Vadászok
Vadászok
Sorozat:
Sorozat:
Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
2 250 Ft
Borító ár:
2 500 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 250 Ft
A harmincas éveibe lépő Fekete István a Nimród című folyóiratban jelentkezett első írásaival; irodalmi érdeklődése, a családi hagyományok és a foglalkozása egyaránt magától értetődővé tették a választást. Eleinte hozzászólásokat és rövid megfigyeléseket küldött a vadászújságnak, ám a főszerkesztő, Kittenberger Kálmán ezek alapján is ígéretes munkatársat látott benne, és fővárosi beszélgetésre hívta a fiatal ajkai gazdatisztet. Emlékezetes találkozásuk szárnyakat adott Fekete Istvánnak: közleményei 1934-től rendszeresen és egyre nagyobb számban láttak napvilágot. Munkaköréből következően akár naponta használhatta puskáit, és a vadászélményeiről igyekezett folyamatosan beszámolni. Nemcsak a sikereit, de a kudarcokat is szívesen részletezte a tanulságok kedvéért. A kísérletezést lehetővé tevő gyakori megjelenés következtében hamar rátalált a saját hangjára, melynek a szakszerűség mellett senkivel össze nem téveszthető jellemzője a látvány- és hangulatfestés. A természetjáró rácsodálkozásai miatt gyakorta mellékes a zsákmányszerzés, ami a Nimródban közölteket a laikus – tehát nem vadász – olvasók számára is figyelemre méltóvá teszik. Bársony István nyomait követve indult el, de hamar túllépett a neves elődön, és önálló stílust teremtve járt az öreg utakon.
Leírás
Raktári kód:
156590
ISBN:
9789632670379
EAN:
9789632670379
Megjelenés:
2009.
Kötésmód:keménytáblás
Oldalszám:
208
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
372
A harmincas éveibe lépő Fekete István a Nimród című folyóiratban jelentkezett első írásaival; irodalmi érdeklődése, a családi hagyományok és a foglalkozása egyaránt magától értetődővé tették a választást. Eleinte hozzászólásokat és rövid megfigyeléseket küldött a vadászújságnak, ám a főszerkesztő, Kittenberger Kálmán ezek alapján is ígéretes munkatársat látott benne, és fővárosi beszélgetésre hívta a fiatal ajkai gazdatisztet. Emlékezetes találkozásuk szárnyakat adott Fekete Istvánnak: közleményei 1934-től rendszeresen és egyre nagyobb számban láttak napvilágot. Munkaköréből következően akár naponta használhatta puskáit, és a vadászélményeiről igyekezett folyamatosan beszámolni. Nemcsak a sikereit, de a kudarcokat is szívesen részletezte a tanulságok kedvéért. A kísérletezést lehetővé tevő gyakori megjelenés következtében hamar rátalált a saját hangjára, melynek a szakszerűség mellett senkivel össze nem téveszthető jellemzője a látvány- és hangulatfestés. A természetjáró rácsodálkozásai miatt gyakorta mellékes a zsákmányszerzés, ami a Nimródban közölteket a laikus – tehát nem vadász – olvasók számára is figyelemre méltóvá teszik. Bársony István nyomait követve indult el, de hamar túllépett a neves elődön, és önálló stílust teremtve járt az öreg utakon.
Az Öreg utakon (1941) Fekete István korai vadászírásainak első válogatása. E korszakos kötet kiegészítéseként állítottuk össze életműsorozatunk újabb darabját. A kalendáriumi elvet követő mintának megfelelően az elbeszélések egy része a hónapok váltakozását idézi, a többi az írói szemléletmód folyamatos átalakulásának és a változatos témaválasztásnak megannyi szemléletes példája. Könyvünket ezúttal is az első megjelenések alapján rendeztük sajtó alá. Természetesen így valamennyi Fekete István-írást sértetlen szöveggel közöljük, köztük olyanokat, amelyek a politikai utalások miatt eddig csonkítva láttak napvilágot.
A szerzőről
Fekete István
Fekete István író 1900. január 25-én látta meg a napvilágot Göllén, Somogy megyében. Édesapja Fekete Árpád tanító, édesanyja Sípos Anna. A szerző a mai napig az egyik legnépszerűbb magyar író, aki számos nagy sikerű ifjúsági könyv, valamint vadász- és állattörténet megalkotója. Csathó Kálmnnal közösen az „erdész-vadász irodalom” legjelentősebb írói közé sorolják. Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar szerzőjeként tartják számon. 2002 decemberéig közel 9 millió példányban adták ki műveit magyar nyelven. Továbbá külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg a könyvei. A szerzőről úgy tartják, hogy alkotásaiban irodalmi szintre emelte a természet és a vele harmóniában élő ember ábrázolását. Fekete István 1970. június 23-án hunyt el Budapesten.
Az egyik legismertebb ifjúsági regénye a Tüskevár (1957), amely két városi fiú kalandjait öleli fel, akik a Balaton és a Zala folyó csücskében töltik el a nyarukat, ahol sokféle élményben lesz részük, többek között megismerkednek a természet rejtelmeivel. A férfivá válás rögös útján segíti őket egy idős férfi, akit Matula bácsinak hívnak. A könyv 1960-ban a József Attila-díjat kapott, ezt követően pedig 1967-ben filmet is készítettek belőle. 1959-ben megjelent a Tüskevár folytatása, a Téli berek című ifjúsági regény is. Ez a mű is, csakúgy, mint a Tüskevár, valamint a Vuk a kis róka története felkerült a Top 100 legolvasottabb magyar regények listájára.
Magánélete
Fekete István az általános iskolai tanulmányainak az első 4 osztályát a szülőfalujában, majd az ötödik osztályt már Kaposváron végezte el. 1923-ban abszolválta az első félévet a debreceni Gazdasági Akadémián, majd 1924-től a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára járt, ahol 1926-ban mezőgazdászként szerzett diplomát. 1929. December 12.-én összekötötte életét egy bakócai belgyógyász lányával, Piller Edittel, akivel később Ajkára költözött. 1930-ban született meg lánya, Edit, majd 1932-ben fia, István. A lánya 18 évesen apácának állt, a fia pedig 1956-ban külföldre költözött.
Fedezd fel a Book24 széles kínálatában a nagyszerű Fekete István regényeket!
Vélemények
