Hex Hall - keménytábla

„A ??sötét boszorkányok nagy tettekre képesek.”

Négy évvel korábban Sophie Mercer rádöbbent, hogy boszorkány, amiből természetesen jó pár kalamajka származott. 
Egy napon aztán, amikor Sophie egyik bűbája meglehetősen rosszul sült el a szalagavató bálon, apja úgy döntött, felügyeletre szorul. A Hex Hallba, egy világtól elzárt nevelőotthonba küldte őt, ami a problémás viselkedésű prodigiumok (vagyis boszorkányok, tündérek és alakváltók) gyűjtőhelye. 
A hasonszőrű csodabogár tinikkel töltött első nap végére Sophie szép kis listával dicsekedhetett: 
– három erős, szupermodell-kinézetű ellenséget szerzett, 
– egy szívdöglesztő boszorkánymester iránt érzett bimbózó szerelmet, 
– egy ijesztő kísértet kezdte követni, 
– és kapott egy szobatársat, akiről kiderült, hogy a suli leggyűlöltebb diákja és ráadásul vámpír. 
A legrosszabb azonban akkor következett be, amikor Sophie rádöbbent, hogy a diáktámadások első számú gyanúsítottja az ő szobatársa és egyetlen barátja. 
A vérfagyasztó rejtélyek egyre sokasodtak, és Sophie kénytelen volt felkészülnie a legnagyobb fenyegetésre, hogy egy ősi, titkos társaság mindent megtesz azért, hogy elpusztítsa a prodigiumokat – kiváltképp őt.

„A Hex Hallt olvasni olyan, mint kinyitni egy doboz bonbont – nincs az az önuralom, ami megállítana. Minden oldalára jutott minimum egy kacagtató mondat! A gyilkossági ügy izgalmai miatt pedig szinte maguktól peregtek a lapok – vagy talán a Hex Hall egyik láthatatlan prodigiuma volt a felelős ezért! Sophie Mercer engem is elvarázsolt!”
– Becca Fitzpatrick, a Csitt, csitt sikerkönyv írója –