Nincs engedélyezve a javascript.
Első uhuzásom
23.png
23.png

Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
2 340 Ft
Borító ár:
2 600 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
1 898 Ft
Árakkal kapcsolatos információk:

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

A természethez gyermekkorától vonzódó Fekete Istvánt különösen érdekelte a madárvilág. Már szülőfalujában, Göllén megismerte és tanulmányozta a madarakat, télen etette őket, de kalitkában is tartott belőlük. Mindez folytatódott, és szinte életformává vált Kaposváron. Később, a gazdatiszti munkája idején már dokumentálta megfigyeléseit és rendszeresen olvasta a magyar nyelvű ornitológiai szakirodalmat. A harmincas évektől elkötelezetten népszerűsítette a hazai madármegfigyelést országosan szervező Magyar Madártani Intézetet és kiadványait a Nimródban, ahol időről időre táplálkozási és vonulási adatokat is közölt. Néhány neves fővárosi madarásszal pedig rendszeresen tartotta a kapcsolatot.

Leírás
Raktári kód:
156589
ISBN:
9789632671208
EAN:
9789632671208
Megjelenés:
2010.
Kötésmód:
keménytáblás
Oldalszám:
220
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
400

A természethez gyermekkorától vonzódó Fekete Istvánt különösen érdekelte a madárvilág. Már szülőfalujában, Göllén megismerte és tanulmányozta a madarakat, télen etette őket, de kalitkában is tartott belőlük. Mindez folytatódott, és szinte életformává vált Kaposváron. Később, a gazdatiszti munkája idején már dokumentálta megfigyeléseit és rendszeresen olvasta a magyar nyelvű ornitológiai szakirodalmat. A harmincas évektől elkötelezetten népszerűsítette a hazai madármegfigyelést országosan szervező Magyar Madártani Intézetet és kiadványait a Nimródban, ahol időről időre táplálkozási és vonulási adatokat is közölt. Néhány neves fővárosi madarásszal pedig rendszeresen tartotta a kapcsolatot.


Ekkoriban különösen a ragadozók érdekelték, mivel azokat, amelyek a rágcsálókat irtották, hasznosnak tekintette, míg a többit közömbösnek vagy kifejezetten károsnak tartotta. Az előbbieket védte, és mindent megtett, hogy a vadőrei se lőjék le őket, míg a károsakat, ha tehette, maga is puskavégre kapta. A madarak hasznáról és káráról értekező Herman Ottó nyomán fiatalkorában tehát ő is a hasznosság gazdasági elve szerint viszonyult a madárvilághoz. Saját etológiai tapasztalatai, valamint a felelőtlen puskahasználat, a korlátlan madárbefogás és a mezőgazdasági növényvédelem mérhető károkozásainak hatására azonban már a harmincas években az általános madárvédelem egyik leghangosabb szószólójává vált.


Baglyok, ölyvek, gólyák és varjak a legtöbbet emlegetett szereplői Fekete István első madaras publikációinak. Az uhuval szívesen vadászott, az ölyvekkel kapcsolatos félreértések különösen bosszantották, a gólyákat és varjakat pedig nemcsak közismert madaraknak, de a magyarság emblematikus állatainak is tekintette. A valamennyiük hathatós védelme mellett érvelő szenvedélyes hangú, ugyanakkor következetesen tárgyilagos publicisztikák meggyőzően szemléltetik azt a tudományos felkészültséget és hiteles szemléletmódot, amelyek Fekete István vaskos állatregényeinek sorozatát világirodalmi rangúvá teszik.


Ezekből nemzedékek ismerkedtek meg a magyarországi és erdélyi madárvilággal az elmúlt évtizedekben. Madaras cikkeinek vázlatos áttekintése hatásosan szemlélteti, hogy az igényes ismeretterjesztés terén vitathatatlanul előfutára a napjainkban is publikáló neves ornitológusainknak.

A szerzőről
Fekete István
Fekete István

Fekete István író 1900. január 25-én látta meg a napvilágot Göllén, Somogy megyében. Édesapja Fekete Árpád tanító, édesanyja Sípos Anna. A szerző a mai napig az egyik legnépszerűbb magyar író, aki számos nagy sikerű ifjúsági könyv, valamint vadász- és állattörténet megalkotója. Csathó Kálmnnal közösen az „erdész-vadász irodalom” legjelentősebb írói közé sorolják. Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar szerzőjeként tartják számon. 2002 decemberéig közel 9 millió példányban adták ki műveit magyar nyelven. Továbbá külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg a könyvei.  A szerzőről úgy tartják, hogy alkotásaiban irodalmi szintre emelte a természet és a vele harmóniában élő ember ábrázolását. Fekete István 1970. június 23-án hunyt el Budapesten.

Az egyik legismertebb ifjúsági regénye a Tüskevár (1957), amely két városi fiú kalandjait öleli fel, akik a Balaton és a Zala folyó csücskében töltik el a nyarukat, ahol sokféle élményben lesz részük, többek között megismerkednek a természet rejtelmeivel. A férfivá válás rögös útján segíti őket egy idős férfi, akit Matula bácsinak hívnak. A könyv 1960-ban a József Attila-díjat kapott, ezt követően pedig 1967-ben filmet is készítettek belőle. 1959-ben megjelent a Tüskevár folytatása, a Téli berek című ifjúsági regény is. Ez a mű is, csakúgy, mint a Tüskevár, valamint a Vuk a kis róka története felkerült a Top 100 legolvasottabb magyar regények listájára.

Magánélete

Fekete István az általános iskolai tanulmányainak az első 4 osztályát a szülőfalujában, majd az ötödik osztályt már Kaposváron végezte el. 1923-ban abszolválta az első félévet a debreceni Gazdasági Akadémián, majd 1924-től a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára járt, ahol 1926-ban mezőgazdászként szerzett diplomát. 1929. December 12.-én összekötötte életét egy bakócai belgyógyász lányával, Piller Edittel, akivel később Ajkára költözött. 1930-ban született meg lánya, Edit, majd 1932-ben fia, István. A lánya 18 évesen apácának állt, a fia pedig 1956-ban külföldre költözött.

Fedezd fel a Book24 széles kínálatában a nagyszerű Fekete István regényeket!

Vélemények