Harctértől a hátországig

Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a levéltári források tükrében

Édes Szépem! Az öreg esztendő végén és az újnak küszöbén csókollak és ölellek a gyerekekkel együtt írta Wenczel Árpád budapesti ügyvéd, tartalékos tüzér zászlós szeretett nejének 1916-ban a szerbiai Kraljevoból, ahol a körzeti katonai parancsnokságon szolgált, majd így búcsúzott tőle: (eddig még) hűséges Pádid. Az első világháború nemcsak nagyobb pusztítást hozott, s nagyobb anyagi és emberi áldozatot követelt meg a hadviselő felektől mint a korábbi háborúk, hanem egyúttal gyökeresen felforgatta a társadalmi viszonyokat, s megváltoztatta az élet addig megszokott kereteit. Mivel a felnőtt férfiak évekig katonáskodtak, illetve sokan elestek, vagy hadifogságba kerültek, többnyire az otthon maradt nőkre hárult a családfenntartói szerep és a kereső munka, így a háború a nők helyzetét is alapvetően átalakította. A rengeteg sebesült és ápolásra szoruló katona nagy kihívást jelentett az egészségügynek, ahogy a sok hadirokkant, hadiözvegy és hadiárva, a sok támasz nélkül maradt, nyomorúságos helyzetbe került család segélyezése sok pénzt és szervező munkát igényelt a jótékonykodó társadalom és az állami szervek részéről. Az olvasó a könyv lapjain keresztül megismerkedhet a szarajevói merénylet hátterével, Doberdó poklával és a tábori bordélyok világával éppúgy, mint a hadigazdaság működésével, a háború gazdasági és társadalmi hatásaival, továbbá bepillantást nyerhet az egymástól elszakított katonák és családtagjaik levelezésébe. A kötetben közreadott dokumentumokat és fotókat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi, többségük kevéssé ismert, s nyomtatásban most jelenik meg először.