Megered az eső

Szabó Dezső főműve, Az elsodort falu megírása után rögtön elkezdte írni a folytatást. A Megered az eső az 1918/19. évi magyarországi forradalmakat – pontosabban e forradalmak  elsikkasztását – ábrázolta.

A regény hősei a tabáni Hadnagy utcai házacska lakói, a lecsúszott Kovács család tagjai tulajdonképpen az író saját családjának jellemző alakjai. Ezek az egy gyökerű, időnként egy tűzhely körül összegyűlő, mégis megannyi életpályát megtestesítő sorsok, illetve a hozzájuk közel állók figurái alkotják azt a panoptikumot, amelyben Szabó Dezső az 1918 őszi és az 1919 tavaszi forradalmakat a maguk teljességében és eltorzult mivoltában jeleníti meg.

A mű bemutatja, hogy a világháborúból vesztesen kikerülő, fenekestül fölfordult ország, s kivált a főváros népe miként éli meg a „feje fölött történő” forradalmat, pontosabban a forradalom kisajátítását. Az író hihetetlen beleérző képességgel éli át és láttatja az elgyötört és elbutított, megvadított és pillanatokra mégis ki-kijózanodó tömeget; az elkeseredést kihasználó, hataloméhes új elit formálódását. Vagyis azt mutatja meg, hogy az eltűnő régi uralkodó osztály után nem egy nemzeti megújulással jelentkező, hivatására érdemes politikusréteg formálódik, hanem a nemzeti forradalom elmaradása okán ennek épp egy groteszk karikatúrája jön létre.

A regényt ugyanaz a nyelvi gazdagság, kifejezőerő és utánozhatatlan stílus jellemzi, amely az író korábbi műveiben is lenyűgözte olvasóit.