A Fény utcai piac

80 év két csarnoka

Legtöbbünknek a piac nem csupán a napi bevásárlások színhelye, hanem meghatározó élmény. Helyszín, ahol több generáció emlékezetébe éghetnek ugyanazok az ízek, illatok, napi rituálévá magasztosult szokások és nem utolsósorban az emberek, akiktől nap mint nap vásárolunk. Nem mindegy hát, milyen keretet biztosít mindezeknek maga a piacépület.
A Fény utcai piac régi, majd 1998-ban megnyílt új épülete is több generációnak szolgált kedves históriákkal.
A könyv első fele alapos, nagy műgonddal megalkotott építéstörténet és helytörténet. A második részében kaptak helyet a visszaemlékezések, amelyek a fotókkal együtt megidézik a Fény utcai piac hamisítatlan hangulatát.
Nem csupán a régi és új épületről és azok építési körülményeiről szól e könyv, hanem a kettő történetéről, ami mégis egy, hiszen az új épület a régiből nőtt ki, annak a folytatása. Ez a folytonosság hatja át a „Fény" történetét, ahogy Verrasztó Gábor könyvét is. A szerző nyolcvan év tarka, színes forgatagát festi le, amilyen maga a piac is. A visszaemlékezéseket, újságkivágatokat olvasva jókat derülhetünk, majd nyugtázhatjuk: a „régiek" is ugyanúgy piacoztak, sorban álltak, vásároltak, ragaszkodtak jól bevált árusaikhoz, majd főztek otthon, mint mi magunk. És végre a pult mögé is nézhetünk: kitől is vásároljuk a megszokott portékákat?
Merüljünk el a Fény utcai piac történetében, ahol az épület remekül lefesti a budai atmoszférát: szellős, levegős, napfényes, olyan igazi „Fényes"!

Magyaróvári Fanni Izabella