Az élő fizika I.

Mechanika

/1895-1980/

Öveges professzor 1895-ben született Pákán, egy kis dunántúli faluban. A győri bencéseknél tanult, később piarista növendék lett, és a rend kecskeméti gimnáziumában érettségizett. Miután Budapesten matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett, vidékre ment tanítani. 1920-ban pappá szentelték. 1945 után először a Közgazdaságtudományi Egyetem, később pedig a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanára lett, innen ment nyugdíjba 1955-ben, a főiskola megszűnésekor. A Kossuth-díj alapításának évében, 1948-ban a legelsők között kapta meg az elismerést, az indoklás szerint „fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért”.

Öveges József volt Magyarországon az első televíziós pedagógus, ő teremtette meg az ismeretterjesztő adás műfaját. A rádióban 1946-tól, a televízióban pedig 1958-tól tartott rendszeresen előadásokat, amelyekben magával ragadó stílusban népszerűsítette a fizika tudományát, és tucatnyi kísérlettel ismertette meg és bűvölte el lelkes közönségét.

32 könyv, 223 cikk, 256 rádióadás és 135 televíziós felvétel: ez Öveges József páratlan életműve. Könyveire volt a legbüszkébb, írott művei közül leghíresebbek a kísérleteket tartalmazó kötetek, de sikeres könyveket jelentetett meg többek között az elektromosságról, a fegyverek fizikájáról és az atomfizikáról is. 1953-tól az Élet és Tudomány hetilap egyik szerkesztője volt, önálló rovata a „Kísérletezzünk és gondolkozzunk” címet viselte, akárcsak legnépszerűbb könyve. A „fizika varázslója” – ahogy Öveges Józsefet akkoriban nevezték – valójában nem tudósi, hanem tanári babérokra vágyott. Amikor 1958-ban Miskolcra hívták tanszékvezető egyetemi tanárnak, azért utasította vissza a felkérést, hogy teljesen ismeretterjesztői munkájára koncentrálhasson, és így – az ő szavaival – „a nép tanítója” lehessen.

Öveges József nyolcvanöt éves korában hunyt el, egy kísérlet bemutatása közben. Nevét őrzi több középiskola, valamint egy iskolai fizikaverseny is. A fáradhatatlan szorgalmú, legendás munkabírású professzornak 2005-ben különleges emlékművet állítottak tudós kollégái: róla nevezték el a Nap körül keringő 67 308-as sorszámú kisbolygót.