"Halmai Tamás versei abból a világból valók, amely nem attól szép, mert benne minden földöntúli fényben ragyog, vagy, mert nincs benne bűn, hiány, teher, kétségbeesés. Van benne. De úgy, hogy közben mindent körbefog, összetart, és megemel a remény." (Koncz Veronika)