16%

Agresszió-öngyilkosság-addikció

Gerevich József

Bácskai Erika

„A könyv, melyet most az olvasó a kezében tart, azért fontos, mert kulcsot kínál a minden emberben dúló démonok megértéséhez, rámutatván a körülményekre, amelyek megléte esetén a pusztulás és a pusztítás előre látható. Gerevich József és Bácskai Erika kötetében az írások mindegyike arról szól, hogy a modernitás a gyermeket sebzi, aki felnövekedni képtelenül, felnőtt testében él tovább. A felelős, autonóm, szabad életre képtelen férfiak és nők támasz és segítség híján bódító szerekhez folyamodnak, melyek ideig-óráig kimenekítik őket az aktuális bajokból, de egy jóval nagyobb baj árán, melynek fogságából már nem tudnak szabadulni.”

(Csepeli György)
3600 Ft3024 Ft Kosárba
16%

Szigetek-szorványok

„A mindennapi szórványlét, szórványtapasztalat bőségesen elég okot szolgáltat a szerkesztőnek, hogy keresni kezdje a mélyebb összefüggéseket, amelyek ismeretében nem csupán történelmileg válhatnak világosabbá a dolgok, hanem a jövő is (talán) reálisabban ítélhető meg” – írta a Korunk 1991-es szórványszámában Cseke Péter. Az akkori lapszámfelelős – és a mostani kötetszerkesztő – már kezdettől úgy látta, hogy akár a gondok számbavétele is meghaladja a szerkesztőség lehetőségeit. Ezért aztán módosítottuk – „korunkosítottuk” – elképzeléseinket; így jutottunk el ahhoz a felismeréshez, hogy célirányosabb a szórványgondok egyetemes és ugyanakkor sajátos megközelítése. A belső szórványok világától ekként jutottunk el a világproblémához: a vándorlás, kivándorlás kérdésköréhez.

Jó ideig a Románián belüli kisebbségkutatásra irányult a Korunk figyelme (1990 óta foglalkoztunk a cigányokkal, a zsidókkal, majd az örményekkel, a szerbekkel, az albánokkal, a muzulmánokkal stb), de 2014-ben a hírhedt NEM-szavazatok nyilvánvalóvá tették, hogy az anyaországbeli nemzet egy része „elhatárolódik” a határokon kívül rekesztett kisebbségek gondjaitól. A Makkai Sándor püspök elmentelét követő 1937-es Nem lehet-vita még produktív lehetett, a 2004-es NEM-szavazatok nemzetstratégiai szempontból kontraproduktívak voltak, váratlan explóziójuk a nemzettudat erózióját eredményeztek.

A Korunk ettől kezdve a nemzettudat újragondolását kezdeményezte, a kisebbségi tudat meghaladásának lehetőségeit/módozatait kereste. Nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az óceánon túl is.

Ezt illetően Kovalszki Péter 2013-es tanulmánya jelzi az irányváltást, a Tények és gondolatok a diaszpóralétről, diaszpóra-nemzetről és magyarságtudatról. A szerző 2012-es munkaprogramjára építi okfejtését: a) az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Félix-fürdői tanácskozásán kifejtett nézeteire, b) az Ohio állambeli Reménység tavánál elhangzott előadásának gondolatmenetére, c) a Budapesten és Washingtonban tartott Magyar- és Észak-Amerikai Diaszpóra Tanácson rögzített feljegyzéseire. Innen már csakis a Szigetek, szórványok, zárványok (2014. 6.), a Határon túli román közösségek (2014. 12.), a Magyarok a szórványságban (2015. 3.), illetve a Magyar szigetek és szórványok a Kárpát-medencében számainak „startolása” következhetett.

A jeles szórvány- és diaszpóra-szakemberek (Vetési László, Bodó Barna, Vasile Dâncu, Kovalszki Péter, Ludányi András és mások) bevonásával készült lapszámok egymásból és egymásba épültek, így eleve lehetőséget nyújtottak egy koherens kötet – a Szigetek, szórványok, zárványok – megszerkesztésére. Az erdélyi, a bánsági, a Kárpát-medencei szórvány- és az észak-amerikai szétszórtsági tapasztalatok így hangsúlyosabban juthatnak el mindazokhoz, akik a szórványgondok helyi, regionális és nemzeti megoldásáért fáradoznak. Mert úgy igaz, ahogy a kötet egyik írásának szerzője megfogalmazza: „Nem siratni kell a szórványt.” Hanem megállítani a szigetek szórványosodását, a szórványok zárványosodását; elősegíteni az identitásőrzést, a közösségépítés 21. századi útjainak megtalálását.

3900 Ft3276 Ft Kosárba
16%

Felvilágosodás és babonaság

Erdélyi néphidelem-gyűjtés 1789-90-ben

Miskolczy Ambrus

1789-ben Brukenthal Mihály, a fogarasi kerület biztosa körlevelet intézett mintegy húsz lelkészhez és ebben választ kért arra, hogy milyen hiedelmek, babonás szokások, rítusok élnek a nép körében. Három szász evangélikus, három magyar református, egy unitárius magyar és egy görög katolikus román lelkész számolt be tapasztalatairól. A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő felekezetű népességének hiedelmeit mutatja be, hanem az értelmiségi gondolkodásra is fényt vet, jelzi, hogy milyen mélyen tudtak behatolni lelkészek a népi képzeletvilágba, és azt is láttatja, hogy külföldi tanulmányaik után milyen olykor ellenséges közegbe kerültek Fogaras vidékén. Az előszó elsősorban Brukenthal tevékenységét mutatja be: miként próbálta kortársainál jóval nagyobb fogékonysággal bizonyos jelenségek (például a Horea-felkelés) indítékait megismerni; a nagyszebeni szabadkőműves páhollyal a háttérben, amely Brukentahl kezdeményezésének szellemi táptalaja volt. A kötet második fele tartalmazza magát a kérdőívet: Michael von Brukenthal körkérdését, valamint a kérdéseket megválaszoló Baló Bálint, Samuel Barbenius, Jacob Bayer, Michael Binder, Bodor János, Ioan Halmaghi, Köpetzi Bodos Sámuel, továbbá Johann Gottfried Schenker lelkészek válaszait, akik a parókiájuk illetve plébániájuk közösségében ismert hiedelmek, az ott gyakorolt mágikus praktikák részletes, német, magyar vagy latin nyelvű leírását adják. Mindezzel a szerző a művelődéstörténet, vallástörténet, vagy a népi vallás és a hiedelmek kutatóinak, valamint a felvilágosodás-kori mentalitás iránt érdeklődő művelt olvasónak egyaránt páratlanul érdekes tudás- és olvasmányanyagot nyújt. 

Miskolczy Ambrus (sz. 1947) Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, az ELTE Román Tanszékének vezetője. Fő kutatási területei: az erdélyi magyarrománszász együttélés története, problémaköre, a mítoszteremtés eszmetörténete. E tematikában nagy számú tanulmánya és több mint húsz könyve jelent meg, magyarul, angolul, románul és más nyelveken. Néhány jelentős műve a legutolsók közül: Románok a történeti Magyarországon (2005, angolul: 2008); Eposz és történelem. A Cigányiász avagy a cigánykép és az önkép megjelenítése a magyar és román irodalomban (2008, angolul: 2012); Tiszta forrás felé... Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához (2011); Jozefinizmus Tündérországban. Erdély történeti demográfiájának forrásai a XVIII. század második felében (2013); Cioran hosszú kamaszkora avagy mi legyen a fasiszta múlttal? (2014); A Vasgárda 19271937 (2015); A bolygó zsidó Bécsben. Gustave dEichthal, Metternich és a magyar kérdés 18361837-ben (2016).
2990 Ft2512 Ft Kosárba
16%

Az esélyegyenlőségtől a Taigetoszig?

Fogyatékosságtudományi eredmények a "másik oldal" megértéséhez

Hernádi Ilona

Könczei György

2016 nyarán Lancasterben egy nemzetközi fogyatékosságtudományi (Disability Studies) konferencián négyen is előadtak e kötet szerzői közül. Az angol illetőségű szekcióvezető egyszerűen földrengetőnek nevezte ott bemutatott eredményeinket. 

Az előzmény: egy 2002-ben született összegző kötetben, A Taigetosztól az esélyegyenlőségig címűben (Kálmán Zsófia és Könczei György) jogi, történeti, kulturális, gazdasági és politikai, sőt, orvosi utat jártak be. Jelen tanulmánykötet arra vállalkozik, hogy felismerjen és bejárjon az esélyegyenlőségtől a Taigetoszig visszafelé vezető társadalmi utakat.

A kutatásunk elméleti alapjait alapját a feminizmus és a fogyatékosságtudomány adják. E két tudományterület szemléletét és eredményeit e kötet szövegei kapcsolják össze hazánkban elsőként. Mindenekelőtt az emberi élet útjait-állomásait követjük. Az anyasággal, várandóssággal kapcsolatos feminista elemzés megalapozza a fogyatékossággal élő gyermekek örökbeadásával és a felnőtt fogyatékos emberek szülővé válásával kapcsolatos kutatásaink hangsúlyos szempontjait is. 

A hatalommal való felruházás és az önrendelkezés alapelveire építve munkánkat fogyatékossággal élő, participatív kutatótársakkal együtt végezzük, akik megélt tapasztalataikkal segítik tovább finomítani, pontosítani kérdésfeltevéseinket, s meglátásaikkal támogatják a fókuszálást, gondolkodást, elemzést. Részvételük nem csak e kutatást gazdagítja, hanem értékes hozzájárulás a participatív kutatások módszertanához is. A kötet végén könnyen érthető nyelven is összegezzük a kutatás tartalmát.

Nem csupán egy tanulmánykötetet, hanem az OTKA K111917 Esélyegyenlőségtől a Taigetoszig? kutatás elméleti pilléreit tartja a kezében az Olvasó. Kutatásunk mind nemzetközi, mind hazai területen hiánypótló: átfogó, interdiszciplináris elemzésre ezen a területen még nem került sor.
2490 Ft2092 Ft Kosárba
16%

Magyar népismeret a 19. században

Előfutárok és klasszikusok

Paládi-Kovács Attila

Az etnográfia vagy népisme Herder műveinek hatására jelent meg Közép-Európában. Nálunk az irodalmi romantika mellett főként II. József nyelvrendelete és a magyar nyelvújítás mozgalma irányította a figyelmet az adózó pórnép életére, nyelvére és hagyományvilágára. Tudományos igényű ország- és népismertetések, leíró statisztikai, topográfiai művek születtek már a 18. században is, azonban a szakosodás a tudományos kutatásban csak a 19. század második felében ment végbe. A pozitivizmussal kiformálódó szaktudományok között a néprajz viszonylag későn, a 1880-90-es években önállósult.
Kötetünk részint a reformkor néprajzi törekvéseit, a táj- és népleírásokat, illetve a leíró statisztikai, geográfiai művekben, Csaplovics János és Fényes Elek munkásságában fellelhető etnografikumoknak az értékelését tartalmazza. A magyar és a nemzetiségi népcsoportok felfedezői" mellett figyelemmel van a messzi népek magyar kutatóira is. Közülük többen a Magyar Tudós Társaság figyelmét, támogatását élvezték. A kötet második felében a magyar néprajzi kutatás 19. századi klasszikusai közül Erdélyi János, Hunfalvy Pál, Herman Ottó, Herrmann Antal, Jankó János életútját és tudományos teljesítményét felmutató tanulmányok olvashatók.
4200 Ft3528 Ft Kosárba
16%

Női beszéd - férfi beszéd a fonetikai és a pszicholingvisztikai vizsgálatok tükrében

Bóna Judit

A kötet a női és a férfi beszéd beszédtervezési és temporális különbségeit vizsgálja akusztikai fonetikai módszerekkel. Célja annak bemutatása, milyen eltérések és hasonlóságok találhatók a női és a férfi beszédben (három különböző életkorban) 1. a beszédtervezési stratégiákban (a megakadások gyakorisága, fonetikai sajátosságai); 2. a szupraszegmentális szinten (beszédtempó, szünettartás stb.); illetve 3. a szegmentális szinten. A kötet újdonságát az adja, hogy magyar nyelven ilyen összefoglaló még nem született a női és a férfi beszédről; és több olyan paraméter elemzését mutatja be, amelyet korábban még nem vagy csak kevés adatközlő beszédprodukciójában vizsgáltak. Nóvuma továbbá, hogy nemcsak a fiatal felnőttkori beszédsajátosságokat tárgyalja, hanem kitér a különböző életkorokban (gyermekkorban és időskorban) megjelenő női/férfi különbségekre a beszédben.
2990 Ft2512 Ft Kosárba
16%

Magyarország néprajza

Dr. Bátky Zsigmond

Hazánknak a hegyek és vizek rendszere által páratlan földrajzi egységgé alakított, de a mellett csodálatosan változatos felszínű területe mindenha kedves tanyázó helye volt a népeknek. Kedvező fekvése Európa törzsének keleti felében, mely az áthaladó kereskedésnek nyit utakat a négy világtáj felé, buja legelői, kövér termőföldje és természeti kincsekben való gazdasága egyaránt csábították ide a telepeseket. A régészeti leletek bizonyítják, hogy már az ún. bronzkorban virágzó művelődés fejlődött itt ki, mely Európában akkoriban számot tevő volt; hogy már a föníciaiak aranyat bányásztak és mostak Erdélyben, s ma is fennálló műutak, feliratos kőemlékek és különféle építmények tanúskodnak arról, hogy a rómaiak nem is említve az előttük itt lakott népeket a Dunántúlt, az egész Duna vonalát és Erdély jó részét megszállták.
1900 Ft1596 Ft Kosárba
16%

Szellemhívók és áldozárok

Sámánság, istenképzetek, emberáldozat az inuit (eszkimó), azték és inka vallások írásos forrásaiban

Vassányi Miklós

A Szellemhívók és áldozárok kötetcím az amerikai őslakos vallások két fontos jelenségét nevezi meg. A szellemhívó szó az inuit (eszkimó) angekok, dán ndemaner kifejezés pontos fordítása, régi magyar áldozár (áldozópap) szavunk pedig itt az azték és inka vallási specialistára utal. A kötet ennek megfelelően tagolódik három egy inuit, egy azték és egy inka vallástörténeti részre. Az egyes részeket forrástani tanulmányok vezetik be, melyek történeti-filológiai módszerrel ismertetik meg az olvasót a legfontosabb vallástörténeti forrásszövegekkel. A forrástani bevezetést minden részben számos rövidebb-hosszabb szemelvény követi a leírt forrásokból. Az inuit rész kitüntetett témája a sámánság, de nem egy, részben igen korai szöveg szól a segítő szellem (tornak), a taburendszer vagy a Tengeri Állatok Úrnője vallási képzetéről. Az azték rész témája különösen az emberáldozat, de helyet kap ezenkívül az azték panteon, az ünnepi naptár és a népi kozmogónia is. Az inka rész főtémája a capac hocha nevű gyermekáldozat, de szinte ugyanekkora hangsúllyal szerepel a guaca (istenszobor vagy természetfeletti hatóerővel rendelkező természeti tárgy) képzete is. A források látni engedik a keresztény misszionáriusok küzdelmét is az őslakos vallási hiedelemvilággal. Miután kevés kivétellel minden fordítás az eredeti nyelvből készült, és a kötetet történeti-filológiai jegyzetapparátus, valamint részletes bibliográfia kíséri, ezért a Szellemhívók és áldozárok alkalmas segédeszköz lehet vallástudományi kisebb mértékben amerikai egyháztörténeti és arktikus felfedezéstörténeti témakörök főiskolai, egyetemi oktatásához is.

A szerző filológus, filozófus, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Szabadbölcsészet Tanszékének oktatója.
3400 Ft2856 Ft Kosárba
16%

Öreg csillagok - Ősi magyar csillagismeret

Toroczkai-Wigand Ede

Csillaghullajtó östve künn a tallón furuglyával ballag a bojtár... Nézöget az égi tüzekbe, szüvét áta'járja a kőtötte dal s úgy érzi, ogy beszélő szörszáma nékű élni se tudna. Igy születik nép ajakán a dal, az érzés testet ölt, mesévé lészen. Ez dajkája csillagvilágunk regeköltészetének is. Nomád népünk szabad ég alatt élvén, éjjel ébren tartva sajgószömű jószágoktól, járások kifejtette tájékozó ösméretét, mi apáról fiúra szállt. Később az idő felosztását utánuk igazította. Igy az égi testek a legrégibb korban minden szellemi élet lüktető erejévé váltak. Ez az emberiség történetével egykoros. A csillagtisztelő hajlamot fokozta ősnépünk sabaizmusa - csillagimádása - felsőbb lényekben való hívése s e hit alapján vallásos tiszteletük. Számos csillagot ösmértek névszerint, mondáztak, regöltek, javasoltak belőlök. Félkézzel, úgy suttyomba áldozgattak isteneiknek, a csillagoknak. Nemkülönben róttak égboltukra személyeket, szerszámokat, használati tárgyakat, életet oltva a csillagszemekbe, miáltal beszédessé váltak s egyet-mást mondanak nékünk régidőkről manapságig.
1900 Ft1596 Ft Kosárba
16%

A magyar társadalombiztosítási és szociális ellátások rendszere

Homicskó Árpád Olivér

A szakkönyv elsősorban a tág értelemben vett szociális ellátások és igazgatás alapvető szabályainak megismerésére törekvő olvasók elsősorban a jogászképzésben, az igazgatási szakok alap- és mesterképzéseiben, valamint a szociális felsőoktatási képzésekben résztvevő hallgatók számára nyújt óriási segítséget. Mindezeken túl fontos segítséget nyújthat az ellátások igénybevevőinek is a különféle juttatások útvesztőiben való eligazodáshoz, valamint a jogalkalmazók számára is, akik pontosan szeretnék nyomon követni ezt a dinamikusan változó joganyagot.
Dr. Hoffman István habilitált egyetemi docens, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék

A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Karán, a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéken egyetemi docens, valamint 2010 óta a Kar Nemzetközi és Tudományos dékánhelyettese. Az egyetemen szociális-társadalombiztosítási jogot, egészségügyi jogot és munkajogot oktat. Az egyetemen közszolgálati dolgozók részére továbbképzést tart egészségpolitika, nyugdíjpolitika, foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika és családpolitika témakörben. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett, majd ezt követően a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett PhD-fokozatot. 2006-ban Marie Curie ösztöndíjjal kutatómunkát végzett a Bordeaux-i Montesquieu Egyetemen, Franciaországban. 2007-ben EMSS-Master A. Diplomat szerzett a Leuveni Katolikus Egyetemen European Masters Programme in Social Security szakon. 2009-ben Jogi Szakvizsgát tett, ügyvédi praxisát munkajogi és társadalombiztosítási jogi területen folytatja. 2011-ben posztdoktori ösztöndíjjal a Max Planck Institute for Social Law and Social Policy (München, Németország) keretében végzett kutatómunkát. Rendszeresen publikál munkajogi és társadalombiztosítási jogi szakcikkeket, tanulmányokat hazai és nemzetközi folyóiratokban.
3990 Ft3352 Ft Kosárba