Cheryl Strayed: Vadon könyvajánló

A Pacikfikus Túraösvény (továbbiakban PTÖ) az Egyesült Államok nyugati partvidékén, a Sierra Nevada és a Cascade-hegység mentén kanyargó népszerű túraútvonal, amely 4279 km hosszan, három államon keresztül húzódik a mexikói határtól egészen Kanada határáig. Cheryl Strayed 1995 nyarán fogott neki a PTÖ teljesítésének. Terveiben nem szerepelt a teljes túraútvonal megtétele, végül 1770 (!) km-t gyalogolt. 2012-ben adta ki az útjáról szóló könyvét. A PTÖ-ről és a könyvről sem hallottam, annak megfilmesítéséig. A filmet sem láttam, csak annyit tudtam róla, hogy ez a „kirándulós film, amiben Dr. Szöszi (Reese Witherspoon) neki indul a vadvilágnak”. Aztán egyszer csak szembejött velem a könyv, én pedig nem fordítottam hátat neki. (Jól tettem.) Ahogy én látom, manapság egyre elterjedtebbek a zarándokutak, sokan játszanak el a pár hónapos túrázás gondolatával, de kevesen vannak, akik eljutnak a megvalósításig. Majd több hónapos alapos felkészülés, lelki/fizikai tréning után következhet a nagy kaland.  Cheryl nem készült. Táskáját az indulás napján vette először a hátára, bakancsát is ekkor csomagolta ki. Utolsó mentsvárként, önpusztító múltja elől menekült a PTÖ-re, de olyan naiv könnyedséggel, mintha csak egy pszichológushoz küldte volna el az orvosa, mintha csak egy kezelés lenne, ahol végre feldolgozhatja anyja halálát és megkaphatná az útmutatót a folytatáshoz. Hogy végül sikeres volt-e a „kezelés” és megkapta-e a válaszokat, azt az olvasóra bízom, derítse ki! Amit viszont elárulok, hogy a könyv olvasása alatt én is ott voltam az ösvényen láthatatlan, harmadik főszereplőként, Cheryl és a Szörnyeteg (Cheryl túratáskája, amit csak így emleget) mellett. Amikor kimerült volt, én is az voltam, amikor félt, én is féltem, amikor fájt a lába a bakancsától, úgy éreztem, nekem is fáj, amikor szomjas volt, én is éreztem a szomjúságát, amikor boldog volt, én vele örültem. Amikor pedig a könyv végére értem, csak az járt a fejemben, menyire várom a legközelebbi túrázásomat, hogy a hátamra vehessem a Szörnyeteget (mert mostantól biztosan így fogom hívni a túratáskámat), és úgy induljak neki a világnak, mint ahogy Cheryl tette. Rettenetesen őszinte írás, szinte minden gondolatát, problémáját, félelmét és vágyát lejegyezte az írónő. Éppen ezért nagyon ajánlom azoknak praktikus kiindulópontként, akik azon gondolkoznak, hogy belevágnak egy hasonló kalandba. Azok se hagyják ki, akik rendszeres túrázók, nekik hasznos eszmecsere lehet.  Akik pedig úgy érzik, hogy megválaszolatlan kérdéseik vannak, vegyék a kezükbe. Nem azt állítom, hogy itt meg fogják kapni a válaszokat, az viszont lehet, hogy megtudják, merre keressék.

Írta: Császár Zsófi

Légy részese te is ennek az ezermérföldes történetnek.