Nincs engedélyezve a javascript.
Szökőév

Szállítás:
1-3 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
2 241 Ft
Borító ár:
2 490 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 241 Ft
Árakkal kapcsolatos információk:

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Talán ritka, de igaz történet. Két fiatal fiúról szól, mindketten Szegeden érettségiztek, a háború miatt rövidített...
Leírás
Raktári kód:
912903
ISBN:
9789631184532
EAN:
9789631184532
Megjelenés:
2008.
Kötésmód:
keménytáblás
Oldalszám:
256
Nyelv:
magyar

Talán ritka, de igaz történet. Két fiatal fiúról szól, mindketten Szegeden érettségiztek, a háború miatt rövidített 1943–44-es tanévben. Az érettségi tablón még nem viseltek sárga csillagot. Tizennyolc évesen kapták a behívót munkaszolgálatba, még nem volt idejük kamaszból felnőtté válni. Addigra megtanulták, amit az iskolai oktatás megkövetelt tőlük, matematikát, fizikát, kémiát, latint, németet, de fogalmuk sem volt arról, mi zajlik körülöttük a valódi világban. Pedig az az év még a zaklatott huszadik századnak is legrémségesebb éve volt. A rémségekből két hősünknek is kijutott. Munkatáborok, erőltetett menetek, fogság, hadbíróság…


Ez az írás mégsem csak arról szól, milyen kalandosnak is nevezhető módon élte túl a nevezetes „szökőévet” a két barát – egyikük maga a szerző. Hiteles krónika ez a háború végéről, a magyar holokausztról, jókról, rosszakról, közömbösökről és a mindenen túljuttató derűs életerőről.


A szerző több mint fél évszázada távol él Magyarországtól, elismert nevet szerzett a tudományos életben, de ezzel az életrajzi regénnyel még tartozott önmagának, barátainak és kortársaknak

A szerzőről
Váradi Z. Ferenc
Váradi Z. Ferenc

Váradi Ferenc

Váradi Ferenc Szegeden született. A szegedi Kegyesrendi (Piarista) Gimnáziumban érettségizett 1944 tavaszán, közvetlenül az ország német megszállása után. A háborús rémségek elmúltával 1945-ben elkezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, ahol 1949-ben a vegyészeti diplomája után megszerezte a Doktorátust.

1956-ban elhagyta Magyarországot. Tudományos karriert futott be az USA-ban, a napelemeknek földi alkalmazásra való gyártásában és használatában. Egy magyar származású kollegájával közösen alapították meg Solarex-et, ami a világ első és sok éven át a legnagyobb gyára volt a napelemeknek földi alkalmazására való gyártására.

Dr. Váradinak 150-nel több tudományos írása és szabadalma van és egy nagyon jól ismert személyisége a napelem és megújuló energia közösségnek. Ez utóbbi propagálására sok cikket közölt le és tartott előadásokat és a Világbank, UNDP és az Európai Unio több napelemmel kapcsolatos programját is irányította. Érdemeinek elismeréséül 2004-ben az Európai Napenergia John Bonda diját kapta meg.

A rendszerváltozás idejében jött először vissza Magyarországra és Szegeden újjáépítési és kulturális ügyeket kezdeményezett és finanszírozott. 1993-ban Professzorának, Dr. Kiss Árpadnak emlékére alapítványt létesített a József Attila Tudományegyetemen, ugyancsak 1993-ben “Alapítványt a Szegedi Zsinagógáért” létesítette, és ezzel kapcsolatban nemcsak az újjáépítést, hanem még hangversenyek tartását is vezette. A 198O-as évek végén Szeged Polgármeseterének kérésére az Amerikai városok közül kiválasztotta Toledo OH-t és segítette a két város közötti kulturális és testvérvárosi kapcsolatok felvételét.

Ennek elismeréseként
1989 -  A Szeged Megyei Városi Tanács Elnöke emléklappal és éremmel tüntette ki
1992 - Szeged Város Polgármestere a Szeged emlékéremmel tüntette ki
2004 - “Szeged Kultúrájáért Díjat” kapta Szeged Városától.


“Szökőév” az első regénye, amiben az 1944/45-os Magyarországot és az akkori “élményeit” írja le. Vagy ahogyan Szabo István filmrendező irta a  “Szökőév”-ről: “A könyv élvezetes olvasmány volt. Ez meglepő kifejezés egy a holokauszt idején játszódó regénynél, de mert két fiatal fiú kalandos szökését meséli el, és útjuk során különös karakterekkel találkoznak, s az ő fordulatos történetüket Ön könnyed, szinte diákos stílusban írja le, az olvasó néha még nevetni is tud”.

“Rések a Bástyán – avagy – voltak még hibák elvtársak” a második regénye amiben 1948 - 1956 évek Magyarországát mutatja be, a Távközlési Kutató Intézetet, majd a saját és családjának menekülését Nyugatra.

Vélemények