Fahajas boltok

„Egy kicsit úgy írt, mint Kafka, egy kissé, mint Proust, de néha olyan mélységekbe látott, mint azok soha.” I. B. Singer

„Borgeshez hasonlóan kozmogóniát ír, mindenfajta teológia nélkül.” John Updike

„Schulz talán azért olyan ismerős, mert a térhez és időhöz fűzi hangsúlyos és kitüntetett viszony, mindkettőt mintegy élőlénynek tekinti – az elkülönösödött bomló idő, ahogy burjánzik, tombol és elhal, elárvul, nem euklideszi világban élünk, összegabalyodnak és felcserélődnek egymással az utcák, az egyik álomból a másikba támolygunk, és metaforákon élősködünk… Hiába, úgymond, álom az egész, a ló, a rák, a csótány, az apám, a káposzta, hiába találom magam reggel rendben az ágy nehéz iszapjában, késő, minden megtörtént, a ló, a rák, a csótány, az apám, a káposzta, minden megesett velünk. Minden igaz, az arabeszkek rémülete, Arendt professzor éjszakai rajzórái, apánk is igaz, aki nincs, s aki kifogyhatatlan az anyag dicsőítésében. Nincs halott anyag – tanította –, a halottság csupán látszat, mely mögé az élet ismeretlen formái rejtőznek. A maszk az igaz, a jelmez, az álarc, a báb, a próbabábu, a színfal, a kulissza, a színpadiasság komor pompája, komor röhejessége.” Esterházy Péter

Bruno Schulz 1892-ben született a galíciai, ma Ukrajnához, akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Drohobicsban, asszimilált, lengyelül beszélő zsidó családban. A húszas évek elején A bálványimádó könyve címmel grafikai albumot adott ki, és több kiállításon is részt vett Varsóban és Vilnában. 1924-től rajzot tanított a helybeli gimnáziumban. Első novelláskötete, a Fahajas boltok 1934-ben, második elbeszéléskötete Szanatórium a Homokórához címmel 1937-ben jelent meg.

A második világháború kitörésekor előbb németek foglalták el Drohobicsot, majd a Molotov–Ribbentropp-paktum titkos záradéka értelmében visszavonultak, és átadták a helyet a szovjet megszálló csapatoknak. Schulz megpróbált íróként érvényesülni az új rendszerben, elküldte írásait különböző folyóiratokhoz, de természetesen mindenütt visszautasították. Amikor 1941-ben Drohobics ismét német uralom alá került, megkezdődött a zsidók legyilkolása. Schulz 1942. október 19-én egy utcai hajtóvadászat áldozata lett.