Adriai káprázat - A szállító zászlóalj - Határtalanok

Adriai káprázat

Chris Valentine, a Reuters tudósítója munkája kapcsán visszatér az Adriai-tenger csodálatos városába, Dubrovnikba, ahol hónapokat töltött a délszláv háború idején. Húsz év után felidéződnek benne az értelmetlen pusztítás, a személyes tragédiák, de a feltétlen barátság és a szerelem pillanatai is. Újbóli látogatása során felkeresi régi barátját és segítőjét, Marint, megismerkedik az elbűvölő Sandrával, de találkozik régi szerelmével, a zsarnok férjétől nemrég elvált Petrával is. Chris megdöbbentő helyzettel szembesül, amikor rájön, hogy Sandra Petra lánya. A megrázó felismerésen túl a férfinak egy titokzatos üldözővel is meg kell küzdenie, aki az életére tör. Egy összetört veterán autó azt jelzi, az ámokfutó talán mégis eléri a célját… Mi köze az egykori háborúnak a férfi és a két nő mai sorsához? És mit akar a rejtélyes üldöző?

LENDVAI BÉLA hírügynökségi újságíróként 2009-ben, majd az Adriakék, tengerzöld című útirajzriportkönyvéért 2013-ban is elnyerte Horvátországban a külföldi újságíróknak évente kiosztott Arany Toll-díjat (Zlatna penkala). A rendkívül széleskörű horvátországi tapasztalatai alapján íródott „élménykönyve” a természetből, a tájból, az emberekből, illetve a sztorikból, találkozásokból állt össze élvezetes történetté. A könyv 2012-es megjelenése óta mindegyik  magyarországi könyvterjesztő hálózat sikerlistáján kategóriájában hónapokig az élbolyban szerepelt.

Határtalanok

Isten tervez, ember csempész

Ha az életed a tét, menekülsz vagy harcolsz? Csatai Csaba, a másodosztályú gengszter évek óta a hírhedt Bobrov család szolgálatában tevékenykedik a budapesti éjszakában. Csaba elkövette élete legnagyobb hibáját: titkosnak szánt románcba keveredett főnöke lányával. Ezért a keményebb időket is megélt egykori maffiózó nagyágyú, az öreg Bobrov Csabáért küldi embereit, aki gyorsan főnöke gyóntatószékében találja magát Tádé nevű barátjával együtt. Az ügy hamar váratlan fordulatot vesz, amikor kiderül, hogy mégsem a légyott miatt akarják elszámoltatni. Vajon hogy kerül a képbe Pacal, az autónepper, Kugli, a kalugai pofozógép, és Alaa, az illegális bevándorló? És mi köze mindehhez Csabának és Bobrovnak? Számtalan kihívás során az élet különös lapokat oszt főhősünknek, aki belekeveredik az embercsempészetbe. Mindenki kifordul magából és leveti az álarcát. Csaba ráébred, hogy mindenki másért akar bejutni Európába. Van, aki a megélhetésért; van, aki el akar pusztítani mindent; és van, aki a családja után jött. Hamar világos lesz számára, hogy Magyarország Európa kapuja és a terroristák már köztünk járnak. A kérdés az, hogy időben felismerjük-e őket és meg lehet-e akadályozni Budapestről egy németországi merényletet. Csabai Márk, a gyorsan kultuszkönyvekké vált „budapesti csibész” sorozat és a nagy sikert aratott Hatlövetű című regény szerzője újra egy lebilincselő izgalmakkal teli, ízig-vérig életszagú, a tőle megszokott szarkazmussal tarkított történetet hozott olvasói számára.

A szállító zászlóalj - Egy magyar katona Irakban

Egy magyar katona Irakban

London 2015. 07.18. hajnali egy óra.Először futni tanítanak meg. Ez mindennek az alapja minden hadseregben szerte a világon. Megtanulsz futni, megtanulod bírni. Hegynek fel-le. Futsz erdőben, tó- és folyóparton, futsz sportpályán. Együtt a szakasszal, és amikor valaki nem bírja és lemarad, nyomod a fekvőtámaszt. Majd ha megérkezett, újra futsz. Ha már tudsz futni, van mire építeni a többit. Megtanítanak, hogy bánj a fegyverrel, hogyan élesítsd a gránátot, vezess harcjárművet és telepíts műszaki akadályt. De arra nem tanítanak meg, hogy amikor évekkel később a háború után, emlékeidtől verejtékben úszva egyedül ébredsz jéghideg ágyadban, azt hogyan dolgozd fel. Amikor olyan sötét az éj hajnali háromkor, hogy még az utcáról beszűrődő lámpa fénye se hoz világosságot, amikor már rég kialudt az a mécses, amit a halott bajtársaid emlékére gyújtasz minden este. Akkor hiába tanítottak meg futni. Amikor arra ébredsz, hogy skorpiók vannak az ágyadban, és hallod az ellenség suttogását, mintha csak méterekre lennének tőled a lövészárokban. Amikor minden olyan csendes, hogy már mar ez a hangtalanság. Akkor már nincs hova futnod. Évek után rádöbbensz, hogy meg kell állnod és szembenézned a múltaddal. Mindennel, amit tettél, vagy nem tettél. Én, mintha gyóntam volna, megírtam ezt a könyvet. Elszámoltam magammal, mert megtanultam egy fontos dolgot: a lelkedért csak te felelsz! Ezt senkinek se tanították meg. Erre nekünk kellett rájönnünk.