Öreg utakon
Öreg utakon
Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
2 520 Ft
Borító ár:
2 800 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 044 Ft
Fekete ??István első elbeszélései a magyar vadászok neves folyóiratában, a Nimródban láttak napvilágot. Ennek főszerkesztője, Kittenberger Kálmán fedezte fel, és éppen úgy írásra biztatta az ajkai munkájával elégedetlen gazdatisztet, mint a másik két vadászbarát, az író Csathó Kálmán és a kritikus Láng Rezső.
Leírás
Raktári kód:
145819
ISBN:
9789632671215
EAN:
9789632671215
Megjelenés:
2010.
Kötésmód:keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám:
286
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
440
Fekete ??István első elbeszélései a magyar vadászok neves folyóiratában, a Nimródban láttak napvilágot. Ennek főszerkesztője, Kittenberger Kálmán fedezte fel, és éppen úgy írásra biztatta az ajkai munkájával elégedetlen gazdatisztet, mint a másik két vadászbarát, az író Csathó Kálmán és a kritikus Láng Rezső. Ők hárman meghatározó szerepet játszottak Fekete István első elbeszéléskötetének összeállításában és megjelentetésében.
Az Öreg utakon írásai 1934 és 1938 között készültek. Elbeszélésmódjukat alapvetően az első személyű történetmondás jellemzi, és az anekdotikus hagyománynak megfelelően, többnyire a visszaemlékezés áll a középpontban. A múlt panoptikumából különös alakok: ismerős vadőrök, barátok és rokonok elevenednek meg. Központi témájuk a vadászat, mégis csak elvétve szólnak kapitális vadak elejtéséről. Elbeszélőjük hazai környezetben is küzdhetne vaddisznóval, farkassal, esetleg medvével, de Fekete István nem a romantikus élethalálharcot kívánta ábrázolni. Mindenekelőtt azért, mert vadászíróként nem érdekelte a kitalált történetek valóságosnak tetsző előadása. Vadászni ugyanis nem a küzdelem, hanem a kikapcsolódás és megtisztulás reményével járt. Természetesen nem vetette meg az érmes trófeát, de nem esett kétségbe, ha fegyvere használatlan maradt. Ezért aztán e vadészelbeszélésekben a puska jobbára csupán ürügy arra, hogy szerzőjük a természetbe invitálja olvasóit. Alapállása a szemlélődés, mely nyitott minden megnyilvánulásra. Ennek a gyermeki – nem naiv, hanem érdek nélküli – rácsodálkozásnak a képessége, majd pedig az élmény roppant kifejező tolmácsolása tesz a huszadik századi magyar irodalom jelentős írójává Fekete Istvánt.
Az író 1941-ben megjelent elbeszélésgyűjteménye ma már csaknem beszerezhetetlen. E fokozott érdeklődést kívánjuk kielégíteni életműsorozatunk újabb darabjával, melyet az első kiadás alapján rendeztünk sajtó alá.
Az Öreg utakon írásai 1934 és 1938 között készültek. Elbeszélésmódjukat alapvetően az első személyű történetmondás jellemzi, és az anekdotikus hagyománynak megfelelően, többnyire a visszaemlékezés áll a középpontban. A múlt panoptikumából különös alakok: ismerős vadőrök, barátok és rokonok elevenednek meg. Központi témájuk a vadászat, mégis csak elvétve szólnak kapitális vadak elejtéséről. Elbeszélőjük hazai környezetben is küzdhetne vaddisznóval, farkassal, esetleg medvével, de Fekete István nem a romantikus élethalálharcot kívánta ábrázolni. Mindenekelőtt azért, mert vadászíróként nem érdekelte a kitalált történetek valóságosnak tetsző előadása. Vadászni ugyanis nem a küzdelem, hanem a kikapcsolódás és megtisztulás reményével járt. Természetesen nem vetette meg az érmes trófeát, de nem esett kétségbe, ha fegyvere használatlan maradt. Ezért aztán e vadészelbeszélésekben a puska jobbára csupán ürügy arra, hogy szerzőjük a természetbe invitálja olvasóit. Alapállása a szemlélődés, mely nyitott minden megnyilvánulásra. Ennek a gyermeki – nem naiv, hanem érdek nélküli – rácsodálkozásnak a képessége, majd pedig az élmény roppant kifejező tolmácsolása tesz a huszadik századi magyar irodalom jelentős írójává Fekete Istvánt.
Az író 1941-ben megjelent elbeszélésgyűjteménye ma már csaknem beszerezhetetlen. E fokozott érdeklődést kívánjuk kielégíteni életműsorozatunk újabb darabjával, melyet az első kiadás alapján rendeztünk sajtó alá.
A szerzőről
Fekete István
Fekete István író 1900. január 25-én látta meg a napvilágot Göllén, Somogy megyében. Édesapja Fekete Árpád tanító, édesanyja Sípos Anna. A szerző a mai napig az egyik legnépszerűbb magyar író, aki számos nagy sikerű ifjúsági könyv, valamint vadász- és állattörténet megalkotója. Csathó Kálmnnal közösen az „erdész-vadász irodalom” legjelentősebb írói közé sorolják. Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar szerzőjeként tartják számon. 2002 decemberéig közel 9 millió példányban adták ki műveit magyar nyelven. Továbbá külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg a könyvei. A szerzőről úgy tartják, hogy alkotásaiban irodalmi szintre emelte a természet és a vele harmóniában élő ember ábrázolását. Fekete István 1970. június 23-án hunyt el Budapesten.
Az egyik legismertebb ifjúsági regénye a Tüskevár (1957), amely két városi fiú kalandjait öleli fel, akik a Balaton és a Zala folyó csücskében töltik el a nyarukat, ahol sokféle élményben lesz részük, többek között megismerkednek a természet rejtelmeivel. A férfivá válás rögös útján segíti őket egy idős férfi, akit Matula bácsinak hívnak. A könyv 1960-ban a József Attila-díjat kapott, ezt követően pedig 1967-ben filmet is készítettek belőle. 1959-ben megjelent a Tüskevár folytatása, a Téli berek című ifjúsági regény is. Ez a mű is, csakúgy, mint a Tüskevár, valamint a Vuk a kis róka története felkerült a Top 100 legolvasottabb magyar regények listájára.
Magánélete
Fekete István az általános iskolai tanulmányainak az első 4 osztályát a szülőfalujában, majd az ötödik osztályt már Kaposváron végezte el. 1923-ban abszolválta az első félévet a debreceni Gazdasági Akadémián, majd 1924-től a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára járt, ahol 1926-ban mezőgazdászként szerzett diplomát. 1929. December 12.-én összekötötte életét egy bakócai belgyógyász lányával, Piller Edittel, akivel később Ajkára költözött. 1930-ban született meg lánya, Edit, majd 1932-ben fia, István. A lánya 18 évesen apácának állt, a fia pedig 1956-ban külföldre költözött.
Fedezd fel a Book24 széles kínálatában a nagyszerű Fekete István regényeket!
Vélemények
