A nápolyi király - Elveszettnek hitt művek
A nápolyi király - Elveszettnek hitt művek
Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
3 591 Ft
Borító ár:
3 990 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
3 591 Ft
Kiss Ferenc, Rejtő-kutató: A magam részéről a legszívesebben ezt a címet adtam volna ennek a Rejtő (Reich) Jenő összeállításnak, mely előreláthatólag az utolsó darabja az Elveszettnek hitt művek-sorozatnak.
Leírás
Raktári kód:
187334
ISBN:
9786155662843
EAN:
9786155662843
Megjelenés:
2020.
Kötésmód:keménytáblás, védőborítóval
Oldalszám:
384
Nyelv:
magyar
Kiss Ferenc, Rejtő-kutató: A magam részéről a legszívesebben ezt a címet adtam volna ennek a Rejtő (Reich) Jenő összeállításnak, mely előreláthatólag az utolsó darabja az Elveszettnek hitt művek-sorozatnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet általam feldolgozásra érdemesnek talált anyagait sajtó alá rendeztem: "megcselekedtem, amit megkövetelt a haza". Viszont nem publikáltam az író azon írásműveit, melyek - szerintem - nem ütik meg a közölhetőség mértékét. Ilyen például az Ötszáz Madonna (Előszó, amely felesleges) című művészettörténeti tanulmány, vagy akár a Szomorú ember című kézirat is, melyet teljes egészében fél év alatt sem tudtam kibetűzni. (A húszas években az író ennek az eljuttatását kérte a Nyugathoz a Kronosz cíművel egyetemben, ami szintén a PIM Rejtő-hagyatékában található.) Persze, mint azt az előző kötet, a Tisztességes Anna előszavában említettem: vannak még csodák!
Rejtő Jenő A nápolyi király című bohózatát (12 személyre) a Komédia Kabaréban mutatták be 1933. szeptember 29-én, míg nyomtatásban csak 1935. március 16-án jelent meg a Délibáb című színházi hetilap oldalain. Az író a klasszikus, szerepcserés panelt használta fel bohózata megírásánál. Tudvalevő, hogy Rejtő az írásaiból egyes elemeket többször is felhasznált. Kabarétréfáinak, bohózatainak poénjait gyakran beépítette kisregényeibe, a kisregényeket pedig egy-egy nagyregény alapjának tekintette. De azt azért még ő sem gondolta volna, hogy A nápolyi király alapmotívumait két év múlva a Sportszerelem című magyar filmben használja fel. És mellette további lappangó művek sorjáznak e kiváló kötetben, melynek utószavából az is kiderül, mely ismeretlen Rejtő-műveknek milyen legendái alakultak ki.
Rejtő Jenő A nápolyi király című bohózatát (12 személyre) a Komédia Kabaréban mutatták be 1933. szeptember 29-én, míg nyomtatásban csak 1935. március 16-án jelent meg a Délibáb című színházi hetilap oldalain. Az író a klasszikus, szerepcserés panelt használta fel bohózata megírásánál. Tudvalevő, hogy Rejtő az írásaiból egyes elemeket többször is felhasznált. Kabarétréfáinak, bohózatainak poénjait gyakran beépítette kisregényeibe, a kisregényeket pedig egy-egy nagyregény alapjának tekintette. De azt azért még ő sem gondolta volna, hogy A nápolyi király alapmotívumait két év múlva a Sportszerelem című magyar filmben használja fel. És mellette további lappangó művek sorjáznak e kiváló kötetben, melynek utószavából az is kiderül, mely ismeretlen Rejtő-műveknek milyen legendái alakultak ki.
A szerzőről
Rejtő Jenő
A magyar szórakoztató irodalom legnagyobb alakja írói munkásságán túl kabaré- és színpadi szerzőként, forgatókönyvíróként is ismert volt a nagyközönség előtt.
Bár sokáig úgy tartották, hogy neve egyet jelent a ponyvaregény műfajával, életművével ma már helye van az irodalmi nagyságok között. Pályájának elején elsősorban színpadi művek írásával foglalkozott, érdeklődése külföldi utazásai nyomán fordult a kalandregények világa felé, amelyben végül kiteljesedett írói munkássága.
Írásait sajátos stílusa, fanyar humora és történetszövésének abszurd fordulatai teszik megkülönböztethetővé az irodalmi művek palettáján. A pesti művészeti élet ismert alakja legnagyobb sikereit a P. Howard álnéven írott idegenlégiós regényparódiáknak köszönheti.
Ismert művei: Az előretolt helyőrség (1939), A három testőr Afrikában (1940), Járőr a Szaharában (1940), A tizennégy karátos autó (1940), Piszkos Fred, a kapitány (1940)
Írásait sajátos stílusa, fanyar humora és történetszövésének abszurd fordulatai teszik megkülönböztethetővé az irodalmi művek palettáján. A pesti művészeti élet ismert alakja legnagyobb sikereit a P. Howard álnéven írott idegenlégiós regényparódiáknak köszönheti.
Ismert művei: Az előretolt helyőrség (1939), A három testőr Afrikában (1940), Járőr a Szaharában (1940), A tizennégy karátos autó (1940), Piszkos Fred, a kapitány (1940)
Vélemények
