THOROCZKAY GÁBOR 1971-ben született Budapesten. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett történelem, valamint latin nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként (1994, 1995), később a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett doktori (PhD-) fokozatot középkori magyar történelemből (2004), majd az ELTE-n nyerte el szintén magyar középkortörténetből a habilitált doktori (Dr. habil.) címet (2014). Elsősorban a szegedi Kristó Gyula akadémikus tanítványának vallja magát, de pályáját komolyan befolyásolta a budapesti tudományegyetemen előadó Gerics József professzor is. 1998-tól tanít magyar őstörténetet és középkori magyar történelmet az ELTE középkori és koraújkori magyar történeti tanszékén, immár egyetemi docensi beosztásban. Jelen, második tanulmánykötete előző gyűjteményes munkájához hasonlóan Árpád-kori egyháztörténeti, politikatörténeti, valamint elbeszélő forrásokkal (krónikákkal, legendákkal) kapcsolatos írásokat foglal magában, de néhány tudománytörténeti (historiográfiai) dolgozatot is felölel.