A Nap lánya

Északi népek meséi

A Nap lánya leírása

A hófödte északon sokféle nép él: csukcsok, dolgánok, evenkik, hantik, manysik, jakutok, tofalárok, és számos más érdekes nevű és nyelvű népcsoport.
Mesekincsük csodaszép történetekkel ajándékoz meg minket, amelyek csakis a fagyott föld és a rénszarvas-szánok világában, a titokzatos mintákkal díszített, szőrös-bőrös bundákba bújt nomádok képzeletében kelhettek életre. Mesehőseik – a sámánok tudását megszerző kis Pari, a tüzet okádó Mocsári Szellem, a kútból csillagokat merő legkisebb fiú, vagy a Nap leánya – egy távoli, érintetlen kultúrába kalauzolják az olvasót.
Az Északi-sarkkörre, Szibériába és a Távol-Keletre tartó képzeletbeli utazást Szómagyarázat és Népismertető segíti.

Videós könyvajánló / Kultúrkontroll 2011-02-27/ MTV2

KEDVES KICSIK ÉS NAGYOK!

Izgalmas utazásra hívlak benneteket. Látogassatok el a mesékkel és velem az északi sarkkörre, Szibériába és Távol-Keletre a csukcsok, dolgánok, eszkimók, evenkik, hantik, jakutok, lappok, manysik, nganaszanok, nyenyecek, nyivhik, szölkupok, udegejek és tofalárok földjére.
Öltsük magunkra a negyvenfokos hidegben is meleget adó, titokzatos mintákkal díszített, belül bőrös, kívül szőrös bundánkat, húzzuk fel a lágyékig érő szőrmecsizmánkat, üljünk fel a rénszarvasok vagy kutyák húzta szánra, gyönyörködjünk együtt a hófödte tajgában és tundrában, ismerkedjünk meg az ott élő nomád vadászok, halászok, rénpásztorok, valamint a környezetükben élő állatok, továbbá az őket bántó vagy oltalmazó istenségek, szellemek valódi és mesebeli életével.
Közös kalandozásaink során találkozhatunk a nagy utazásra vállalkozó kisegérrel, az édesanyjukat sirató koncérhalakkal, az ostoba öregasszonyt és a gazdag réntenyésztő lányát megleckéztető fehér lúddal; az óriások eszén túljáró Nyírkéreg Orral, az Agyagszörny elől menekülőket megmentő Aranyszarvú Szarvasborjúval; az emberevő óriás fejét levágó Ittje vitézzel; az éhes verebet kisemmiző egérrel. Megtudhatjuk, hogyan fejtette meg a parasztember lánya az ifjú cár megfejthetetlennek tűnő kérdéseit; hogyan szerezte meg a sámántudományt egy barna medve föld alatti üregében a kis Pari; hogyan szerette Gyökérlegény az édesanyját; miért nem repülhetett el a süketfajd a vadhattyúkkal délre. Elmehetünk lánykérőbe a Nap lányához a nganaszan vadásszal és a hozzá csatlakozó Mindentlátó- Mindenthallóval, Villámgyorssal, Vasgyúróval, Vízhörpölővel, Pontosnyilúval és Hószóróval. Megemelhetjük kalapunkat a kútból csillagokat merő legkisebb fiú és az elrabolt dalocskát visszaszerző hósármány papa előtt. Tanácsot kérhetünk a pisztrángfejedelemtől; okulhatunk a medve és az ürge „lakáscsere-kísérleté”-ből, megbotránkozhatunk az óriáslány kegyetlenkedésén, drukkolhatunk az erdei szellemek elől menekülő Kengerszeljának. Szemtanúi lehetünk annak, hogy keresett és talált menyasszonyt Djabdjának, a siklófiúnak Kanda Mafa; hogyan veszejtette össze Kompolen, a Mocsári Szellem a vadászt és a medvét; hogyan szerezte vissza Urguncse az elrabolt feleségét; hogyan tartott ki Urgun a szerelme mellett; hogyan menekült meg Tatyja a tüzet okádó Mocsári Szellemtől. Kideríthetjük, hogy ki is valójában a Szarvas-csuka; hogyan jutott el Ulugen a Virágok völgyébe, és hogyan nyerték vissza neki köszönhetően látásukat mindazok, akiket virágokká varázsolt a boszorkány; hogyan került az égbe a fej nélküli, de jóságos óriás; hogyan ölte meg Rettenthetetlen Tatyja egy csukaállkapoccsal Kompolent; hogyan szerezték vissza édesanyjukat a szófogadatlan gyermekek Purgától; hogyan került az emberhez a farkasok elől menekülő szarvas; milyen tilalmak vonatkoznak a hanti nőkre; hogyan ejtette ki csőréből a békát a varjú; végül hogyan emelkedett az égbe hattyúként a két szerelmes fiatal: Csink és Csá.
Ha akartok, leszállhattok a rénszarvasok húzta képzeletbeli szánról, belebújhattok a medve, a farkas, a hermelin, a burunduk, az óriás, a vadász, a halász, egyszóval bárki bőrébe, aki felbukkant ebben a mesekönyvben. Nemcsak meseszereplőként tehetitek magatokat próbára, de meseolvasóként és mesemondóként is: másoknak is felolvashatjátok vagy elmondhatjátok ezeket a kincseket. Ne lepődjetek meg, ha olvasás közben számotokra idegen hangzású, ismeretlen jelentésű, vagy általatok ritkán, esetleg sohasem használt szavakkal, kifejezésekkel találkoztok. Ezeket csillaggal jelöltük meg. Jelentésüket megnézhetitek hátul, a Szómagyarázóban.
Ha az északi népekről is szeretnétek valamit megtudni, használhatjátok a Népismertetőt.
A régi öregek mondása szerint: mindennek, ami az embert körülveszi, lelke van: a víznek, az erdőnek, a földnek, az égnek, és az ember úgy is viszonyul hozzájuk, mint eleven lényekhez. A mese is él, repül, akár a madár. Most hozzátok szálltak ezek a mesék. Engedjétek, segítsétek őket továbbrepülni!

dr. Nagy Katalin

OLVASS BELE!

A KISEGÉR NAGY UTAZÁSA
Eszkimó mese

Egyszer a kisegér elindult szerencsét próbálni. Egéranyó lepényt sütött neki az útra, és elkísérte az egérlyuk kijáratáig.
Kora reggel ment el a kisegér, és csak este tért haza.
– Ó, nagyanyó! – kiabálta. – Alighanem én vagyok a legerősebb, a legügyesebb és a legbátrabb az egész tundrán!* És én ezt eddig nem is tudtam!
– Aztán hogyan jöttél rá? – kérdezte a nagyanyja.
– Hát úgy – kezdte mesélni a kisegér –, hogy kibújtam a lyukból, aztán mentem, mendegéltem, végül egy tengerhez értem. A tenger a nagynál is nagyobb volt, és hatalmas hullámokat vetett! De nem ijedtem meg, tüstént beleugrottam, és átúsztam. Jómagam is elcsodálkoztam, milyen jól tudok úszni!
– Na, és hol van a te híres tengered? – érdeklődött nagyanyó.
– A mi egérlakunktól keletre – felelte a kisegér.
– Á, ismerem én azt a tengert – mondta a nagyanyja. – Nemrégen arra járt egy szarvas, toppantott egyet a lábával, és a patájának nyomában megrekedt a víz.
– Ige-e-en? – csodálkozott a kisegér. – Akkor halld hát, mi történt ezután. Megszárítkoztam a napon, és továbbindultam. Egy magasnál is magasabb hegyet láttam. A tetején a felhőkbe kapaszkodtak a fák. Lehetetlen átkelni rajta, gondoltam. Nekifutottam, szökkentem egyet. És átugrottam a hegyet. Magam is elcsodálkoztam, mekkorát tudok ugrani!
– A hegyedet is ismerem – válaszolta a nagyanyja. – A vízzel teli gödröcske mögött van egy zsombék, amelyet fű borít.
A kisegér sóhajtott egy nagyot, de azért folytatta:
– Továbbindultam, hát látom ám, hogy két medve birkózik: egy fehér és egy barna. Üvöltenek, törik-zúzzák egymás csontját. De nem ijedtem meg, közibük álltam, és szétválasztottam őket! Magam is elcsodálkoztam, hogy egyedül le tudtam győzni a két medvét!
Elgondolkodott a nagyanyja, majd ezt mondta:
– Tudod, ki volt a te két medvéd? Egy fehér molypille meg egy légy.
Ekkor az egérke hangos zokogásban tört ki.
– Akkor én nem is vagyok erős, ügyes és bátor… Átúsztam egy szarvasnyomot, átugrottam egy zsombékot, szétválasztottam egy fehér molypillét meg egy legyet. Ez minden!
Nagyanyó elnevette magát, és így nyugtatgatta unokáját:
– Az ilyen pici, együgyű egérkének a szarvasnyom – tenger, a zsombék – hegy, a fehér molypille meg a légy – két medve. Ha egyiktől sem ijedtél meg, akkor igazad van, te vagy a legerősebb, a legbátrabb és a legügyesebb az egész tundrán.
(...)

*A csillaggal jelölt szavak magyarázata a könyv végén található

24%
2490 Ft
1892 Ft
Kosárba
Elérhetőség: Raktáron
Várható szállítás: 2-4 munkanap

Kiadó bestsellerei

KATEGÓRIA BESTSELLEREI

TOVÁBBI AJÁNLATOK