Szűrő

Szépmíves Könyvek Kiadó könyvei

Drága Rudolf

Ferenc József és Sisi levelei fiúkhoz

Az ​általunk kiadott családi levelezés egyes darabjai Bécsben, az Osztrák Állami Levéltár Rudolf-hagyatékában találhatóak, ugyanitt kerültek megőrzésre a trónörökös nagyanyjának, Zsófia főhercegnének, valamint, testvérének Gizellának, illetőleg közös nevelőnőjüknek, Charlotte Welden bárónőnek Rudolfhoz írt levelei is.
31%
3990 Ft2753 Ft Kosárba

A nápolyi király - Elveszettnek hitt művek

Rejtő Jenő

Kiss Ferenc, Rejtő-kutató: A magam részéről a legszívesebben ezt a címet adtam volna ennek a Rejtő (Reich) Jenő összeállításnak, mely előreláthatólag az utolsó darabja az Elveszettnek hitt művek-sorozatnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet általam feldolgozásra érdemesnek talált anyagait sajtó alá rendeztem: "megcselekedtem, amit megkövetelt a haza". Viszont nem publikáltam az író azon írásműveit, melyek - szerintem - nem ütik meg a közölhetőség mértékét. Ilyen például az Ötszáz Madonna (Előszó, amely felesleges) című művészettörténeti tanulmány, vagy akár a Szomorú ember című kézirat is, melyet teljes egészében fél év alatt sem tudtam kibetűzni. (A húszas években az író ennek az eljuttatását kérte a Nyugathoz a Kronosz cíművel egyetemben, ami szintén a PIM Rejtő-hagyatékában található.) Persze, mint azt az előző kötet, a Tisztességes Anna előszavában említettem: vannak még csodák!
31%
3990 Ft2753 Ft Kosárba

Naplójegyzetek 1918-1919

Révai Mór Jánosné

Ha keressük azokat az okokat, melyek a bolsevizmust Magyarországon előidézték, nem elég hivatkoznunk a véres világháborúra, egyes emberekre és osztályokra, a gyászos emlékű álprófétákra, akik a destrukciót előkészítették. Mert amint ebben a könyvben is olvassuk, hibás, beteg, elernyedt volt az egész magyar társadalom - tisztelet a kivételeknek -, mely közönyösen, gyáván eltűrte, hogy az ezeréves magyar alkotmányt, a Szent Koronát porba döntsék, mely jobb meggyőződése ellenére magát a posványba bevinni engedte.

31%
4990 Ft3443 Ft Kosárba

Önéletrajzi Emlékezések

Báró Kemény Jánosné

"Valahogy átvészeltük 1945 nyarát is."

Talán a legfontosabb erdélyi női emlékírás Augusta Paton eddig kiadatlan önéletrajza, amelyben a két világháború közötti és az azt követő időszak páratlan krónikáját olvashatjuk Görögországtól Erdélyig, "Marosvécstől Brâncoveneşti-ig". Vagyis az 1945 utáni román időszak ugyanúgy része az írásnak, mint a görög szigetvilág, ami a gyermekkor helyszíne volt. A román államosítás, a szekuritáté, a Duna deltába hurcolások és a kitelepítések történeteinek bemutatása sem maradt ki, ahogy a színházi és kulturális élet megnyomorítására tett pártállami kísérletek részletezése is helyet kapott az emlékezésben. A skót-görög származású Augusta Marosvécs urához, báró Kemény Jánoshoz ment feleségül a mezőségi Gyekén, s hosszú időn keresztül, 1944-ig együtt szervezték az Erdélyi Helikon találkozóit. Tudjuk: ez egyben Erdély legfontosabb kultúrtörténet időszaka is. A kultúrhistória mögött Bánffy Miklós, Kós Károly, Makkai Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szilvássy Karola is megjelenik számos más erdélyi híresség mellett, ugyanakkor a korabeli Kolozsvár, Marosvásárhely és Marosvécs pezsgő életének részleteiről is sokat elárul az eredetileg angolul lejegyzett memoár. A marosvécsi találkozók hátterében kibontakozik egy kivételes női sorstörténet is, hiszen Augusta Erdélyben tanult meg magyarul, Bánffy és Kós mellett képezte magát irodalomból, kultúrából, s olyannyira megszerette Erdélyt, hogy a kommunizmus idején sem hagyta el a Maros vidékét: egészen haláláig Marosvásárhelyen élt szegénységben. Kiadatlan naplója felbecsülhetetlen érték, nem csak Erdély és Erdély története iránt érdeklődőknek.
31%
3990 Ft2753 Ft Kosárba

Diplomácia és világháború

Ifjabb gróf Andrássy Gyula

Ifj. Andrássy Gyula történelmi visszatekintése, elemzése igen széleskörű és korrekt ismeretekről tanúskodik, az első világháború kirobbanására vonatkozó értékelése pedig színezi eddigi - kissé egyoldalú - nézeteinket. Rendkívül karakteresen jellemzi a magyarságot sújtó katasztrófasorozatot, a végső széthulláshoz vezető utat. Ennek során sok elemében helytálló megfigyelést közöl a Károlyi-kormány időszakáról vagy a Tanácsköztársaságról.
Abban az időben, amikor eldördült az a lövés Serajevo utcáin, melynek nyomán több vér ontatott, több pusztítás történt, mint eddig bármely más egyes emberi cselekedet nyomán, mikor a monarchia a gyilkosság következményeivel le akart számolni, én legélesebb ellenzéket csináltam a Tisza-kormánynak. De mégis a kormány mögé állottam. S a nemzet zöme is lelkesen támogatta a külpolitikai akciót. Az első kérdés, amellyel foglalkozni akarok, az, hogy mily okok vezettek ebben az elhatározásban. Míg Európa története a napóleoni koalíció és a Napóleon után megalakult szentszövetség bomlása óta az egyes nagyhatalmák független politikáján és az egymással való versengésen alapult, a múlt század 80-as évei óta újra a nagyszövetségek korát éltük. Európa két részre oszlott. A nemzetközi politika tartalmat nem az egyes népek, hanem a két államcsoport egymáshoz való viszonya uralta. E nagy csoportosulásoknak célja a békebiztosítás eszköze: a hatalmi egyensúly megteremtése volt. Mégis a rendszer végkövetkezménye az eddig sohasem látott méretű háború kitörése lett. Meg vagyok győződve, hogy ez a rendszer az európai békét tovább tartotta fenn, mint tehette volna az egymástól független államok koncertje, de ez utóbbi sohasem vezetett volna oly iszonyú arányú mérkőzéshez, mint a nagy szövetségek rendszere.
31%
3990 Ft2753 Ft Kosárba

Tisztességes Anna - Elveszettnek hitt művek

Rejtő Jenő

"Hát hogyne! Mióta kijött az a rendelet, hogy nem szabad neki bemenni a kávéházba, egészen odavan. Ugye, meglátszik az arcán? És kérlek, a doktortól át kellett futnom a szabónőhöz is, de csak egy pillanatra, mert mégis meggondoltam, nem ráncolva akarom a kisestélyit, hanem simán, alul berakva, felül kiengedve, elöl egy kissé buggyosan, hátul kivágva, és oldalt a.... Mi az, miért vagytok olyan komorak?"
"Elveszettnek hitt művek." Ízlelgetem a szavakat. Ez így, ebben a formában - nem mindig igaz. Pár évvel ezelőttig nem sejtettük, hogy létezik Rejtő Jenő: Tisztességes Anna című háromfelvonásos operettje, mely az író hattyúdala volt a világot jelentő deszkákon. Nem tudtunk róla, de varázslatos módon egyszer csak előbukkant a feledés homályából.
"Elveszettnek hitt művek." A detektív, a cow-boy és a légió esetére illik ez a meghatározás. A Színházi Magazin című színházi, mozi, szépirodalmi és művészeti képeslap 1941. húsvéti mellékletében jelent meg először a kisregény alapváltozata, aminek talán a legfőbb különlegessége az, hogy az összes magyar könyvtárból "begyűjtötték" a lelkes Rejtő-rajongók. Tudtuk, hogy létezik, de hogy hol, kinél...? Hát most előkerült.
31%
3490 Ft2408 Ft Kosárba

Európáról és Magyarországról

Teleki Pál

MOTTÓ: "Erdély függetlensége véget ért."

Széki gróf Teleki Pál 1934-ben: Több barátom kívánságára lefordítottam és közreadom néhány - főleg utóbbi időben - külföldön tartott előadásomat és megjelent cikkemet. A legunalmasabbakat, az egészen földrajziakat, a gazdasági és egyéb viszonyainkat, történelmünket, veszteségeinket sablonosan leírókat elhagytam. De el kellett hagyjam viszont a legmulatságosabbakat, azokat, amelyek szövegtelenek és vetített térképek, képek, grafikonok beszélgetésszerű magyarázatából álltak. Maradt a közepe - felerészben Európa problémáiról, felerészben hazánk dolgairól szólok. 
A kötet tizenkét írást tartalmaz, a szerző szerint a legizgalmasabbakat azok közül, amelyeket a nyugat-európai egyetemeken adott elő. Részben politikatörténetről van szó, de a földrajzi, népességi, kisebbségi témák boncolgatása mellett hamar kiderül, hogy miként vélekedett egy tudós kora Európájáról és benne az ország helyzetéről. 
Pazar, okos, részleteiben is számos újdonságot megfogalmazó közéleti és magyar történelmi krédó a kötet, melyet a tragikus sorsú magyar miniszterelnök jegyez.
31%
3990 Ft2753 Ft Kosárba

Visszaemlékezéseim

Bethlen Béla

Szenzációs leletmentés gróf Bethlen Béla emlékiratainak teljes kiadása. Erdély kormánybiztosának emlékiratai hajdanán csonkán napvilágot láttak három évtizeddel ezelőtt, ám kiderült, hogy az eredeti jegyzetek több mint felét nem közölték le. Bethleni gróf dr. Bethlen Béla (Aranyosrákos, 1888. november 2. - Kolozsvár, 1979. november 6.), erdélyi magyar földbirtokos, jogász, politikus volt. 1913-tól a kolozsvári törvényhatósági bizottság tagja, az első világháborúban honvéd hadnagy. Trianon után Erdélyben élt, 1924-től az erdélyi Országos Magyar Párt alelnöke, később elnöke, valamint a székelyudvarhelyi kerület képviselője a bukaresti parlamentben. 1940-44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 szeptember-októberében a visszatért Észak-Erdély kormánybiztosa. 1945-ben a kommunista uralom kezdetén politikai vádakkal elítélték, 1954-ig börtönben ült. 1959-ben rehabilitálták, haláláig Kolozsváron élt. Az eredeti gépirat alapján összeállt memoárt több mint 100 korabeli fotó és dokumentum kíséretében adjuk közre, melyek szintén első közlések.
31%
4490 Ft3098 Ft Kosárba

Drága Mama - Ferenc József levelei édesanyjához

I. Ferenc József

263 császári levél 1840 és 1872 között. E könyv oldalain azok a levelek olvashatók, amelyeket őfelsége Ferenc József császár kora gyermekkorától kezdve édesanyjának, Zsófia főhercegnőnek írt, s melyeket kegyeletből összegyűjtött és megőrzött; emellett Erzsébet császárné és Radetzky néhány, a főhercegnőhöz írott levelét is közreadjuk. Az itt közreadott levelek nem gazdagítják számottevően történelmi ismereteinket, jelentőségük egészen másban áll: egyharmad évszázados ívet rajzolnak fel, amelyben gyermeki éveitől érett férfikoráig fokozatosan kibontakozik előttünk Ferenc József jelleme, megmutatkoznak veleszületett tulajdonságai, akárcsak folyamatos jellemfejlődése, érettsége, és nyomon követhetjük szilárd meggyőződéseinek kialakulását - még politikai szempontból is érdekesek, már amennyire a császár általános politikai kérdéseket feltárt édesanyja előtt. E tekintetben sokszor igazságtalan módon ítélték meg Zsófia főhercegnőt, amennyiben olyan befolyást tulajdonítottak neki fia kormányzati döntéseire, amellyel valójában soha nem rendelkezett, s amelyre valószínűleg még csak nem is törekedett. Valódi hatása inkább abban állt, hogy kisfiát gyermekkorától kezdve olyan felfogásban nevelte, és olyan meggyőződéseket ültetett el benne, amelyek aztán császárrá koronázását követően, mielőtt még saját szilárd elvei és saját gondolatai kialakulhattak volna, hosszú időre meghatározták uralkodói céljait és irányvonalát. Direkt módon azonban láthatóan sem tanácsokkal, sem útmutatásokkal nem avatkozott bele a bel- és külpolitikába. Például egyik Görzben írott levelében Schwarzenberg, a császár első és legbefolyásosabb miniszterelnökének halálakor (1852. április 2.), aki teljesen Zsófia szellemében dolgozott, azt írta, csupán az az aggodalom tartja vissza a Bécsbe való azonnali visszatéréstől, hogy azt hihetik, bele akar bonyolódni a felejthetetlen és pótolhatatlan Schwarzenberg utódválasztásának nehéz feladatába. Akkor - ez a császár uralkodásának negyedik esztendeje volt csupán - talán tett egy csendes kísérletet, hogy egyetlen szóval befolyást gyakoroljon, amennyiben mondott két nevet, akiket ő alkalmasnak ítélt arra, hogy Schwarzenberg örökébe lépjenek. De még ekkor is inkább alig huszonegy esztendős fia iránti aggodalomból vetemedett erre (a császár által egyébként meg nem fogadott) tanácsra.
31%
3990 Ft2753 Ft Kosárba

Naplójegyzetek Erzsébet királyné görög felolvasójától

Konstantinos Christomanos

Ismeretlen naplójegyzetek Sisiről, egy korabeli töredékes napló, mely hajdani német kiadásakor hatalmas botrányt keltett. Magyarul természetesen nem ismert a történet, így a kiadás több mint hiánypótló. 1867. június 8-án magyar királynévá koronázzák Erzsébet császárnét Budán. Ugyanezen a nyáron világra jön Athénban egy Kostas nevű görög gyermek, aki majd arról lesz nevezetes, hogy 31 év múlva tanúként örökíti meg ugyanezen királyné lelki mélységeit egy botrányos könyvben. A mű botrányos egyrészt a kortársak számára, mert az nem más, mint a császári-királyi udvar intimitásának és a királyné hivatalos képét széttörő belső extrémitásának, lázadó véleményformálásának és kritikus gondolkodásának kiteregetése. Másrészt a mű botrányos az utókor történészei számára is, hiszen édeskés-szentimentális stílusa, valamint személyes elfogultsága okán az objektív történetírás forrásaként nem tartják hitelesnek.
31%
3490 Ft2408 Ft Kosárba

Hölgyeim és Uraim - Ismeretlen művek 1927-1938

Karinthy Frigyes

Kritikusai szemére vetették, hogy soha nem írta meg a "nagyregényt", hogy zsenialitását apró tárcákba, krokikba, karcolatokba, humoreszkekbe öntötte, hogy az újságírói műfajok művelését tekintette elsődlegesnek, pedig nem is vallotta magát zsurnalisztának: "Nyílt kártyákkal játszom. Nem vagyok újságíró. Hogy mi vagyok hát? Minden egyéb. Orvos, mérnök, kereskedő, termelő, fogyasztó. Te vagyok, nyájas Olvasó. Tudod, mi vagyok? Egyszerű újságolvasó vagyok. Egy közületek, hölgyeim és uraim." Mi lehetett ennek az oka? Nem volt gazdag mecénása, nem kapott külső támogatást, hogy szert tehessen egy kis "független nyugalomra"? Hogy írásba foglalhassa korának, a 20. század első harmadának külső és belső történéseit a teljesség igényével? Hogy a modern regény írói célját, a totalitás egységét megteremtse? Karinthynak különös tehetsége volt arra is, hogy felfedezze a hétköznapi csodákat.
31%
3490 Ft2408 Ft Előrendelem

Ne kérdezd, ki voltam - Egy díva emlékére

Karády Katalin

Aki a sötétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt.

Egy fájón búgó hang valahonnan az Égből. A szívre helyezett parázs pergő hamuja. Akinek lábánál a tenger álmodott. Dizőz és nemzeti intézmény: Karády Katalin.
Olyan gyémántragyogású csillag volt, amit itthon és a halált süvöltő orosz hómezőn ugyanúgy látni lehetett. Mert a legszebb csók volt, amit meg nem adott az élet. Égve dobták el, mert mindig izzott valami jéghideg forrósággal. Nem volt jó színésznő, csupán elhitető színésznő volt. Szögletes mozgású, tündéri trampli. Mégis talán maga Ady Endre is beleszeretett volna. Dalaival az emberek szívét csókolta meg, hogy tovább tudjanak dobogni... A háta volt zseniális, ahogy elmenni tudott. Elvitte vállán az időt, a filmjeit, a legendáját... Az ítéletet, a rá mért titokzatos büntetést kutatta, a Labirintus bejáratát. A bűnös nő, aki elkárhozni nem tud, s ezért a férfiak végzetévé lesz. De ez a végzet mindig közös. Elment, elrohant, mert elégett a szíve. Játszott a történelemmel, játszott és énekelt. Majd odahagyott huszonvalahány filmet, sikert, álmokat, s egy elveszített háborút. Átkelt az óceánon, hogy kalaposnő legyen.
Ne kérdezd, ki voltam, / A csókodat én akartam, / ha majd egyszer megsokalltad, / azt mondom agyő!" Lehullott a parázs a hamvadó cigarettavégről. Végigszívták. Ő vissza sem nézett, és nem mondhatta senki, hogy AGYŐ. (Mihalicza Tamás, 1990)
31%
3990 Ft2753 Ft Készletfigyelés

Emlékeim

Munkácsy Mihály

Első emlékeim 1848-ba nyúlnak vissza. A magyar szabadságharc mozgalmaiban kezdődnek, amikor négyéves voltam, és természetesen semmit sem értettem az egészből. Csak a csatazajra emlékszem homályosan, amely Miskolc körül tombolt. Ebben a városban laktak szüleim, amely hol az ellenség kezébe került, hol a magyarok birtokába vándorolt. 
Apám hogy is mondjam csak? sóhivatalnok volt, vagyis sóbeszerző, biztosan már nem is tudom. Csak azt tudom, hogy éjjel-nappal őrszem sétált le meg fel a házunk előtt, mert apám állami pénztárt kezelt. Idősebb bátyám, aki akkor tízesztendős volt, azután is sokat mesélt körülményeinkről, de világosan sohasem ismertem ki magamat. Arra emlékszem jól, hogy mikor először terjedt el a híre az oroszok miskolci bevonulásának, az összes családapák biztonságba akarták helyezni hozzátartozóikat. Apám is elküldött minket, anyámat és az összes gyerekeket, a Mátra hegységbe, amely talán a legszebb vidék egész Magyarországon.


Emlékirat, naplótöredékek és a feleségéhez írt levelek egy kötetben. A különleges összeállítás először jelenik meg így: Munkácsy franciául írta meg emlékeit, naplója a Pesti Napló hasábjain látott napvilágot 1894 májusában, feleségéhez írt levelei pedig az 1870-es évektől valók. E triptichon szerkezet felrajzolja Munkácsy életét, miközben egy kusza keletkezéstörténetre is rávilágít: a francia nyelvű memoár szövegét először Munkácsy titkára, Malonyay Dezső juttatta el a Pesti Naplónak, amelyik harminc fejezetben adta közre az írást, úgy, mintha maga a Művész írta volna meg a napilapnak. Pár év múlva az eredetit leközli a Revue de Paris, majd 1897-ben megjelenik az Emlékirat francia kiadása. Aztán a német, végül két évtized múltán, 1921-ben magyarul is. Közben Malonyay megírja a nagy Munkácsy monográfiáját, amelyben szintén Munkácsy-sorok, naplórészletek szerepelnek. Hol akkor az igazság, tehetjük fel a kérdést? A válasz egyszerű: A jelen kötetben, amelyik tartalmazza mindkét szövegváltozatot, amit talán nem túlzás valóban Emlékiratnak titulálni.
31%
3990 Ft2753 Ft Készletfigyelés

Kései levelek 1944-1949

Bánffy Miklós

Kolozsvár, Bonchida, Casablanca, Tanger, Budapest. És Bánffy Katalin, Bánffy Miklós, Váradi Aranka, Bánffy Katinka, Bornemisszáné Szilvássy Karola egy kötetben. Igazi szenzáció gróf Bánffy Miklós levelezésének első magyarországi kiadása. A kiadványban az író utolsó éveinek dokumentumait igyekeztünk egybegyűjteni: azokat a leveleket és naplószövegeket, amelyek az utolsó néhány esztendő történéseit rögzítik: egy magyar családét, amelyet szétszakít a háború és az azt követő események forgataga; egy apáét, aki hazatérve Erdélybe, öregséggel-betegséggel küszködve próbálja megmenteni valamikor mesés vagyona maradékát, s mindennapi gondok közepette megírni még azt, amit megírhat; egy anyáét, aki Pesten keresi helyét a megváltozott idők színházi világában, s aggódását megosztja otthon maradt férje és lánya között, aki közben kiröppen az Életbe, férjhez megy egy amerikai katonatiszthez, s olykor szinte írói tehetséggel megírt levelek sorát küldözgeti haza arról az észak-afrikai világról, amelybe - egy diplomáciai testülethez tartozó tiszt feleségeként - belekerült.
31%
5490 Ft3788 Ft Készletfigyelés

A hammelni patkányfogó

Szerb Antal

Irodalmi szenzáció Szerb Antal ismeretlen mesejátékának első kiadása. Az 1919-ben írt, eleddig a hagyatékban kallódó kézirat a közismert patkányfogó-legendát tartalmazza, de a mű üzenete, végkicsengése merőben eltér az eredetitől. Szerb Antal mindössze tizennyolc éves volt, amikor papírra vetette a történetet, jó néhány írásával együtt azonban soha nem jelent meg, a Nyugatban is versekkel debütált 1921-ben, nem pedig prózával.
31%
3490 Ft2408 Ft Készletfigyelés

Fuss vagy fizess!

Rejtő Jenő

Újabb Rejtő-mű az ismeretlenség homályából. Az Elveszettnek hitt művek alcímű sorozat új darabja két összetartozó művet takar, egyik cím (talán) ismerősen csenghet, de a tartalom más, főleg hogy csonka szövegközlésről volt szó korábban, és még a cím sem idomult az eredeti kézirathoz. Az izgalmas alaptörténet: a félreértések kavalkádjában egy titokzatos kémnő környékezi meg a nyársat nyelt belgyógyászt, az ügyefogyott sikkasztó matróznak áll, és egy lányszöktető fülig szerelmes lesz a zongorázó ikerpár egyik tagjába. Vagy a másikba. Ahogy tetszik! A Rejtő-rajongók nem kis örömére több mint húsz éve jelent meg először nyomtatásban a Szerencsés utat című két felvonásos Rejtő-színmű. Volt azonban a dolognak két kis szépséghibája: egyrészt a darabnak az író eredetileg a Fuss vagy fizess! címet adta, másfelől pedig hiányzott a végéről a finálé, a mindent lezáró, harmadik felvonás. Erre a hiátusra bukkant rá az író hagyatékában Kiss Ferenc Rejtő-kutató, ráadásként pedig megtalálta a valódi Szerencsés utat című operett szövegkönyvét, aminek az volt a különlegessége, hogy Rejtő az alapváltozatot dolgozta át egy teljesen más színművé. Mi akkor a közös bennük, ha két különböző történetet kreált Rejtő? Csupán annyit árulunk el, hogy főleg a humoros részeket tartotta meg, a szituációk, a helyszínek, a szereplők változtak. Mű a műben? Avagy lehet-e ugyanazt a poént más és más helyzetben használni? Vagy helyzetgyakorlat másképp, mint az ismert Beugró című tévéműsorban?
"Hogyan ír az író?" - merül fel bennünk gyakorta a kérdés. Ez a kettős, különálló, mégis összetartozó mű talán erre a kérdésre is megadja a választ.
31%
3490 Ft2408 Ft Készletfigyelés

Gulag - Számontartva

Prevozné Balogh Irén

Rostás Gábor

Balogh Istvánt a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem teológiai hallgatójaként 1941. november 1-jén szentelték pappá Budapesten. Először Szerencsen és Sátoraljaújhelyen volt hitoktató. Egy teológia tanári állást utasított vissza, amikor a tábori lelkészi szolgálatot választotta. 1944-ben behívták tábori lelkésznek. Az orosz fronton legfontosabb feladatának a halottak nemzetiségre való tekintet nélküli eltemetését és a dögcédulák összegyűjtését tartotta.
31%
4990 Ft3443 Ft Készletfigyelés

A nagy sikoly

Erdős Renée

A nagy sikoly már a megjelenése évében, 1923-ban botránykönyvnek számított. A regény központi kérdése, hogy a nők nemi élvezete társadalmilag elfogadható-e. Egy jó nevű nőgyógyász, egy apácarend főnöknője és egy püspök próbálja a hősnőt, a házasságában kielégületlen Dórát meggyőzni arról, hogy a nemi gyönyör által kiváltott nagy sikoly egyáltalán nem számít, nem fontos, hiszen az egyetlen elfogadható női sikoly az, amelyet gyermek szülésekor hallat az asszony. A főhősnő sok vonakodás után a házasságban az asszonyoknak kijelölt helyes útra lép, azaz a gyerekáldás érdekében alázattal elfogadja a hozzá már nászútjukon hűtlen férje szexuális közeledését. Azonban a női orgazmus hangja, a nagy sikoly mégis csak elhangzik a regényben, ráadásul egy igen részletesen ábrázolt illegitim viszonyban.
31%
3990 Ft2753 Ft Készletfigyelés

Vanek ur Párisban

Rejtő Jenő

A Vanek úr Párizsban csak 1986-ban jelent meg, sok-sok évvel a szerző halála után, éppen ezért nem teljesen alaptalan a feltételezés, miszerint nem kész regényről van szó, hanem csak egy félig elkészült kézirat publikálásáról. Ezt az elképzelést támasztja alá a történet kidolgozatlansága, valamint az a tény, miszerint talán ez a legkevésbé Rejtős darab az életműben - tudtuk eddig. A jelen kiadás igazán különleges, hiszen az eredeti gépiratot tartalmazza, ami soha nem jelent meg korábban.
31%
3490 Ft2408 Ft Készletfigyelés

Ifjúságunk

Erdős Renée

Irodalmi szenzáció Erdős Renée önéletírásának megjelentetése. Benne őszintén és részletesen mesél életéről, karrierjéről, fiatalkori álmairól, amikor színésznő szeretett volna lenni, továbbá kétségeiről és vívódásairól, valamint nem utolsósorban versről, prózáról, az első kísérletekről. És aztán természetesen elérkezik a siker időszaka, verseskötete jelenik meg, bejáratos lesz a férfiak által uralt irodalmi életbe - mindezt a századvégen-századelőn.
31%
3490 Ft2408 Ft Készletfigyelés

Konzílium az őserdőben

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő 1941 táján írhatta életművének eme kevéssé ismert darabját. Az Afrikában játszódó kisregény főhőse egy orvos-kalandor: az abszurdba hajló alaphelyzet, illetve Morbicer és a bennszülöttek kulturális különbségei számos komikus helyzetet eredményeznek. Az elbeszélés azonban jóval mélyebb üzenetet is hordoz: a humoron túl a hagyományos életrend és a modern civilizáció ütközésének tragédiájáról is szól.
31%
2990 Ft2063 Ft Készletfigyelés

Napló 1917-1922

Gróf ifjabb Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra

Vázsonykői és zicsi Zichy Eleonóra (1867-1945) 1885-ben ment férjhez Andrássy Gyula fiához, Andrássy Tivadarhoz (1857-1905). Tivadar halála után négy évvel a családi vagyon egyben tartása miatt sógorával, ifjabb Andrássy Gyulával (1860-1929) házasodott össze. Fiatal korától naplót vezetett, a húszas években emlékirat írásába is belefogott, végül nem készült el vele. Az 1917-1922 közötti éveket felölelő jegyzetei sem teljesek, vannak hiányos és töredékes szakaszai, bejegyzései, de mindezek nem vonnak le páratlan értékükből.
31%
3990 Ft2753 Ft Készletfigyelés

Családi levelek

Szendrey Júlia

Szendrey Júliáról, a mi XIX. századi költőnkről, írónkról, műfordítónkról írni mindig nagy megtiszteltetés. Azt gondolom, hogy ha ő Franciaországban, Németországban vagy Angliában született volna, a közép-európai romantika alkotói között is felbukkanna a neve. Azonban egy kis ország tollforgatójának tizenöt milliónál nem több ember által beszélt nyelven rendkívüli dolgokat kell megteremtenie ahhoz, hogy Európában is ismert legyen.
31%
3490 Ft2408 Ft Készletfigyelés

Küzdelmeim

Windisch-Graetz Lajos herceg

A kötet waldsteini és thali Windisch-Graetz Lajos naplójegyzeteken alapuló első világháborús emlékiratát tartalmazza. A mű először német nyelven látott napvilágot 1920 szeptemberében. Politikai pályája kezdetén a herceget forradalmi-antidinasztikus érzelmű "vörös hercegnek" tartották, akiből az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után reakciós "fekete herceg" lett. A német változatból azonnal botránykönyv vált.
31%
3990 Ft2753 Ft Készletfigyelés

Erzsébet királynéról

Visszaemlékezések

Falk Miksa

Az érdekességet csakis annak a kitűnőségnek köszönheti, akiről szó van
Hogy nehéz órákban mi volt ő királyi férjének, miképpen tudta őt gyengéd, de egyszersmind erős kézzel is támogatni, midőn ami fájdalom nagyon is sokszor történt, a sors csapásai őt letöréssel fenyegették, miképpen tudta ő egy rettenetes családi katasztrófa pillanatában, midőn kimondhatatlan fájdalom dúlta szét az ő saját anyai szívét, a római nő heroizmusával leküzdeni saját fájdalmát, hogy az atya szívébe csepegtesse a vigasznak azon balzsamát, amelyre az ő saját sebei annyira rászorultak volna
Az író-újságíró Falk Miksa 1863-tól Erzsébet királyné tanítója és magyar nyelvtanára volt. Hazatérte után, a kiegyezést követően a Pester Lloyd főszerkesztője lett. Sisiről írt visszaemlékezéseit eleinte részletekben közölték a folyóiratok, végül 1898-ban önálló kötetben is megjelent. Az írások igen jól megörökítik azt a bensőséges viszonyt, ami közte és tanítványa között alakult ki az évek során, nem egyszer a politikáról és a magyar lelkiségről is eszmét cserélnek, máskor a respublika vagy a kormányzás kérdése kerül szóba, miközben Falk szemtanúja volt a családi élet minden történésének, születésnapnak és tragédiának egyaránt. Akiről a legkevesebb szó esik, az maga a császár, Ferenc József.
31%
2490 Ft1718 Ft Készletfigyelés