Téli szivárvány

(E-könyv)

Az 1942-ben megjelent Téli szivárványt a korabeli kritika (például Örley István a Magyar Csillagban) valóban úgy fogadta, mint eredeti, költoiségben, ?habzó, örvénylo színességben? Móricz és a népiekbután is újat hozó alkotást. A regény az I. világháború pusztító következményeit idézi föl a II. világháború idején, anélkül, hogy az analógiára, a politikai idoszeruségre eroszakoltan hívná fel a figyelmet. Cselekménye a fehérvári Széna tér, a szegénynegyed zárt világában játszódik, s csak közvetve, a javarészt asszonyokból, gyerekekbol, öregekbol, rokkantakból és hadifoglyokból álló mikrotársadalom viselkedését ecsetelve utal minden rossz végso forrására, a háborúra. A helyszín rögzítése, egy közösség reagálásának szociológiailag átgondolt elemzése Jankovichnál nem merevül vezércikké vagy leíró, statikus társadalomrajzzá. Az író egy kamaszodó fiú szemévelnláttatja, ?gyerektükörben? mutatja a felbolydult világot, voltaképpeni közlendoje a gyermeki lélek eltorzulása a háborús viszonyok következtében. A regény formailag az egyik szereplo monológja. A szerzo rokonszenvezik hosével, de messzebbre lát nála, úgy tárja fel belso világát, hogy egyszersmind eltávolítja, értelmezi. Cocteau Vásott kölykök címu regénye, a gyermeki elvadulást moralizáló kommentár nélkül bemutató nagy hatású alapmu Jankovichot is inspirálhatta, nála azonban a pszichikai folyamatok ábrázolása társadalmilag és történetileg gondosan motivált, realisztikus. A ?szutykosok? kegyetlenségének hidegvéruen tárgyilagos leírását, a felnott társadalom patologikus jelenségei (betegség, hisztéria, erkölcstelenség) iránti érdeklodést és némely alak pamfletszeru karikírozását általában elégségesen indokolja a háttér, a béke és biztonság törvényeit felrúgó korszak. A Téli szivárványban? a Szerb Antal-i regényesztétika terminológiáját átvéve ? a hétköznapok között a ?csoda? is felcsillan, de igen mértéktartóan.