Szűrő

Komp-Press Kiadó könyvei

A barokk Kolozsvár

Kovács Kiss Gyöngyi

Kolozsvár nem jellegzetesen barokk város, vannak szép számban eklektikus, szecessziós és reneszánsz épületek is. Viszont a város történetében egy lényeges korszak a barokk, éppen ezért ameddig ez a korszak nem kerül bemutatásra, nem beszélhetünk arról, hogy a kincses város történetét ismerjük.(Kovács Kiss Gyöngy)
Igényes várostörténeti kalauz, lebilincselő képeskönyv és egyben hiánypótló művészettörténeti album mely, kolozsvári fotósok fényképeit és Kovács Zsolt művészettörténész Kolozsvár barokk műemlékeiről írt tanulmányát tartalmazza.
12%
4500 Ft3960 Ft Kosárba

Fehér kakas, vörösbor

Kántor Lajos

A szó tüze, a hang tüze, a szín tüze, a lélek és a szellem tüze - a halál és a vélt halhatatlanság tüze - még sok helynevet hív elő az emlékezetből, ilyeneket, mint Kisoroszi, Szentendre, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Tihany, Balatonfüred, Újvidék, Marosvásárhely. Tűz, nem tűz, máig hallatszó hangok Stockholmból, Münchenből, Freibourgból és Hévízről meg az óceánokon túlról, New York közeléből, San Diegóból, Sanghajból, Pekingből. Nagyon távol Közép-Európától, a Mikes Kelemen és a Farkas utcától. Mégis itt visszhangoznak, történetekhez tapadva, közös történeteinktől elszakíthatatlanul.
Kántor Lajos 1937-ben született Kolozsváron, 1959-től a Korunk szerkesztője, majd főszerkesztője, 2013 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fehér kakas, vörösbor című könyvét Tettamanti Béla rajzai díszítik.
12%
3600 Ft3168 Ft Kosárba

Az értelem anyanyelvén

Magyar filozófusok a 20. és 21. században

Rigán Lóránd

Ungvári Zrínyi Imre

A legutóbbi évszázad magyar filozófusainak munkásságára reflektáló kötet szándékoltan nem antikvárius szemléletű válogatás, hanem az aktuális (nem csak a magyar) filozófiai gondolkodásban helytálló gondolatokat felvető szerzőket állít egymás mellé. Olyan merítés, amelyből rálátás nyílik a kortárs filozófiát és kultúrát foglalkoztató problémák egyfajta keresztmetszetére. 
A válogatásban magyar filozófusok írásai szerepelnek magyar filozófusokról vagy a filozófiai értelmezéssel szembeni aktuális kihívásokról. Alapvető irányultságukat tekintve mindannyian a kérdezés, a meghatározás és a megalapozás szakszerűségének igényét vallják magukénak, s ezáltal a tág értelemben vett tudomány talaján állnak, vagy másképpen szólva, "az értelem anyanyelvén" szólalnak meg, az értelemkereső attitűdök sokféleségét hozzák közelebb olvasóikhoz.
12%
3900 Ft3432 Ft Kosárba

Szigetek-szorványok

„A mindennapi szórványlét, szórványtapasztalat bőségesen elég okot szolgáltat a szerkesztőnek, hogy keresni kezdje a mélyebb összefüggéseket, amelyek ismeretében nem csupán történelmileg válhatnak világosabbá a dolgok, hanem a jövő is (talán) reálisabban ítélhető meg” – írta a Korunk 1991-es szórványszámában Cseke Péter. Az akkori lapszámfelelős – és a mostani kötetszerkesztő – már kezdettől úgy látta, hogy akár a gondok számbavétele is meghaladja a szerkesztőség lehetőségeit. Ezért aztán módosítottuk – „korunkosítottuk” – elképzeléseinket; így jutottunk el ahhoz a felismeréshez, hogy célirányosabb a szórványgondok egyetemes és ugyanakkor sajátos megközelítése. A belső szórványok világától ekként jutottunk el a világproblémához: a vándorlás, kivándorlás kérdésköréhez.

Jó ideig a Románián belüli kisebbségkutatásra irányult a Korunk figyelme (1990 óta foglalkoztunk a cigányokkal, a zsidókkal, majd az örményekkel, a szerbekkel, az albánokkal, a muzulmánokkal stb), de 2014-ben a hírhedt NEM-szavazatok nyilvánvalóvá tették, hogy az anyaországbeli nemzet egy része „elhatárolódik” a határokon kívül rekesztett kisebbségek gondjaitól. A Makkai Sándor püspök elmentelét követő 1937-es Nem lehet-vita még produktív lehetett, a 2004-es NEM-szavazatok nemzetstratégiai szempontból kontraproduktívak voltak, váratlan explóziójuk a nemzettudat erózióját eredményeztek.

A Korunk ettől kezdve a nemzettudat újragondolását kezdeményezte, a kisebbségi tudat meghaladásának lehetőségeit/módozatait kereste. Nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az óceánon túl is.

Ezt illetően Kovalszki Péter 2013-es tanulmánya jelzi az irányváltást, a Tények és gondolatok a diaszpóralétről, diaszpóra-nemzetről és magyarságtudatról. A szerző 2012-es munkaprogramjára építi okfejtését: a) az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Félix-fürdői tanácskozásán kifejtett nézeteire, b) az Ohio állambeli Reménység tavánál elhangzott előadásának gondolatmenetére, c) a Budapesten és Washingtonban tartott Magyar- és Észak-Amerikai Diaszpóra Tanácson rögzített feljegyzéseire. Innen már csakis a Szigetek, szórványok, zárványok (2014. 6.), a Határon túli román közösségek (2014. 12.), a Magyarok a szórványságban (2015. 3.), illetve a Magyar szigetek és szórványok a Kárpát-medencében számainak „startolása” következhetett.

A jeles szórvány- és diaszpóra-szakemberek (Vetési László, Bodó Barna, Vasile Dâncu, Kovalszki Péter, Ludányi András és mások) bevonásával készült lapszámok egymásból és egymásba épültek, így eleve lehetőséget nyújtottak egy koherens kötet – a Szigetek, szórványok, zárványok – megszerkesztésére. Az erdélyi, a bánsági, a Kárpát-medencei szórvány- és az észak-amerikai szétszórtsági tapasztalatok így hangsúlyosabban juthatnak el mindazokhoz, akik a szórványgondok helyi, regionális és nemzeti megoldásáért fáradoznak. Mert úgy igaz, ahogy a kötet egyik írásának szerzője megfogalmazza: „Nem siratni kell a szórványt.” Hanem megállítani a szigetek szórványosodását, a szórványok zárványosodását; elősegíteni az identitásőrzést, a közösségépítés 21. századi útjainak megtalálását.

12%
3900 Ft3432 Ft Kosárba

Lehet-e másként élni?

Veress Károly

Gyakorlati értelemben a paradoxonok igazi produktivitása abban nyilvánul meg, hogy - a belső erőterükön belül helyezkedve - az elvalótlanuló oldalról mindig átlendítenek az újralétesülő lehetőségek irányába. Ebből táplálkozik a fordulat, a váltás és az átváltozás folyamatosan megújuló/megújító ereje.

Veress Károly (1953, Szováta) - a filozófiai tudományok doktora, a kolozsvári BBTE Magyar Filozófiai Intézetének professzora, a Filozófiai Doktori Iskola igazgatója. Szakterülete: szemiotika, ismeretelmélet, hermeneutika. Megjelent kötetei: Paradox (tudat)állapotok (1996); A nemzedékváltás szerepe a kultúrában (1999); Filozófiai szemiotika (1999); Kisebbségi létproblémák (2000); Fiinta generationala si destinul culturii (2003); Egy létparadoxon színe és visszája (2003); Az értelem értelméről (2003); A megértés csodájáról (2006); Bevezetés a hermeneutikába (2007, 2010); Ami meg történik velünk (2014); A nyelv teremtő erejéről (2015).

E kötetbe foglalt tanulmányok akár egy egységes könyv fejezeteiként is olvashatók. Bár a bennük megfogalmazódó kérdésfeltevések, filozófiai fejtegetések és válaszkeresések látszólag különféle témákhoz kapcsolódnak, mégis egy közös pontban találkoznak, ott, ahol éppen minket érintenek, a mindennapi életproblémáink körül forgó gondjainkkal és gondolatainkkal. A mai világban az egyes emberek által követett életutak gyakorta kívülről, „felülről" kijelöltek, megtervezettek, intézményesen megformált elveket, célokat, elvárásokat követnek, különféle univerzális igényű és érvényű szabályozásoknak alárendeltek. E beszabályozott élethelyzetekben felmerülő kérdésekbe azonban az aktuális tapasztalatokra (oda)figyelő filozófiai vizsgálódások minduntalan beleütköznek. Az itt olvasható írások is ilyen kérdések köré szerveződnek: Milyen viszonyban áll az "élet" és a "saját" egymással, amikor a saját életünkről van szó? Milyen szerepe van az intézményeknek az életünkben, s meghaladhatók-e a merev intézményi-hatalmi struktúrák az intézményköziség irányában? Milyen szemléletváltási esélyeket hordoz a játék tapasztalata? Milyen váratlan fordulatokat és meglepetéseket tartogatnak számunkra az idegenekkel való találkozások? Miként tekinthetünk az európai létformánk lehetőségfeltételeire? Melyek manapság az elismerés, a felelősség, a szabad, autentikus emberi létezés valós feltételei? Hogyan válthat át az életproblémáinkra összpontosító gondolkodás a gondozás és gondoskodás gyakorlati feladatainak a felvállalására? Milyen lehetőségek nyílnak manapság az életgyakorlatunk megváltoztatására?

12%
2400 Ft2112 Ft Kosárba

Szecesszió Kolozsváron

Pál Emese

László Miklós

A Kolozsvár Társaság néhány évvel ezelőtt célul tűzte ki, hogy a város egyes történeti korszakainak képét tanulmánykötetek, fotókiállítások és az ezek alapján készült albumok révén eleveníti meg az érdeklődő nagyközönség számára. A város épített örökségét bemutató igen sikeres kiállítások anyagából albumok születtek. Ez a könyv a sorozat harmadik darabja, ugyanis Reneszánsz Kolozsvár és A barokk Kolozsvár címmel már jelent meg 2011-ben két hasonló kötet.
12%
4900 Ft4312 Ft Kosárba

A történész műhelye

Történészekről, a történész mesterségéről és értelemszerűen magáról a történelemről szól e kötet, amelynek szerzői a múlt megismerhetőségéről, a történészi hivatás mibenlétéről és esetenként önmagukról vallanak.
Az utóbbi években/évtizedekben ugyanis számos vita bontakozott ki a nemzetközi történeti szakirodalomban nemcsak magáról a történelem mibenlétéről, hanem a történészmesterség értelméről, a történettudomány feladatáról, állapotáról is. Ennek során sokan egyenesen a történetírás válságát emlegették.
Hogyan is tételezhető valójában a história, mi az értelme, helye a tudományágak között, mi a történész feladata? - ezeknek és az ezekhez hasonló kérdéseknek a megválaszolására kértünk fel olyan élvonalbeli magyar történészeket, akik szorosan kötődnek a Korunk-műhelyhez, úgy is mint a folyóirat gyakori és jól ismert szerzői és úgy is mint a ma már közel tízéves múltra visszatekintő Korunk Akadémia történelmi sorozatának előadói.
A beérkezett válaszokon semmit sem módosítottunk; nem igazítottuk őket sem egymáshoz, sem a magunk elképzeléséhez. Minden írás a maga szempontjaival, közelítéseivel kapcsolódik a megadott témához: a történész mesterségéhez és a történelemhez.
12%
3500 Ft3080 Ft Kosárba