyéb egészségügyben alkalmazott szerelékek. Miért fontos ez? Egy nő egész életében a mai fogamzásgátlókkal számolva mindössze 150-250mg etinilösztradiolt ?fogyaszt" el. Összehasonlításképp az 1000mg-os C-vitaminból akár napi 3 tablettát. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) 2015 elején 4?g/ttkg (mikrogramm/testtömeg kilogramm) értékre vitte le a BPA még tolerálható napi maximális bevitelének mennyiségét. Átszámolva ez egy kiskanálnyit jelent az átlagember számára a születéstől kezdve nagyjából 60 éves koráig!

A könyvben több száz hasonló érdekességet találni, száznál több molekuláról, melyek mind befolyással lehetnek az emberek egészségére, életére és nemi fejlődésére.