Nincs engedélyezve a javascript.
Sakkpalota - Pici Gyalog kalandjai
A rendezvényszervezés "csodálatos" világa
Föld és hatalom

Szállítás:
1-3 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
4 491 Ft
Borító ár:
4 990 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
4 491 Ft
Árakkal kapcsolatos információk:

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé.
Kedvencnek jelölöm
Leírás
Raktári kód:
162276
ISBN:
9789634142539
EAN:
9789634142539
Megjelenés:
2017.
Kötésmód:
kartonált
Oldalszám:
450
Nyelv:
magyar
Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé. Elhallgatva, hogy a viszonylagos jólét mögött példátlan méretű volt a gazdák eladósodása. Hiszen a föld volt a helyi társadalomban a mobilitás legfőbb záloga. A földdel esély volt nemcsak a jobb anyagi körülmények megteremtésére, de a "kecskeméti társadalomban" való felemelkedésre is. Az 1920-as évek második felétől fellendülő kecskeméti gazdaság, a növekvő tőkefelhalmozás többek számára utat nyitott az elitbe. A látványos vagyonosodás szinte tapinthatóvá vált a harmincas évekre, nem kis feszültséget keltve ezzel a helyi társadalomban. A leggazdagabb rétegek vagyona a világgazdasági válság éveiben a telekspekulációk révén tovább gyarapodott, miközben a virágkorát élő kereskedőréteg a prosperáló gyümölcsexportból hatalmas hasznot húzott.
Az idealizált kecskeméti elitet a családcentrikus viselkedés, a közismertség, a vég nélküli munka, a szorgalom, az önzetlenség és a jótékonykodás jellemezte - legalábbis a kortársak elvárása szerint. Az 1930-as években ez a kép vált általánossá, de az ábrázoláson feltűnt még a finom modor és a konfliktuskerülő jellem is mint elvárt tulajdonság, melyek nélkülözhetetlennek bizonyultak a társasági élet középpontjába való kerüléshez. Ezenkívül sokat számított, ha valaki régi, köztiszteletben álló, helyi család sarja volt. Ami persze nem jelentette azt, hogy a nem helyi születésűek ne kerülhettek volna az elibe. Hiszen voltak, akik máshonnan érkezve látványos pályát futottak be. Útjuk legtöbbször együtt járt a befogadás, a "kecskemétivé válás" folyamatával, amelynek a "gazdastátus" megszerzése és megőrzése központi eleme volt.

Szilágyi Zsolt (1980) történész, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusa. Kutatási területe a dualizmus kori és a két világháború közötti magyar társadalom története, a Kárpát-medence történeti földrajza. Benda Gyula-díjas (2007) és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Emléklap kitüntetettje (2016).
Vélemények