Nem született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna. Borzongtató belegondolni: milyen Pistije lett volna Örkény drámájának! Mennyi fájdalmat, indulatot, haragot, ellenvéleményt és szépséget, mennyi ellenkezést és odaadást, mennyi pusztítani vágyást és szolgai alázatot jeleníthetett volna meg ebben a benne rekedt szerepében. Mindazt, amit szerepétől elütve a köznapokban kényszerült levezetni magából. Nem ő kereste a tévutakat. Arra irányították, amerre járhatatlan.