Nagy csaták 12. kötet A magyar királyi honvédség harcai a keleti hadszíntéren 1941-1944
Nagy csaták 12. kötet A magyar királyi honvédség harcai a keleti hadszíntéren 1941-1944
Sorozat:
Sorozat:
Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
1 458 Ft
Borító ár:
1 695 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
1 458 Ft
A kötetben szereplő csaták: A magyar királyi Gyorshadtest 1941. évi ukrajnai csatái ? Csaták a Donnál. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1942–1943. évi hadműveletei ? A magyar 1. hadsereg 1944. évi támadása a Kárpátok előtt
Leírás
Raktári kód:
133367
ISBN:
9786155013966
EAN:
9786155013966
Megjelenés:
2013.
Kötésmód:keménytáblás
Oldalszám:
88
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
421
A kötetben szereplő csaták: A magyar királyi Gyorshadtest 1941. évi ukrajnai csatái ? Csaták a Donnál. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1942–1943. évi hadműveletei ? A magyar 1. hadsereg 1944. évi támadása a Kárpátok előtt
A megjelenő új kötetek a magyar hadtörténelem nagy csatáit és az azokhoz kapcsolódó hadműveleteket a legújabb kutatási eredmények alapján tárják az olvasó elé. Reményeink szerint nemzeti történelmünk hadieseményeivel kapcsolatban az itt megjelenő írásoknak évtizedes és évszázados tévhiteket sikerül eloszlatni. A hadműveletek eseményeinek, a korszak viszonyainak jobb megértését a térképek mellett a parancsnokokról, tisztekről, közkatonákról, a korabeli fegyverekről, egyenruhákról, kitüntetésekről és megannyi egyéb kép, festmény és metszet teszi könnyebbé, szinte filmszerűvé.
A magyar királyi Gyorshadtest 1941. évi ukrajnai csatái
A magyar királyi Honvédség részvétele a Wehrmacht Szovjetunió elleni hadjáratában a Kassa és Rahó elleni szovjet légitámadást követően, 1941. június 27-én vette kezdetét. A gépkocsizó lövész, páncélos, kerékpáros és lovas egységekből álló, 43 000 fős Gyorshadtest a Dnyeper menti folyamvédelem kivételével támadó hadműveleteket indított. Több sikeres ütközetet vívtak a támadó és a bekerített szovjet erőkkel. Ekkor zajlott le az utolsó magyar lovasroham, huszárkötelékek nyílt terepen, ellenséges tüzérségi és aknavetőtűzben, lángoló gabonatáblák között vívták ki a győzelmet.
Csaták a Donnál. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1942–1943. évi hadműveletei
A magyar 2. hadsereg második világháborús szerepét a Donnál 1943 elején bekövetkezett súlyos vereségével, katasztrófájával azonosítja. A győzelem reményében a magyar királyi honvédség akkoriban legjobban felszerelt hadseregét küldték ki a keleti frontra. Fegyverzete, felszerelése természetesen mennyiségben és minőségben is elmaradt a német és a szovjet hadseregekétől, mivel a honvédséget a trianoni békediktátum által elvett magyarlakta területek visszafoglalására és nem a nagyhatalmak háborújában való részvételre készítették fel. Ennek ellenére a magyar alakulatok több sikeres hadműveletet végrehajtva kétszáz kilométert előrenyomulva a Don partjáig jutottak. A Vörös Hadsereg 1943. eleji támadásával szemben a magyar csapatok erőn felüli helytállást tanúsítottak, s megakadályozták, hogy az ellenség terjesen bekerítse őket.
A 2. magyar hadseregnek igen súlyos, ám a legendákkal ellentétben a doni áttörésnél nem kétszázezres vesztesége volt. A hadsereg közel egyéves tevékenysége során 120 ezer főre tehető az elesett, megsebesültek és fogságba esettek száma.
A magyar 1. hadsereg 1944. évi támadása a Kárpátok előtt
A 1944 tavaszán a magyar 1. hadsereg támadást kezdett a Kárpátok előterét elérő szovjet hadsereg ellen. Az 1944. áprilisi–májusi hadműveletekben a magyar alakulatok több váltakozó kimenetelű összecsapásban, súlyos veszteségek árán megállították a szovjetek előrenyomulását. Több galíciai város, illetve a Prut-völgyének visszafoglalásával sikerült a Kárpátok hágóinak előterét biztosítani, s megakadályozni az ellenség Magyarországra való betörését. A magyar 1. hadseregnek több mint két hónapig sikerült tartania arcvonalait, s a szovjet csapatoknak csak a román front összeomlása után sikerült elérnie a Kárpátokat.
A megjelenő új kötetek a magyar hadtörténelem nagy csatáit és az azokhoz kapcsolódó hadműveleteket a legújabb kutatási eredmények alapján tárják az olvasó elé. Reményeink szerint nemzeti történelmünk hadieseményeivel kapcsolatban az itt megjelenő írásoknak évtizedes és évszázados tévhiteket sikerül eloszlatni. A hadműveletek eseményeinek, a korszak viszonyainak jobb megértését a térképek mellett a parancsnokokról, tisztekről, közkatonákról, a korabeli fegyverekről, egyenruhákról, kitüntetésekről és megannyi egyéb kép, festmény és metszet teszi könnyebbé, szinte filmszerűvé.
A magyar királyi Gyorshadtest 1941. évi ukrajnai csatái
A magyar királyi Honvédség részvétele a Wehrmacht Szovjetunió elleni hadjáratában a Kassa és Rahó elleni szovjet légitámadást követően, 1941. június 27-én vette kezdetét. A gépkocsizó lövész, páncélos, kerékpáros és lovas egységekből álló, 43 000 fős Gyorshadtest a Dnyeper menti folyamvédelem kivételével támadó hadműveleteket indított. Több sikeres ütközetet vívtak a támadó és a bekerített szovjet erőkkel. Ekkor zajlott le az utolsó magyar lovasroham, huszárkötelékek nyílt terepen, ellenséges tüzérségi és aknavetőtűzben, lángoló gabonatáblák között vívták ki a győzelmet.
Csaták a Donnál. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1942–1943. évi hadműveletei
A magyar 2. hadsereg második világháborús szerepét a Donnál 1943 elején bekövetkezett súlyos vereségével, katasztrófájával azonosítja. A győzelem reményében a magyar királyi honvédség akkoriban legjobban felszerelt hadseregét küldték ki a keleti frontra. Fegyverzete, felszerelése természetesen mennyiségben és minőségben is elmaradt a német és a szovjet hadseregekétől, mivel a honvédséget a trianoni békediktátum által elvett magyarlakta területek visszafoglalására és nem a nagyhatalmak háborújában való részvételre készítették fel. Ennek ellenére a magyar alakulatok több sikeres hadműveletet végrehajtva kétszáz kilométert előrenyomulva a Don partjáig jutottak. A Vörös Hadsereg 1943. eleji támadásával szemben a magyar csapatok erőn felüli helytállást tanúsítottak, s megakadályozták, hogy az ellenség terjesen bekerítse őket.
A 2. magyar hadseregnek igen súlyos, ám a legendákkal ellentétben a doni áttörésnél nem kétszázezres vesztesége volt. A hadsereg közel egyéves tevékenysége során 120 ezer főre tehető az elesett, megsebesültek és fogságba esettek száma.
A magyar 1. hadsereg 1944. évi támadása a Kárpátok előtt
A 1944 tavaszán a magyar 1. hadsereg támadást kezdett a Kárpátok előterét elérő szovjet hadsereg ellen. Az 1944. áprilisi–májusi hadműveletekben a magyar alakulatok több váltakozó kimenetelű összecsapásban, súlyos veszteségek árán megállították a szovjetek előrenyomulását. Több galíciai város, illetve a Prut-völgyének visszafoglalásával sikerült a Kárpátok hágóinak előterét biztosítani, s megakadályozni az ellenség Magyarországra való betörését. A magyar 1. hadseregnek több mint két hónapig sikerült tartania arcvonalait, s a szovjet csapatoknak csak a román front összeomlása után sikerült elérnie a Kárpátokat.
Vélemények
